„Vas–Soproni-síkság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Vas–Soproni-síkság''' vagy '''Sopron–Vasi-síkság''' a [[Nyugat.-magyarországi-peremvidék]] egyik középtája [[Vas megye|Vas]] és [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyék]] területén. Öt kistáj, az [[Ikva-sík]], a [[Répce-sík]], a [[Gyöngyös-sík]], a [[Rábai teraszos sík]] és az [[Alsó-Rába-völgy]] alkotja az 1837 km²-es területű tájat. Nyugatról az Alpok hegylábfelszíne, az [[Alpokalja]] szigetszerű kistájai, déli és keleti irányból a [[Kemeneshát]] határolja, északkeleti részén pedig a [[Kisalföld]] lapályos síkságával érintkezik. Alapvetően földtani érvek szólnak amellett, hogy a középtájat a Nyugat-magyarországi-peremvidékhez soroljuk, de egyes földrajzi munkák a [[Kisalföld]] középtájaként értelmezik. A szakirodalom említi még Vas–Soproni-völgység vagy Rábántúli-kavicstakaró néven is.
 
== Földtan és domborzat ==
A Vas–Soproni-síkság déli és keleti határát a [[Alsó-Rába-völgy|Rába völgyének]] tektonikai törésvonala jelöli ki. Földtanilag alpi képződmény, alaphegységét, medencealjzatát északnyugatról délkeleti irányban haladva kristályospala-, csillámpala- és metamorfitösszlet építi fel. A pleisztocén során erre építettek különböző korú és vastaságú hordalékkúpokat, kavicstakarókat a táj folyóvizei, amelyekre a jégkorszaki szoliflukciós folyamatok során többnyire vályog, valamint lösz rakódott. Az újpleisztocén és holocén soránidején ezen a felszínen alakították ki a táj folyóvizei teraszos völgyeiket ([[Rába]], [[Ikva]]), illetve széles alluviális völgylapályaikat (Gyöngyös).
 
Felszínalaktani szempontból tagolatlan vidék, egyes részei tökéletes síkságok ([[Ikva-sík]], [[Répce-sík]]). A nyugatinyugat-délnyugati irányból kelet-északkelet felé lejtő Vas–Soproni-síkság nyugati, az Alpokaljával határos peremvidékén 240–260 méteres tengerszint feletti magasság az általános (legmagasabb pontja 280 méter), keleti részein a síkság már csak a 120–140 métert éri el (legalacsonyabb pontja 119 méter). A vidék nagy része a [[Rába]] és bal oldali mellékágai – a [[Pinka]], a [[Herpenyő-patak]], a [[Sorok]], a [[Perint]] és a [[Gyöngyös (patak)|Gyöngyös]] – vízgyűjtő területe, északi részének felszíni vizeit a [[Répce]], az [[Ikva]] és a [[Kardos-ér]] vezetik le, így már a [[Mosoni-Duna]] vízgyűjtő területéhez tartozik. Az állóvizeket a síkság folyóinak egykori, kis kiterjedésű holtágai, morotvatavai képviselik.
 
==Források==