„Nyílt forráskódú szoftver” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: mhr:Эрыкан программе вораҥдыш |
Nl74 (vitalap | szerkesztései) LibreOffice magyar közösségi kiadása váltotta fel az OpenOffice.org magyar közösségi változatát, + Gartner felmérés hivatkozással, Drupal az elterjedtséghez |
||
1. sor:
A '''szabad vagy nyílt [[forráskód]]ú szoftverek (FLOSS)''' szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a [[GNU]]/[[Linux]] operációs rendszer és változatai ([[Ubuntu_(Linux-disztribúció)|Ubuntu]], [[Android_(operációs_rendszer)|Android]] okostelefon platform stb.), a [[Mozilla Firefox]] és [[Google Chrome]] böngésző, a [[
A nyílt forráskódnak növekvő szerepe van az informatikában. A vállalati és kormányzati szféra ma ugyanolyan alternatívának tekinti a nyílt forráskódú szoftvereket, mint a zárt programokat. A vállalatok többsége használ már nyílt forráskódot, az okok között első helyen említve a szabad szoftverek alacsonyabb birtoklási költségét (TCO), gyártófüggetlenségét, nyílt szabványokon alapuló működését és korlátozás nélküli használatát.<ref>[http://www.hwsw.hu/hirek/37420/nyilt_forras_szoftver_gartner_elemzes_piac_felmeres.html Sokan tartanak a nyílt forrású szoftverek jogi buktatóitól] HWSW, 2008-11-17</ref><ref>[http://www.hwsw.hu/hirek/33409/forrester_research_consulting_unisys_oss_szabad_szoftverek_terjedese_nyilt_zart_forraskod.html A szabad szoftverek terjedésének a támogatás és bizalom hiánya szab gátat]
46. sor:
== Elterjedtség ==
A Gartner 2010 második félévi felmérésében, ahol több mint 500 IT vezető céget kérdeztek meg, a cégek negyede használ nyílt forráskódú irodai programcsomagot.<ref>[http://computerworld.hu/ki-miert-valasztja-az-open-source-t-20110303.html Ki miért választja az open source-t?] ComputerWorld–Számítástechnika, 2011. február 12. OSS 2011 különszám.</ref> Az internetet és a világhálót nyílt forráskódú szoftverek hajtják: a BIND névkiszolgáló, az [[Apache HTTP Server|Apache webkiszolgáló]]
▲[[Apache HTTP Server|Apache webkiszolgáló]] és a Sendmail levélszerver mind piacvezető a maga nemében. A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 85%-a [[GNU]]/[[Linux]] operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a [[Google]] Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét. Az [[Oracle]] az Oracle Unbreakable Linux támogatási programmal és az Oracle Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra helyezi piacvezető adatbázis-kezelőjét. A címtár- és személyazonosság-felügyeleti termékek piacvezető vállalata, a [[Novell]] a SUSE Linux felvásárlásával és erre épülő új termékeivel a nyílt forráskód egyik legfőbb propagálójává és támogatója lépett elő. A [[Sun Microsystems]] az [[OpenOffice.org]] után piacvezető hardvereinek operációs rendszerét, a [[Sun Solaris|Solarist]], valamint [[Java (programozási nyelv)|Java]] fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A [[Microsoft]], a piaci érték alapján a világ legnagyobb szoftvercége több termékét, például az Ajax Control Toolkit, az IronPython vagy az XML Notepad 2007 programokat tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi nyílt forráskódú fejlesztőoldalán, a CodePlexen.
== Hivatkozások ==
58 ⟶ 57 sor:
* [http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.hu.html GNU.org: Mi a szabad szoftver?]
* [http://www.fsfeurope.org/ FSF Europe]
* [http://www.fsf.hu/ FSF.hu Alapítvány],
* [http://www.gnu.hu GNU.HU], a GNU-licencek fordításai, FSF.hu Alapítvány
* [http://wiki.hup.hu HUP Wiki] az itt lévő anyag egy része erről a webhelyről származik, amely rengeteg szabad szoftverrel kapcsolatos magyar nyelvű szócikket tartalmaz.
| |||