„Méh (anatómia)” változatai közötti eltérés

A '''méh''' rendeltetése a megtermékenyített pete befogadásában áll, hogy benne a magzat kifejlődjön, majd érettségét elérve megszülessen. A méh egyrészt fellazult nyálkahártyájával és a [[méhlepény]] anyai részének alkotása útján táplálja a fejlődő magzatot, másrészt pedig a [[magzat]] érettségének elérésekor, izomfalának összehúzódásaival biztosítja annak világra jöttét, megszületését.

 

== Alakja, részei, helyzete ==

Az [[ember]]i '''méh''' (''uterus''), nem szült állapotban formára nézve némileg körtéhez hasonlítható; homlokirányban lapult, körülbelül 1 centiméter vastag erős, tömött [[izom|simaizomsejt]]ekből alkotott fala van, mely az aránylag igen szűk, háromszögletű, haránt irányba résszerűen ellaposodott, méhüreget ''(cavum uteri)'' fogja közre. Megkülönböztetjük rajta a felfelé domború méhfenéket ''(fundus uteri)'', egy alsó keskenyebb részt méhnyak ''(cervix uteri)'' és az ezek között fekvő méhtestet ''(corpus uteri)''. A nem szült méh átlagosan 7 centiméter hosszú, szülés után 1 cm-el hosszabb marad , fenekén 4 cm, nyakánál 2,5 cm széles; a kis medencében a [[húgyhólyag]] és [[végbél]] között fekszik, a kismedence oldalfalához a számos fontos képződményt tartalmazó hashártyaszalag, a széles [[szalag|méhszalag]] ''(ligamentum latum uteri)'' rögzíti. Üregének három nyílása van: kettő oldalt és fent a méh fenekénél, amelyekbe a két oldalról jövő [[ivar|petevezeték]]ek ''(tuba uterina)'' nyílnak, alsó részében pedig a méh nyakánál az ún. belső méhszáj,''(orificium internum uteri)'' mely a nyakcsatornán ''(canalis cervicis)'' át a hüvelybe ''(vagina)'' nyílik. A méh nyaka körülbelül 3 cm hosszú, ürege az előbb említett nyíláson a méh üregével, másik nyílásával, az ún. külső méhszáj ''(ostium uteri)'' útján a hüvellyel közlekedik. A méh nyakának alsó vége a külső méhszájjal egy rövid darabon szabadon benyúlik a hüvely üregébe, ez a méhnyak hüvelyi része ''(portio vaginalis uteri)''. Az egész uterus a hüvely tengelyéhez viszonyítottan előredőlt helyzetben van ''(anteversio)'', ezen túlmenően a méhnyak hossztengelyéhez képest a méhtest előrehajlik ''(anteflexio)''. Ebből adódik a méh jellegzetes anteverziós-flexiós helyzete, aminek következtében a méh ürege közel a vízszintes síkban helyezkedik el. (Normál [[húgyhólyag]]teltség mellett.)

 

== Falszerkezete ==

Az uterus testének fala főleg tömött, hálózatos szerkezetű [[izom|simaizomból]], áll ami nagyon sok eret tartalmaz. Az izomzatban jól meghatározott rétegeket nem lehet megkülönböztetni. Elől és hátul hashártya borítja, üregét [[nyálkahártya]] béleli, amelynek alaprétege ''(stratum basale)'' részben be is terjed a belső izomrostok közé és nem lökődik le, a fölötte lévő réteg ''(stratum funkcionale)'' állandó változásokat mutat ''(ösztrogén és progeszteron hatás)'' a [[menstruációs ciklus]] során, amelynek végén [[vér]]zés kíséretében lelökődik. Ezt követően a visszamaradt sebfelszín behámosodik, és megkezdődik a méhnyálkahártya újraépülése. A méhnyak falszerkezete és nyálkahártyája szövettanilag és funkcionálisan is lényegesen eltér a méhtest falszerkezetétől és nyálkahártyájától. A méhnyak falában sok a kötőszövetes rost, ami hormonális hatásra történő fellazulásával szüléskor elősegíti a méhszáj tágulását. A méhnyak nyálkahártyája nem lökődik le menstruációkor, és olyan mirigyeket tartalmaz, amelyek a nyakcsatornát elzáró ''nyákdugót'' hozzák létre. Ez megakadályozza a kórokozók felhatolását, ugyanakkor nem képez áthatolhatatlan gátat a [[ivar|spermiumok]] előtt.