|
Segítséget találsz a Wikipédia súgólapjain ([[Wikipédia:Segítség|itt vannak felsorolva]]).
== A cikk megírása ==
'''A belvíz'''
Ha mindent tudsz, amiről írni akarsz, és nem maradtak kételyeid a cikked megbízhatóságát illetően, akkor fogj neki nyugodtan a cikkírásnak.
A belvíz fogalomrendszere jól példázza, hogy a jelenség sajátos magyar (Kárpát-medencére jellemző) jelenség. Ennek döntően az oka az, hogy a belvízzel kapcsolatos tevékenység Magyarországon összekapcsolódott a XIX. századi ár- és belvízmentesítési munkálatokkal. Európában hasonló nagyságrendű vízszabályozási tevékenységek csak Hollandiában, illetve a Pó folyó völgyében történtek. A belvíz magyar kötődését példázza, hogy külföldi szakirodalma is döntően magyar szerzők külföldi publikációit tartalmazza. A külföldi publikációk hiányát jelzi, hogy a belvíz fogalmának angol (inland excess water), illetve német (polderwasser) megfelelője sem oly kifejező, mint a magyar.
* Az első buktató, amire itt figyelmeztetnünk kell, a magyar és a nemzetközi jog. Sok szerkesztő elköveti azt a hibát, hogy egy rendkívül jól megírt cikket egy színvonalas, de sajnos jogvédett weblapról egyszerűen bemásol a Wikipédiába. Ez nagyon helytelen, kérünk, '''szerzői jogkorlátozások alá eső tartalmakat a szerző és/vagy kiadó engedélye nélkül soha ne tégy a Wikipédiába'''! Ha egy cikkről bebizonyosodik, hogy védett, azt jogi okokból gyakorlatilag azonnal töröljük. Ezért sohasem célszerű pl. úgy cikket írni, hogy egyetlen egy (szabadon nem terjeszthető) forrással rendelkezel. Lásd bővebben: [[Wikipédia:Szerzői jogok|szerzői jogok]], [[Wikipédia:Engedélykérő szabványlevelek|engedélykérés]]
* Azt, hogy milyen formába öntöd a cikket, elsősorban a szándékaid alapján célszerű eldönteni. Mit ''akarsz'' tenni: röviden összefoglalni a témát (ez jó, mert alapja lehet annak, hogy később mások bővítgessék), vagy egy új, létező, de nem közismert aspektusára felhívni a figyelmet, vagy hosszú, enciklopédikusan részletes taglalását adni, vagy esetleg valami mást (de még lexikonszerűt). Itt, a Wikipédiában, megfelelő körültekintéssel, mindegyik hozzáállás elfogadott és jó szócikkekhez vezethet. Így talán a legfontosabb tényező, hogy milyen hosszú, milyen alapos cikket szeretnél és tudsz írni.
A belvizek fogalmának meghatározására a szakirodalmi forrásokban, gyakorlatilag valamennyi a témával foglalkozó szerző tett kísérletet. Pálfai (2001) átfogó feldolgozásában mintegy 50 meghatározást közölt a belvíz definiálására. A meghatározások nagy száma és azok sokfélesége jól mutatja, hogy a jelenség definiálását sok esetben determinálta a megcélzott „felhasználói kör”. Alkottak definíciókat az agrotechnológiai szempontok alapján, csakúgy mint a „vízügyi”, vagy akár a közgazdasági megfontolások előtérbe helyezésével.
** Lehetőleg legalább tizenöt-húsz soros legyen a cikk, már ha a téma olyan, amiről lehet ennyit írni (pl. lehet, hogy egy tíz fős és egyetlen utcás Zemplén megyei faluról, melynek különös nevezetessége nincs, egy tucat sornál nem is lehet többet írni). Rövid cikket is meg lehet hanyagul, rosszul írni, ahogy jól is, ha csak ennyire vállalkozol, hogy összegyűjtöd az alapvető információkat, az is nagy segítség, amit köszönünk. Az öt-tíz sornál rövidebb, egy-kétsoros cikkek készítése, főleg közismert témákról, viszont általában ellenjavalt; mert ha ilyen trivia-cikkekkel lesz tele az enciklopédia, az nem felel meg kitűzött céljainknak, az emberi tudás enciklopédikus összegyűjtésének, nem járul hozzá komolyan a tartalom növekedéséhez.
