„Karcfalva” változatai közötti eltérés

2 551 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
== Története ==
A hagyomány szerint a falu eredetileg a mai Madicsa helyén feküdt és Nagymadicsa volt a neve. [[1566]]-ban ''Karchijfalva'' néven említik. [[1840]]-ben vásárjogot kapott. [[1853]]-ban a falu leégett. [[1910]]-ben 1245, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Csík vármegye]] [[Felcsíki járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 1291 magyar lakosa volt. Társközségeivel együtt 5785 lakosából 5736 [[magyarok|magyar]], 29 [[cigányok|cigány]] és 20 [[románok|román]] volt.
 
A közigazgatásilag Csíkkarcfalva községközponthoz tartozó Csíkjenőfalva és Csíkszenttamás a Hargita aljában még abban az időben települt, amikor a medence nagy része mocsaras volt. A község határában, a Csonkatoronynak nevezett rom Felcsík egyetlen templomának maradványa, ahová a hívek még csónakkal jártak misére.
 
A három falu közül Csíkkarcfalva lakossága a legkevesebb, mégis előnyös fekvése és fejlettsége a környék központjává tette. Egy időben járásszékhely is volt. A templom alatti tér ünnep- és vasárnapokon piactérré alakult, majd 1840-ben Bécsben szerzett vásárjog alapján minden csütörtökön hetivásárt tartottak. Ez a hetivásár mai napig fennmaradt. A hetivásárok mellett számtalan üzlete és kisipari termékeket előállító műhelye is működött. 1863-ban a településen nagy tőz pusztított, ezért nem találhatók túlságosan öreg házak a faluban.
 
Már az 1800-as években Csíkkarcfalvának volt gyógyszertára és itt mőködött Felcsík egyetlen kórháza. A várfalon belül áll a terebélyes, évszázadosnál idősebb hársfa. Ha beszélni tudna, elmesélné, hogy 1334-ben még csak Jenőfalváról van írásos emlék, 1567-ben is még Jenőfalva volt népesebb. Később Karcfalva vette át a vezető szerepet, anyaegyházához tartozott Madaras és Dánfalva is. Csíkmadaras a 18. századig volt filiája, Csíkdánfalva pedig még 1830-ban is hozzá tartozott.
 
Sokat mesélhetne a templomról, mely a Csíki-medence legszebb vártemploma. A székelység, a szászok mintájára, azután kezdte a templomokat fallal körülvenni, miután az 1396. évi nikápolyi csatavesztést követően a török betörések rendszeressé váltak Erdélyben. Karcfalva két önálló tízese, Ábrahámfalva és Tóthfalva is a 17. századi török dúlások nyomán néptelenedett el.
 
Nagy múltra tekint vissza az iskola, léte 1585-ig vezethető vissza. A 2000. augusztusi Nagyboldogasszony Napokon, amelyet a Nagyboldogasszony alapítvány szervezett, az iskolát a falu szülöttéről, Mártonffy György püspökről nevezték el. Ugyancsak Karcfalván tevékenykedett Léstyán Ferenc plébános, aki Megszentelt kövek címmel összeírta Erdély összes templomát.
A polgárosodás éveiben Karcfalva városias külsöt öltött. Előnyös fekvése a szákebb vidék központjévá tette, sokáig járási központ volt. Az Olt vizén többmalom mőködött, sok iparos dolgozott a faluban, a templom alatti tér pedig piactér volt.
 
== Látnivalók ==
16

szerkesztés