„Neológia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
41. sor:
 
Mindezek a változások természetesen a szakadás intézményesedése előtt is fennáltak, és nem következményei, hanem inkább okai voltak a felekezeti szakadásnak.
Az irányzat tulajdonképpeni létrejöttét az [[1868-as zsidó hitfelekezeti kongresszus|1868-as zsidó hitfelekezeti kongresszustól]] számítjuk, noha a reformistentiszteletek (pl. az orgonahasználat) már korábban is lelkes támogatókra talált a magyar zsidóságon belül (egyik legelszántabb szorgalmazója [[Chorin Áron]] volt, aki már 1818-tól kezdődően állást foglalt a reformistentiszteletek bevezetése mellett){{refhely|Csirák}}.
 
Az 1868-as kongresszus célja éppen az lett volna, hogy kijelölje azt az egységes álláspontot, amit a magyarországi zsidóság képviselhet. Előre látható volt ugyanakkor, hogy erre az egységre már aligha van remény, az egymástól egyre inkább eltávolodó hitközségek képviselői között. A kongresszust 1868 december 10-re hívták össze a pesti megyeházára, [[Izraelita Egyetemes Gyűlés]] néven, és 1869 február 23-ig tartottak a tárgyalások. A viszonylag hosszú kongresszusnak azonban már az első napjaiban eldőlt, hogy a hitfelekezeti szakadás elkerülhetetlen: az ultra-ortodox meghívottak már a kongresszus első napján elhagyták a tárgyalótermet, példájukat pedig hamarosan követték az ortodox szemléletű hitközségek képviselői, de azok is, akik a két szemléletmód közötti álláspontot képviselték. [[Fájl:Hungary Pecs 2005 June 030.jpg|bélyegkép|balra|250px|<center>Az 1869. július 22-én [[Lőw Lipót]] által felavatott [[Pécsi zsinagóga|pécsi zsinagóga]]]]
56. sor:
[[Fájl:A férfiak padsora (Dohány utcai zsinagóga).jpg|bélyegkép|balra|250px|<center>A [[Dohány utcai zsinagóga]] belső tere a második emeleti női karzatról nézve]]
 
A rendszerváltozás után az irányzat újra fejlődésnek indult, új épületekkel és intézményekkel gyarapodott (és elvesztett tulajdonainak egy részét is visszaszerezte). Megerősítette oktatási rendszerét, gimnáziumának, mely Scheiber főrabbi nevét vette fel ([[Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola]]) új, korszerű épületet építtetett. Az iskola (és óvodái) révén a felekezet biztosítani tudja tagjainak vallásos nevelését az óvodától akár az egyetemig is. Céljuk ''olyan fiatalok nevelése, akik önálló gondolkodásra képesek, műveltek, az elméleti felkészültség mellett a gyakorlati életben is képesek eligazodni, a magyarsághoz tartozónak vallják magukat, vállalják zsidóságukat, ápolni kívánják a zsidó hagyományokat. ''<ref>http://www.scheiber.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68%3Aiskolahitvallasa&catid=45%3Abemutat&Itemid=37</ref> {{refhely|Iskola}}
 
Az irányzat ma is a legnagyobb zsidó felekezetnek számít az országban – igaz, monopolhelyzete a rendszerváltozással megszűnt. Ma már újra jelen vannak a [[MAZSIHISZ|MAZSIHISZ-től]] függetlenül szerveződő ortodox (modern ortodox), ultraortodox (különböző [[haszid]] és [[háredi]]), [[szefárd]] és [[Status quo ante]] közösségek is (igaz, utóbbiak ma egy ortodoxabb szellemiséget képviselnek történelmi elődeiknél). Ugyanakkor olyan zsidó irányzatok is meghonosodtak, amelyeknek alig vannak történelmi előzményeik az országban. Több [[reform zsidóság|reform]] (más néven ''progresszív'') zsidó közösség is létezik Magyarországon ([[Szim Salom]], Bét Orim (Fények Háza) Közösség), de a fővárosban megjelentek a reform és ortodox irányzatok között elhelyezkedő, külföldön létrejött [[konzervatív zsidóság|konzervatív]], illetve az ennek európai ágát képező [[mászorti zsidóság|mászorti]] irányzatok magyarországi közösségei is.
74. sor:
==== Határon túli közösségek ====
 
