„Visegrádi királytalálkozó” változatai közötti eltérés

[[Lokietek Ulászló]] [[1314]]-ben egyesítette a lengyel részfejedelemségeket, [[1320]]-ban pedig lengyel királlyá koronáztatta magát. Kétfrontos háborút vívott a [[Német Lovagrend]]del és [[Luxemburgi János]] cseh királlyal, aki a lengyel trónra is igényt tartott. Ulászló [[Károly Róbert]] magyar király szövetségét kereste, aki [[1320]]-ben a veje lett. [[1327]]-ben Károly Róbert [[Luxemburgi János]] cseh királlyal [[nagyszombati királytalálkozó|nagyszombati találkozójukon]] már fontso gazdasági egyezményt kötött, a két ország közös valutarendszerét létrehozva. Ebben a helyzetben Károly Róbert igyekezett kibékíteni a lengyel és cseh királyt, amire akkor nyílt lehetőség, amikor Ulászló halála után annak fia, [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmér]] lett a lengyel király, aki egyben Károly Róbert sógora volt. Kázmér hajlott a kiegyezésre, hogy megszabaduljon a kétfrontos harctól. János cseh királynak pedig azért vált a kigyezés érdekévé, mert német királyi ambíciói miatt ellentétbe került nemcsak az osztrák hercegekkel (Habsburgokkal), hanem [[IV. Lajos német-római császár]]ral is.