„Missa choralis” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
Lisztnek – joggal – nagyon rossz véleménye volt kora egyházi zenéjéről, a templomi zene gyakorlatáról. Feltett szándéka volt, hogy megreformálja a vallásos zenét, és amikor 1861-től a [[Vatikán|pápai államban]], illetve [[Róma|Rómában]] töltötte ideje egy részét, e törekvései felerősödtek. Érdekes azonban, hogy e szándékok sem a Vatikán, sem a német ceciliánus mozgalom részéről nem találtak megértésre. Liszt 1865-ben belépett az egyházi rendbe, apát lett: előbb megkapta a [[Tonzúra|tonzúrát]], majd kisebb rendeket vett fel (''ostiarius'', ''lector'', ''exorcista'' és ''acolitus''). Ekkor született – minden megrendelés nélkül – a ''Missa choralis'', e semmilyen konkrét eseményhez nem kötődő, egyszerűen „csak” egyházi használatra szánt mise. Eredetileg [[IX. Piusz pápa|IX. Piusz pápának]] akarta dedikálni, de végül senkinek sem ajánlotta.
1865 elején, a Madonna del Rosario kolostorban fogott hozzá a komponáláshoz. Erről január 26-án kelt, Agnes Street-Klindworthnak címzett levelében számolt be, amelyben még egy kíséret nélküli, [[a cappella]] miséről tett említést. Néhány hónappal később, amikor már a Villa d'Estében lakott, Carolyne von Wittgenstein hercegnőnek már arról írt, hogy ha ''„…Meluzzi kórusának nem okozna túl nagy zűrzavart, alkalmilag elő lehetne adni a [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikában]], a kanonokok kápolnájában, ahol van [[Orgona (hangszer)|orgona]] az énekesek megtámasztásához.”'' Liszt itt Salvatore Meluzzira, a vatikáni székesegyház Capella Giuliájának karnagyára tett utalást. Azután hozzátette: ''„Ami a [[Sixtus-kápolna|Sixtus-kápolnát]] illeti, kétlem, hogy kórusa rászánná a fáradságot a megfelelő számú próbára, holott ezekre szükség van, hogy el ne hibázzanak bizonyos modulációkat – amelyektől nem tartóztathattam meg magam anélkül, hogy az óhajtottan érzelmet nélkülöző, puszta archaizálásba tévednék.”''
== A zene ==
| |||