„Herepei János (művelődéstörténész)” változatai közötti eltérés

Erdély művelődési életében nagy szerepet játszott családból született. Apai ősei közül [[Herepei Ádám]], Kőrösi Csoma Sándor történelemtanára, és a természettudós [[Herepei Károly]] a [[nagyenyed]]i [[Bethlen Gábor Kollégium|Bethlen Kollégium]] jeles professzorai voltak, teológiai és mérnöki végzettségű édesapja, [[Herepei Gergely]] pedig a népkönyvtárak létesítése, valamint az iskolai oktatás reformja terén szerzett érdemeket. Édesanyja [[Bod Péter]] leszármazottja volt.

 

Tanulmányait szülővárosában végezte, a [[Református kollégium (Kolozsvár)|református kollégiumban]] tett érettségi vizsga után 1910 őszén bölcsészettan-hallgatóként a magyar–történelem–régészet szakcsoportot választotta, de fényes előmenetele ellenére sohasem szerzett tanári oklevelet. Rövid olaszországi tanulmányútja után 1914 tavaszán az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] Érem- és Régiségtárában vállalt segédarcheológusi állást, melyet az [[első világháború]] okozta kényszerű megszakítással az 1920-as évek első harmadáig töltött be. Ezután a [[Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.|Minerva Irodalmi és Nyomdai Rt.]] alkalmazottja és az [[Erdélyi Kárpát-egyesület]] Néprajzi és Népművészeti Gyűjteményének őre, 1938 és 1944 között a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Székely Nemzeti Múzeum]] igazgatója. Itt a néprajzi részleg fejlesztését tekintette elsődleges feladatának, s munkatársaival főként [[Erdővidék]] népi műveltségének tárgyi emlékeit – a temetőket is beleértve – igyekezett megmenteni.