„Utca” változatai közötti eltérés

A városi úthálózatból azon részeket, amelyek akár az egész [[város]]t átszelve, akár annak központjából kiindulva, a város külső területére és a szomszédos helyek felé irányulnak s arra valók, hogy a városnak átmenő és a szomszédba is törekvő közlekedését biztosítsák, utaknak nevezik, a többi közlekedési vonalat, amelyek a fentebb megirtnevezett kellékek hijával vannak, '''utcák'''nak és közöknek nevezik. Az utca (szláv nyelven: ''ulica'', magyarul: utacska) a fő közlekedési utaknak egymással több poton való összeköttetése céljából keletkezik, vagy azon célra, hogy a nagy telektömbök több részre oszthatók és kellő hozzáférhetéssel elláthatók, valamint az épületek[[épület]]ek lecsapolhatók legyenek. Ezen célhoz képest alakul az utca külső képe is, úgy mint szélessége, burkolása, világítása és talaj alatti műszaki berendezése. Az utakra van terelve a nagy közlekedés ennélfogva ott a burkolatnak erősebbnek, ellenállóbbnak kell lenni, mig az utcákon általában véve csekélyebb lévén a kocsiforgalom, gyengébb burkolat is alkalmazható. Az utcáknak keresztszelvénye is rendeltetésüknél fogva egyszerübbegyszerűbb lehet mint a nagy közutaké, mert míg ezutóbbiak keresztszelvényének megállapításánál gondoskodni kell a mai korbeli közlekedési igényeknek kielégítéséről, úgy mint járó-kelőkjárókelők számára széles járdákról, fasorokról, [[közúti vasút]] elhelyezéséről stb., addig az utcákon a falak melletti járdák és az ezek közé fogott kocsiút azok a tényezők, amelyekből a keresztszelvény előáll. A mai korban márManapság az utcákat is igyekeznek szélesebbre hozniépíteni, mert a sűrűn lakott városrészeknek napi közlekedése már meghaladja a régi szűk utcákkal már ben nemutcák érikapacitását. Mostanában a nagyobb forgalmú utcákat 15,50 m-re, a kevésbbé igénybe vetteketigénybevetteket legalább 11,50 m szélességgel hasítják ki, mint amely szélesség mellett úgy a gyalogjárók, mint a kocsik közlekedésére is elegendő hely áll rendelkezésre.