„Lépcső” változatai közötti eltérés

Kiválóan fontos kelléke a lépcsőnek a kényelmesség, amely lehetőleg csekély megerőltetéssel való járhatóságában nyilvánul meg. Helyes méretezést feltételezve, a lépcső annál kényelmesebb lehet, minél nagyobb terület áll a rendelkezésére. Viszonyaink közt főlépcsőt nem szabad 1 m és 30 cm-nél keskenyebbre szabni. Egy-egy főlépcsőfok átlagos szélessége legalább 30 cm, magassága pedig legalább 16 cm kell hogy legyen. A padlás- és pincelépcsőfokok minimális szélessége 25 cm, magassága pedig 20 cm. Kitűnik ezekből, hogy a lépcső kényelmességére nézve irányadó a fokok magassága és szélessége, illetve e két méretnek egymáshoz való viszonya. A fokszélességet sz betűvel, magasságát m betüvel jelölve, az építendő lépcső fokméreteit a következő egyenlet alapján szokták meghatározni: 2xm + sz = 64 cm, ahol felvéve az m számára pl. 15 cm méretet, sz 34 cm lesz. Az igen kényelmes lépcsőfokoknál azonban még 15 cm-nél is kisebb magasságot szoktak felvenni, a szélesség tehát még 34 cm-nél is nagyobbnak adódik ki a formula alapján, amely csupán tapasztalati adatnak tekintendő és kisebb-nagyobb eltérést megtűr. A pihenők (podesztek) minimális szélességére egy lépés (60 cm). A fa- és kőlépcső-fokokat rendszerint fa- és kő-tömbökből készítik, de gyakori a deszkákból, illetve pallókból, ugyszintén a márványlemezekből készített lépcső is. A vaslépcsők fokait öntött vaslemezekből és egyéb öntött vasalkatrészekből szokták készíteni. A fokok felső lapját többnyire deszkaborítással látják el, vagy fa-pallóból készítik.

 

Az előlépcsők rendesen földszinti bejáratoknál jönnek alkalmazásba. Különösen díszesek a nagyszabású középületek előlépcsői, amint azt múzeumoknál, templomterrászoknál is láthatjuk. A [[Nemzeti Múzeum]] előlépcsője az első emeletre vezet. Ugyancsak készülnek ilyen előlépcsők az [[Országház]], a [[budapest]]i [[Szent István Bazilika]] és az igazságügyi palota főhomlokzatai elé.

 

==Forrás==