Noha szervezetileg saját országuk hagyományos hitközségi rendszerébe tagozódtak be, a [[Trianoni békeszerződés]] következtében környező országok területére került közösségek többnyire ma is őrzik neológ jellegüket. A két legfontosabb neológ közösség a [[Románia|romániai]] [[Temesvár|Temesváron]] és a [[Szerbia|szerbiai]] [[Szabadka|Szabadkán]] él (utóbbi a hagyományos neológiánál is nyitottabb szellemiségű közösséggé formálódott, amit az is jelez, hogy a kétezres évek első feléig női hitközségi elnöke volt<ref>http://archiv.magyarszo.com/arhiva/031219/szabadka.htm</ref>{{refhely|Magyar Szó}}). [[Nagyvárad]] dominánsan neológ közössége irányzatfüggetlenné vált (egységes hitközségbe tömörült), és a kisebb, egykor ortodox zsinagógát használja ugyan, hagyományait és szokásait tekintve ma is neológ. Az elmúlt évtizedekben többé-kevésbé a neológia irányába tolódott el [[Erdély]] valamennyi közössége (még az ortodox hagyományú [[Szatmárnémeti]] is), ugyanis az utolsó erdélyi rabbi, a 2004-ben elhunyt Dr. [[Neumann Ernő]] ehhez az irányzathoz tartozott. Ő élete végéig egymaga látta el a rabbi teendőket a legfontosabb erdélyi hitközségekben is – miközben [[Temesváron]] máig virágzó, erős neológ közösséget szervezett. Általában magyarul vagy két nyelven (magyarul és románul), ritkábban (ortodox hagyományú közösségekben) jiddisül is prédikált. A jelenleg legnagyobb közösségek [[Temesvár|Temesváron]], [[Kolozsvár|Kolozsváron]], [[Nagyvárad|Nagyváradon]] és [[Brassó|Brassóban]] találhatók, és tagjaik zömmel ma is magyar ajkúak.
 
== Hitgyakorlat ==
80. sor:
[[Fájl:Nyílt nap36.JPG|bélyegkép|220px|<center>Istentisztelet a [[Dohány utcai zsinagóga|Hősök templomában]]]]
 
A neológia a mai napig megőrizte kezdeti újításait (a magyar nyelv frekventált használatától a zsinagógaépítészetben beállt változásokig), ugyanakkor fokozatosan egyre konzervatívabb álláspontra helyezkedett. Az irányzat ma a világ zsidóságának legtöbb fontos vitás kérdésben (nők szerepe a zsidóságban, házasság, vallásgyakorlás, homoszexualitás, stb.) alapvetően ortodox álláspontot képvisel, és elzárkózik a reformközösségek újításaitól. Ugyanakkor a konzervatív / mászorti irányzatoknál is konzervatívabb, amennyiben nem ismer el női rabbikat (az amerikai konzervatív zsidó rabbiszemináriumokban mára már több nő tanul mint férfi<ref>http://sofar.tudozsido.com/reformzsidoreform/</ref>{{refhely|Sófár}}) vagy női [[minjen|minjent]] (minjánt), elutasítja a homoszexualitást, ragaszkodik a zsidósághoz való tartozás halachikus értelmezéséhez (következésképp nem ismeri el azok zsidóságát, akiknek csupán az apjuk zsidó és nem tértek be), ragaszkodik az ünnepek és szokások hagyományos rendjéhez, stb.
Liturgikus szokásaikban, zsinagóganaptáraikban is az ortodoxia vallásgyakorlatához állnak közel (a kétezres évek második feléig nem is adtak ki saját zsinagóganaptárakat – ehelyett ortodox naptár szerint működtek). Történelmi vívmányaikat és újításaikat azonban a mai napig megtartották.
 
117. sor:
=== Zsinagógák (építészet) ===
 
A neológok nemcsak a hagyományos életformát hagyták maguk mögött, de ehhez mérten változtak vallási épületeik is. A kis ortodox tanházak (sül illetve súl) helyét átveszik az impozáns zsinagógák (melyeket a népnyelv gyakran templomnak nevez). Noha több városban találhatók ortodox nagyzsinagógák is, a neológ zsinagógaépítészet remekei mindenütt messze túlszárnyalják azok puritán jellegét. A neológ zsinagógák stílusára a [[Mór stílus|mór építészet]], a [[romantika]], a [[szecesszió]] és az [[eklektika]] jellemző. Több neológ zsinagóga (így például a [[mór stílus|mór stílusú]] budapesti [[Dohány utcai zsinagóga]] vagy a [[szecesszió|szecessziós]] [[Szabadkai zsinagóga|szabadkai neológ zsinagóga]]) a [[világörökség]] részét képezi.<ref>http://ongo{{refhely|Ongo.hu/kepek/4896</ref><ref>http://ingatlanmagazin.com/ingatlanpiac/cikk_3161/</ref>}}{{refhely|Ingatlan}}<br />
A neológ zsinagógákban (elsőként a [[Pécsi zsinagóga|pécsi zsinagógában]]) megjelenik az orgona (míg az ortodoxoknál tilos a hangszer használata a templomokban), a szószék (az ortodoxoknál használt [[bima]] helyett vagy mellett), és némelyiken kisebb tornyok is.
 
