„Bukaresti béke (1918)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
25. sor:
== A szerződés ==
A fegyverszüneti megbeszélések [[Foksány]]ban kezdődtek meg december 7-én, majd 9-én aláírták a fegyverszüneti okmányt. A román vezérkar bízott benne, hogy a frissen alakult [[Ukrajna]] segít még nekik egy ideig, ám 1918. február 9-én az ukránok megkötötték a békeszerződést. A románok sem tehettek ezután másként, így már másnap, február 10-én békét kértek. Február 24-én a német kormány megbízottjai átadták a békeszerződés főbb pontjait tartalmazó dokumentumokat, majd március 5-én a két fél előzetes békét kötött a Bukarest melletti [[Buftea|Bufteában]]. A román csapatok ezután megszállták az egykori szövetséges Oroszország [[besszarábia]]i területeit, és az általuk szervezett bábkormány április 9-én kimondta a Romániához történő örökös csatlakozást. Március 18-án a németbarát [[Alexandru Marghiloman]] kormánya került hatalomra, és április 7-én a bukaresti Cotroceni-kastélyban megkötötte a békét a központi hatalmakkal.<ref>{{Opcit|n=Raffay Ernő|o=184–185}}</ref>
 
A szerződés 8 fejezetre volt osztva, és ezek határozták meg Románia további helyzetét. A hadsereget 10 hadosztályra korlátozták, ebből csupán a besszarábiai kettő maradhatott teljes harci létszámon, a Moldvában lévő 8 nyolcnak békelétszámot írtak elő, ezzel {{szám|32000}} főben maximálva a román hadsereget. A hadiflotta teljes készültségben maradhatott. Romániát területei veszteségek érték, ugyanis [[Dobrudzsa|Dobrudzsát]] a [[Duna-delta|Duna-deltáig]] át kellett adniuk [[Bulgária|Bulgáriának]], ezen kívül a [[Kárpátok]] környéki vékony, gyengén lakott sávot az Osztrák–Magyar Monarchiának, amelyből {{szám|5600}} km² került Magyarországhoz. Viszont a békében hallgatólagosan Romániának adták Besszarábiát, amely az előbbiekkel szemben sűrűn lakott, jó termőföldű terület volt. A szerződés értelmében minden vallási felekezet egyenrangúvá vált, így elméletileg a [[zsidók]] helyzete is rendeződött. Románia azonban megszállást alatt maradt, amelyet a központi hatalmak maximum 6 hadosztálya látott el.<ref>{{Opcit|n=Raffay Ernő|o=185–186}}</ref>
 
== Források ==