„Sarkalatos törvények” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A sarkalatos törvények az Alkotmány módosításáról, az [[Alkotmánybíróság]]ról, a politikai pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a [[Büntető Törvénykönyv]], illetve a büntetőeljárási törvények módosításáról szóltak. A [[parlament]] a [[Nemzeti Kerekasztal]]nál kötött politikai megállapodást egyetlen elem kivételével változatlan formában alakította jogi normákká. A kivétel a választójogi törvény volt. Ebben a parlament az előzetes politikai megállapodásban rögzítettnél magasabb számban állapította meg az egyéni választókerületi mandátumok számát, s ezzel egyidejűleg csökkentette a listát képviselői helyek arányát.
==Magyarország alaptörvénye szerint==
A [[második Orbán-kormány]] regnálása alatt elfogadott [[Magyarország alaptörvénye|alaptörvény]] sarkalatos jogszabályoknak az olyan törvényeket nevezi, melyek elfogadásához és módosításához a jelen lévő – tehát nem az összes – országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges.<ref name="hsz_atszabas">[http://hirszerzo.hu/belfold/20110421_sarkalatos_torvenyek_kormany_Fidesz Hírszerző: Most fut neki a Fidesz az ország gyökeres átszabásának]</ref>
Az alaptörvény előírja, hogy mely kérdéseket kell sarkalatos törvényekben rendezni,<ref>[http://www.fn.hu/belfold/20110422/ezek_sarkalatos_torvenyek/ fn.hu: Ezek a sarkalatos törvények]</ref> ezek az alábbiak:
* a [[magyar állampolgárság]] keletkezésének vagy megszerzésének különös esetei
* az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályok
* a családok védelme
* az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályai (ha a normál esettől eltérnek)
* a [[személyes adat]]ok védelméhez és a [[közérdekű adat]]ok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrző független hatóság létrehozása
* az egyházakra vonatkozó részletes szabályok
* a [[párt]]ok működésének és gazdálkodásának részletes szabályai
* a [[sajtószabadság]]ra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályok
* a választójog magyarországi lakóhelyhez kötése (opcionálisan), a választhatóság további feltételekhez kötése (opcionálisan)
* a Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályok, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályai
* [[honvédelem|honvédelmi]] munkakötelezettség előírása (opcionálisan) a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára, rendkívüli állapot idejére
* [[polgári védelem|polgári védelmi]] kötelezettség előírása (opcionálisan) a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára
* gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség előírása (opcionálisan) honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében
<!--
Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító
választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.
Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza .
Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja.
Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy — a miniszterelnök javaslatára — a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra.
Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel,
kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. ...illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.
Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg .
A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.
A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.
A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják.
A képviselő-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja feloszlását.
Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon meg őrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
A Magyar Honvédség irányítására — ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik — az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja.
A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A Honvédelmi Tanács dönt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartam a meghosszabbítható.
A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat .
A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
-->
==Forrás==
| |||