„Nagyagy” változatai közötti eltérés

== Az agykéreg rétegei ==

 

Az agykérgen rétegeket különböztetünk meg a bennük lévő sejtek típusa, sűrűsége és elrendeződése alapján. Az egyes kéregterületek szerkezete azonban – az általános rétegezettség megtartása mellett is - a funkcionális különbségeknek megfelelően eltérő. Jelenlegi ismereteink szerint az agykéreg működési alapegységei nem is a rétegek, hanem a felszínre merőleges, oszlopszerű, egymástól élesen el nem határolódó kérgi egységek.

Az alábbiakban felsoroljuk az agykéreg hagyományos leírás szerinti rétegeit, a felszíntől kiindulva, (részletes leírásukat mellőzve csak legfontosabb jellemzőiket említjük):

[[File:Frontal lobe animation.gif|bélyegkép|200px|jobbra|A homloklebeny (piros) térbeli helyzete (a jobb agyfélteke eltávolítva; animáció)]]

== Homloklebeny ==

A homloklebeny hátsó részén, az elülső központi tekervényen ''(gyrus precentralis)'' található a mozgató (Brodmann-4) mező. Ezt a szemcsés rétegek csaknem teljes hiánya és a pyramidalis idegsejtek igen nagy száma - valamint Betz-sejtek jelenléte - jellemzi. Innen indul ki az akaratlagos mozgatópálya ''(pyramispálya)'' rostjainak jelentős része. Hasonló szerkezetű az előtte elhelyezkedő premotoros (Brodman-6) mező, de Betz-sejtek nélkül). Ez a terület is a mozgató működéseket szolgálja. A [[emberi test|testrészek]] mozgató [[mező|mezői]] fordítottan reprezentáltak az elülső központi tekervényben ''(gyrus precentralis)''. Az [[nagyagy|agykéreg]] egy bizonyos mozgástípust irányító területének nagysága az illető mozgás finomságával, a kivitelezéséhez szükséges ügyességgel, és nem a mozgásban résztvevő izomzat tömegével arányos.

 

 

== Fali lebeny ==

== Az elsődleges szomatikus érző kéreg ==

Ez a mező a hátsó központi tekervényt ''(gyrus postcentralis)'' foglalja el a félteke oldalsó felszínén (Brodmann 3, 1 és 2-es mezők). A hátsó központi tekervény elülső, a központi barázdát ''(sulcus centrális)'' határoló része (3-as mező) szövettanilag granuláris típusú, pyramidalis sejteket csak elszórtan tartalmaz. A külső Baillarger réteg széles és igen szembetűnő. A hátsó központi tekervény hátsó részén (1 és 2-es mezők) kevesebb granuláris sejt van. Az agykéreg primer elsődleges mezői rostokat kapnak a [[talamusz|talamuszból]]. A [[emberi test|test ellen oldali fele]] az érző kérgi mezőn fordítottan reprezentált. A testrészek kérgi reprezentációs területeinek nagysága inkább az adott testrész funkcionális fontosságával, és nem a testhez viszonyított tényleges méretével arányos. Valójában az egy adott testrésznek megfelelő érző kérgi mező nagysága egyenesen arányos az adott testrészben lévő érző receptorok számával. Bár az érzetek nagy része a test ellentétes ''(contralateralis)'' oldaláról érkezik a kéreghez, a szájkörüli ''(oralis)'' területről származók egy része ugyanazon oldalhoz fut, a garat, a gége és a gát területéről kiindulók pedig mindkét oldali érző kéreghez. A hátsó központi tekervény elülső része nagyszámú afferens rostot kap az [[reflexív|izomorsókból]], az [[reflexív|ínorsókból]] és az [[ízület|ízületi receptorokból]]. Ezeket az érző információkat az érző kéreg vertikális oszlopai feldolgozzák; a feldolgozott információkat ezután átadják az elsődleges [[nagyagy|mozgató kéregnek]], ahol ezek nagymértékben befolyásolják a [[izom|vázizmok aktivitásának]] kontrollját.

 

== Nyakszirti lebeny ==

Az elsődleges látókéreg (17-es Brodmann mező) a madársarkantyú barázda ''(sulcus calcarinus)'' hátsó részének falaiban helyezkedik el. Makroszkóposan ez a terület felismerhető a kéreg vékonysága és a Gennari stria alapján, mikroszkóposan szemcsés típusú kérget látunk, csak néhány pyramidális sejt fordul elő. A látókéreg az oldalsó térdes testből ''(corpus geniculatum laterale)'' kap afferens rostokat. A rostok először előre futnak a halántéki lebeny fehérállományában, majd visszafordulnak az occipitalis lebenyben lévő elsődleges látókéreghez. A látókéreg rostokat kap az azonos oldali halántéki [[szem|ideghártya ''(retina)'' félből]] és az ellen oldali, orr felőli [[szem|retinafélből]]. A látótér jobboldali fele így a baloldali látókéregben reprezentált és viszont. Azt is fontos megjegyezni, hogy a felső retina negyedek (a látótér alsó részének) ingerületei a ''(sulcus calcarinus)'' felső falához, míg az alsó retina negyedek (a látótér felső része) ingerületei a ''(sulcus calcarinus)'' alsó falához futnak. A [[szem|sárgafolt]] ''(macula lutea)'', amely a retinának a központi területe és az éleslátás helye az agykéregben a 17-es mező hátsó részében reprezentált, és a látókéregnek egyharmadát foglalja le. A retina perifériás részéről származó látási ingerületek koncentrikus körökben végződnek a nyakszirti ''(occipitalis)'' pólus előtt a 17-es mező elülső részében. A másodlagos látókéreg (18 és 19-es Brodmann mezők) körülveszi az elsődleges látókérget. A másodlagos látókéreg működése az, hogy összevesse az elsődleges látókéregből kapott látási információkat a régebbi [[emlékezés|látási emlékekkel]], így képessé tegye az egyént annak megértésére, hogy aktuálisan mit lát.