** Ha hosszú cikket írsz, akkor a legfontosabb, hogy próbáld valahogy strukturálni, kisebb tartalmi és formai alegységekre bontani. (Lásd:[[WP:CIKKCAKK|A szócikkek felépítése]]) Hosszú cikkek esetén célszerű egy rövid, pár soros összefoglalót (cikkfej) írni a cikk elejére, hogy a sietős kedvükben lévő, illetve a nem szakértő és a témába mélyebben belemerülni nem akaró olvasók is áttekintő képet kaphassanak a cikk tartalmáról.
A belvíz legkorábbi meghatározása (Gazdasági Lapok 1856) szerint „E vizek, vagy oly földön gyűlnek össze, melynek alrétege a hó- és esővizet át nem bocsátja, vagy pedig ahol a földnek, a folyó felé kellő lejtőssége nincs, s a hó- és esővíz a magasabb helyekről az alantabb fekvőkre folyt…”.
A XIX. századi definíciók a hangsúlyt a belvízre, mint „lefolyás nélküli víztömegre” helyezték. Jól szemlélteti a korszak belvízzel kapcsolatos vélekedését Faragó (1889) meghatározása, mely szerint „Belvíz néven… mindazokat a vizeket értették, amelyek töltésekkel védett területeken csapadékból, szivárgásokból vagy fakadó vízből magukon a területeken keletkeznek…”. Hasonló tartalmú megfogalmazás alapján „…belvíznek nevezzük általában minden feneklő, vagy fölfakadó, egyes földterületeket időszakonként elborító kártékony vizet…” (Timon Béla 1893).
A XX. században publikált meghatározások szélesítették a fogalmi meghatározást. Például „… a belvíz valamely területre csapadék alakjában kerülő vagy magas talajvízállás esetén felszínre törő, vagy végül árvédelmi töltések közé fogott folyóknál árvíz idején a töltés alatt átszivárgó lefolyás nélküli vizek összessége” (Napkelet Lexikona 1927).
Salamin (1942) hiányosnak tartotta a belvíz megfogalmazásának szűkebb formáját. Az általa javasolt megfogalmazás szerint „belvíznek nevezzük … a felületi vizeket származásra való tekintet nélkül és belvíznek nevezzük a termőtalaj vízbőségét, a magas talajvizet, ha a termelés akadályozva van”. Ez a megfogalmazás minden korábbinál bővebb értelmezését adja a belvíznek. Először nevezi belvíznek a termőtalaj káros, a mezőgazdasági termelést akadályozó vízbőségét is.
Kreybig (1956) agrotechnikai tárgyú könyvében a belvíz szó kerülése mellett tovább általánosítja a belvíz fogalmát. Megfogalmazása szerint „ a fölös víz” okozta károsodások egyik lényeges hatása az, hogy a víz „a levegőt a talajból kiszorítja és ennek következtében a kultúrnövények fejlődését gátolja, a talajban folyó enyészeti átalakulásokat káros irányba tereli, és végül káros redukciós folyamatok által kémiailag rontja a talajt”.
Oroszlány (1965) megfogalmazása szemléletesen fejti ki a belvíz fogalmát, bemutatva annak terepi megjelenési útját is. „A csapadékból akkor keletkezik felszíni víz, ha a talaj nem tudja olyan sebességgel elnyelni az esőt, ahogyan az ráhull, mivel már telített, esetleg fagyott, és ezért képtelen több vizet befogadni. A talajba be nem szivárgó víz rövid helyszíni tározódás után mozgásba jön, s az esésvonal irányába folyva, a mély tereprészeken összegyűlik. A mély fekvésű területekre összefolyt nagyobb vízmennyiség a csapadék után sem tud időben a talajba szivárogni, károkat okoz.” A megfogalmazás jellemzője, hogy a belvíz fogalmába sorolja a megindult lefolyást is, mely vélekedés vitatható.
A belvíz általános megközelítését írja le Kienitz (1968). Megfogalmazása szerint a mezőgazdaság belvíz-problémája „nem korlátozódik a felszíni elöntések kérdéseire, hanem kiterjed arra a káros vízbőségre is, amely a talaj termőterében fellépett”. Ezért a belvízjelenség rendszervizsgálatánál a tározott vízmennyiség „a felszíni és a felszín alatti káros vízbőséggel kapcsolatos teljes vízmennyiséget jelenti, vagyis azt a vizet, aminek abból a térből, ahol károsnak minősül, el kell távoznia”.