126. sor:
 
=== Más irányzatokhoz viszonyítva ===
A neológia már a kezdetekben is tudatosan féken tartotta saját sorai közt a merész, nyugat-európai típusú reformtörekvéseket. Ezek a távolságok az idővel csak még tovább nőttek a neológia és a [[reform zsidóság]] között. A reform irányzatok felől nézve a neológia tulajdonképpen egy nemzeti specifikumokkal és néhány sajátos újítással bővült ortodoxiának tűnik. A mászorti és konzervatív irányzatok hosszú ideig nagyon közel álltak a neológiához (a neológiát sokáig egy sajátosan magyar mászortinak tartották). A hatvanas évektől kezdődően azonban a konzervatív irányzat fokozatosan nyitni kezdett a kortárs problémákra és egyre liberálisabb válaszokat adott a század második felében jelentkező kérdésekre. Ennyiben a konzervatív irányzat mára tulajdonképpen egy óvatos reformzsidóság képét mutatja. [[Bíró Tamás]] megfogalmazásában a konzervatív és reform irányzatok között ''a különbség abban áll, hogy míg a reform a társadalmi változások élére áll (...), addig a conservative mozgalom, kisebb-nagyobb idõkéséssel, hosszabb vitákat követõen, de ,,enged" a kor kihívásainak.''<ref>http://pestisul.hu/zsido_iranyzatok.htm#_Magyarország</ref>{{refhely|Bíró}} <br />
A konzervatívok "engedékenységéhez" képest a neológok rendre "ortodox" válaszokat adtak a hatvanas évek óta felmerülő kihívásokra. Nemcsak az olyan, a konzervatívok körében is vitás kérdésekre adtak mereven hagyományőrző válaszokat, mint az egyneműek házassága és nemi életének tiltása (vagy korlátozása), vagy a nők beleszámítása a minjenbe, de a hívek szintjén sem támogatták például a férfi és női hagyományok és szerepek közötti különbségek felszámolását (míg egyes konzervatív közösségekben a nők [[kipa|kipát]] és [[tálesz|táleszt]] ölthetnek, addig a neológoknál ez tilos). Nincsenek továbbá női rabbik (noha a női rabbikat ma már a konzervatív közösségek is elismerik), és a legtöbb helyen a nők és férfiak külön padsorokban ülnek a zsinagógákban – igaz, az ortodoxokhoz képest nagy újítás, hogy nem kerülnek válaszfal mögé, nem kell a férfiaktól elzártan imádkozniuk.
 
155. sor:
A magyar neológ zsidóságon belül egy liberálisabb, a mászorti (konzervatív) zsidósághoz közelebb álló irányvonal is létezik, amely saját platformot hozott létre a MAZSIHISZ Rabbitestületének keretében. A [[Magyarországi Rabbik Közössége]] (Agudat Rabbane Hungarija) nevű csoportot öt fiatal rabbi ([[Darvas István]], [[Markovics Zoltán]], [[Radnóti Zoltán]], [[Róna Tamás]] és [[Verő Tamás]]) hozta létre, akik elégedetlenek voltak a konzervatívabb, már-már ortodox álláspontot követő [[Bét Din]] döntéseivel. Az öt rabbi saját Bét Dint alapított, amely azonban az országos rabbitestülettel való egyezség nyomán felfüggesztette tevékenységét, és a Rabbitestület platformjaként működik tovább. A szakadás elkerüléséért cserébe a rabbitestület nagyobb beleszólást engedett a fiatal, mászorti szellemű rabbiknak a neológ Bét Din munkájába és döntvényeibe.
Közös hivatalos nyilatkozatukban így jellemzik a megállapodást: ''"A Mazsihisz Rabbitestülete a mai napon megerősítette a testület egységét és a neológia elvei melletti elkötelezettségét. Döntött az egyetlen neológ Bét Din kiszélesítéséről és munkájának korszerűsítéséről."''<ref>http://www.nagyfuvaros{{refhely|Nagyfuvaros.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=105&Itemid=2</ref><ref>http://www.nagyfuvaros(a)}}{{refhely|Nagyfuvaros.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=104&Itemid=2</ref>(b)}}
 
== Képek ==
174. sor:
</gallery>
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetszakasz}}
 
