„Nyék (törzs)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
A Nyék helynevek eredete - az egyértelműsítő lapról másolva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
→‎A Nyék helynevek eredete: kevesebb helyet foglaljon
14. sor:
== A Nyék helynevek eredete ==
 
Török Sándor a törzsnévi eredetű településnevek közel teljes számbavétele során 27 ''Nyék'' törzsi helynevet talált.<ref name="TörökSándor1982">{{Cite book | author = Török Sándor| authorlink = Török Sándor| title = Mi volt a neve a három kabar törzsnek?| series = Századok CXVI | year = 1982| pages = 988-1059}}</ref>
Azonban ''„a legújabb listák sem tekinthetők véglegesnek, mert történeti-földrajzi munkák során a múlt század dereka előtti forrásanyagból kerülnek újak elő, s egyesekről kiderül, hogy nem sorolhatók közéjük.”'' <ref name="GyörffyGyörgy1997">{{Cite book | author = [[Györffy György]] | editor = Kovács László, Veszprémy László| title = A magyar törzsnevek és törzsi helynevek | series = Honfoglalás és nyelvészet| location = Budapest| year = 1997| pages = 224}}
| author = Török Sándor
| authorlink = Török Sándor
| title = Mi volt a neve a három kabar törzsnek?
| series = Századok CXVI
| edition =
| isbn =
| publisher =
| location =
| year = 1982
| pages = 988-1059
}}</ref>
Azonban ''„a legújabb listák sem tekinthetők véglegesnek, mert történeti-földrajzi munkák során a múlt század dereka előtti forrásanyagból kerülnek újak elő, s egyesekről kiderül, hogy nem sorolhatók közéjük.”'' <ref name="GyörffyGyörgy1997">{{Cite book
| author = [[Györffy György]]
| editor = Kovács László, Veszprémy László
| authorlink =
| title = A magyar törzsnevek és törzsi helynevek
| url =
| chapter =
| chapterurl =
| series = Honfoglalás és nyelvészet
| edition =
| isbn =
| publisher =
| location = Budapest
| year = 1997
| accessdate =
| pages = 224
}}
</ref>
 
Korábban közvetlenül a népnévből eredeztette a népnévi neveket a magyar történeti és régészeti irodalom.<ref>{{Cite book
| author = [[Kristó Gyula]]
| title = Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához
| chapter = Tomus LV
| series = Acta Historica Szegediensis
| location = Szeged
| year = 1976
| pages = 60
}}</ref>
A jelenlegi felfogás szerint ez nem feltétlenül van így, elképzelhető, hogy egyes esetekben a népnév előbb személynévvé vált, majd a személynévből született meg a helynév, rendszerint a birtoklás kifejezésére.<ref name="Bárczi1958">{{Cite book
| author = [[Bárczi Géza]]
| title = A magyar szókincs eredete
| edition = 2. kiadás
| location = Budapest
| year = 1958
| pages = 159
}}</ref><ref name="Kiss1997">{{Cite book
| editor = Kovács László, Veszprémy László
| title = Korai magyar helységnévtípusok
| series = Honfoglalás és nyelvészet
| location = Budapest
| year = 1997
| pages = 180
}} Újraközlése:
{{Cite book
| author = Kiss Lajos
| title = Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében
| location = Piliscsaba
| year = 1999
| pages = 133-140
}}
</ref><ref name="KristóMakkSzekfű1973-1974">{{Cite book
| author = Kristó Gyula, [[Makk Ferenc]], Szegfű László
| authorlink =
| title = Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez
| url =
| chapter = I-II
| chapterurl =
| series =
| edition =
| isbn =
| publisher =
| location = Szeged
| year = 1973, 1974
| accessdate =
| pages = 8
}}
</ref>
 
Korábban közvetlenül a népnévből eredeztette a népnévi neveket a magyar történeti és régészeti irodalom.<ref>{{Cite book | author = [[Kristó Gyula]]| title = Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához| chapter = Tomus LV| series = Acta Historica Szegediensis| location = Szeged| year = 1976| pages = 60}}</ref>
A jelenlegi felfogás szerint ez nem feltétlenül van így, elképzelhető, hogy egyes esetekben a népnév előbb személynévvé vált, majd a személynévből született meg a helynév, rendszerint a birtoklás kifejezésére.<ref name="Bárczi1958">{{Cite book | author = [[Bárczi Géza]] | title = A magyar szókincs eredete | edition = 2. kiadás | location = Budapest| year = 1958| pages = 159}}</ref><ref name="Kiss1997">{{Cite book | editor = Kovács László, Veszprémy László| title = Korai magyar helységnévtípusok| series = Honfoglalás és nyelvészet| location = Budapest| year = 1997| pages = 180}} Újraközlése:{{Cite book | author = Kiss Lajos| title = Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében| location = Piliscsaba| year = 1999| pages = 133-140}}</ref><ref name="KristóMakkSzekfű1973-1974">{{Cite book | author = Kristó Gyula, [[Makk Ferenc]], Szegfű László| authorlink = | title = Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez| chapter = I-II | location = Szeged| year = 1973, 1974| pages = 8}}</ref>
 
==Lásd még==