A belvíz talajfizikai vonatkozásait hangsúlyozta – csakúgy, mint az előző három szerző –, Török (1976). Megfogalmazásában a belvíznek „ …a sík területeken elöntéseket okozó, vagy a felszíni talajrétegeket teljesen telítő, természetes úton el nem távozó vizeket nevezzük”.
Salamin (1958) Mérnöki Kézikönyvben közölt megfogalmazása tartalmazza a belvizek típusait is. „Belvíz a síkvidéki vízgyűjtő egységben, annak felszínén és a hozzá kapcsolódó talajtérben jelentkező felesleges víz. A közvetlenül csapadékból keletkező belvíznek, részben keletkezési körülményeitől, részben pedig kárt okozó hatásaitól függően három fő típusa van: a télvégi, a tenyészidőn belüli, valamint az őszi belvíz. Ezekhez járul még az egyéb belvizek csoportja.”
A Környezetvédelmi Lexikon (1993) definíciója alapján „a csapadékból, a megemelkedett talajvízszint miatt a feltörő talajvízből a mélyebb területeken felgyülemlő víz; sík vagy enyhe domborzatú vidéken a természetes helyi csapadéknak az a része, amelyet a talaj nem tud befogadni és a terület mélyebb, lefolyástalan részein összegyűlik, foltokat képez (pangó vizek). Csapadékos években – különösen hóolvadáskor – a belvízfoltok összefüggő vízborítássá fejlődnek és kialakul a belvízelöntés, melynek okai között lényeges a befogadóba való bejutást akadályozó árvízvédelmi töltés.”
A jelenség megfogalmazásának sokféleségét jól szemlélteti Török Imre György (1997) által közölt definíció, mely szerint a belvizek fogalmának meghatározására három nézőpontot javasol.
Műszaki definiálás, mely szerint az összefüggő vízfoltok, elöntések kialakulása, a terepen tapasztalt vízmozgás, a vízelvezető rendszerekben a vízállások emelkedésével lehet a belvíz fogalmát meghatározni.
Biológiai definiálás, mely alapvetően az agrártechnológiai szempontokat helyezi előtérbe. Eszerint akkor van belvíz, ha a vízborítás vagy a talaj vízzel való telítettsége a növényzet életfeltételeit nehezíti, végső esetben lehetetlenné teszi. A belvíz hatását talajadottságok és a növényi kultúrák fejlettsége határozza meg.
Közgazdasági definiálás szerint akkor beszélünk belvízről, ha kár keletkezik, pontosabban amikor az elöntések vagy a talajtelítettség miatti terméskiesés meghaladja a belvízzel nem érintett területek többlet termésének értékét.
A megfogalmazásban megjelenik a belvíz által okozott gazdasági szempontból differenciált kár fogalomköre.
A belvíz fogalomkörének vizsgálata alapján megállapítható, hogy a fogalmi meghatározások fejlődése a belvíz területi megjelenésének leírásával kezdődően a XX. században egészült ki a talajfizikai állapotok vizsgálatával.
A rendelkezésre álló definíciók nagy száma arra utal, hogy a „konszenzusos” megfogalmazás még várat magára Ennek oka talán abban keresendő, hogy sok definíció nem a vizsgált jelenség természeti voltából adódó környezetben írta le a belvizet, hanem már a belvizek által okozott károkat és azok differenciálását helyezi előtérbe.
A természeti környezetet és a talajfizikai jellemzőket is szintetizáló definíció (Kozák 2001.) szerint: a '''belvíz, a talaj olyan víztöbblete, mely egyrészt a talaj felső rétegeit – a levegő kiszorításával – kétfázisúvá teszi, másrészt nagy tömegben a terep lokális mélyedéseiben összefüggő, lefolyás nélküli szabad vízfelszínű elöntéseket eredményez'''.
Abban az esetben amikor a belvíz kár-jellegéről, annak gazdasági vonzatairól beszélünk fontos megemlíteni, hogy a belvízi elöntések csak abban az esetben tekinthetők kárnak, amennyiben az általuk okozott gazdasági hátrány számszerűsíthető. Ezen megfontolás napjainkban a mezőgazdasági termelés és a termőterületek „átértékelése” során kerül előtérbe. A termőterületek értékének megváltozásával az azokon keletkező belvízkárok volumenének újradefiniálása prognosztizálható
== Mi van, ha mégsem sikerült? ==
|