=== Felhasznált források ===
==Lásd még==
 
*{{hely|Bíró}} [[Bíró Tamás]]: [http://pestisul.hu/zsido_iranyzatok.htm Zsidó Irányzatok (Pesti Súl)]
*{{hely|Csirák}} [[Csirák Csaba:]]: ''Ortodox, neológ, status quo ante'' in uő. (szerk.): ''Szatmári zsidó emlékek'', Otthonom Szatmár megye (12.), Szatmárnémeti, 2001, 165-168. old.
*{{hely|Ingatlan}} [http://ingatlanmagazin.com/ingatlanpiac/cikk_3161/ Elvész a világörökség? Környezetéhez „méltatlan fejlesztés” a zsidónegyedben (ingatlanmagazin.com)]
*{{hely|Iskola}} [http://www.scheiber.hu/index.php?option=com_contactcom_content&view=contactarticle&id=268%3Aiskolahitvallasa&catid=45%3Abemutat&Itemid=6537 A Scheiber Sándor Gimnázium és Általános iskolaIskola weboldala (Az iskola hitvallása)]
*{{hely|Magyar Szó}} [http://archiv.magyarszo.com/arhiva/031219/szabadka.htm A hitközség új vezetőséget választott (Magyar Szó, 2003. december 19., péntek)]
*{{hely|Nagyfuvaros.hu(a)}} [http://www.nagyfuvaros.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=105&Itemid=2 A 2008. február 25-i rabbitestületi ülésről (A Nagyfuvaros utcai zsinagóga weblapja, Hírek)]
*{{hely|Nagyfuvaros.hu(b)}} [http://www.nagyfuvaros.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=104&Itemid=2 Platform (A Nagyfuvaros utcai zsinagóga weblapja, Hírek)]
*{{hely|Ongo.hu}} [http://ongo.hu/kepek/4896?req=kepek%2F4896 A világörökség részét képező Zsinagóga (Ongo.hu)]
*{{hely|Sófár}} [http://sofar.tudozsido.com/reformzsidoreform/ Reformzsidóreform (interjú Raj Ferenccel, a Bét Orim Reform Zsidó Közösség rabbijával a Sófár.hu-n)]
 
== ForrásokAjánlott források és külső hivatkozások ==
 
* [http://mek.niif.hu/02100/02185/html/243.html Kollega Tarsoly István (szerk): Az izraelita felekezet (1867–1918)]
* [http://epa.oszk.hu/01800/01891/00005/pdf/mzssz_1907_01_021-026.pdf Magyar-Zsidó Szemle 24. évf. 1. sz. (1907. január)]<br />
 
* [http://www.mazsihisz.hu A MAZSIHISZ weboldala]
* [http://www.or-zse.hu/ A Rabbiképző weboldala]
* [http://www.scheiber.hu/index.php?option=com_contact&view=contact&id=2&Itemid=65 A Scheiber Sándor Gimnázium és Általános iskola weboldala]
* [http://zsido.hu/ zsido.hu (Neológ zsidó vallási oldal)]
* [http://zsido.com/ zsido.com (Ortodox (lubavicsi) oldal)]
* [http://www.nagyfuvaros.hu/ A Nagyfuvaros utcai zsinagóga honlapja]
* [http://sofar.tudozsido.com/ Sófár]
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
*[[Zsidó vallás#Zsidó vallási irányzatok]]
192 ⟶ 219 sor:
* [[Feldmájer Péter]]
 
==Lábjegyzetek==
{{források}}
 
== Források és külső hivatkozások ==
 
* [http://www.mazsihisz.hu A MAZSIHISZ weboldala]
* [http://www.or-zse.hu/ A Rabbiképző weboldala]
* [http://www.scheiber.hu/index.php?option=com_contact&view=contact&id=2&Itemid=65 A Scheiber Sándor Gimnázium és Általános iskola weboldala]
* [http://zsido.hu/ zsido.hu (Neológ zsidó vallási oldal)]
* [http://zsido.com/ zsido.com (Ortodox (lubavicsi) oldal)]
* [http://www.nagyfuvaros.hu/ A Nagyfuvaros utcai zsinagóga honlapja]
* [http://sofar.tudozsido.com/ Sófár]
 
* [[Bíró Tamás]]: [http://pestisul.hu/zsido_iranyzatok.htm Zsidó Irányzatok (Pesti Súl)]
* [[Csirák Csaba]]: ''Ortodox, neológ, status quo ante'' in uő. (szerk.): ''Szatmári zsidó emlékek'', Otthonom Szatmár megye (12.), Szatmárnémeti, 2001.
* [http://mek.niif.hu/02100/02185/html/243.html Kollega Tarsoly István (szerk): Az izraelita felekezet (1867–1918)]
 
[[Kategória:Judaizmus]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Neológia