|
A '''sav-bázis elméletek''' a [[sav]]asság és [[bázis|lúgosság]] kialakulására, hatásmechanizmusára vonatkozó magyarázatok.
A== fenti reakciót egyensúlyi reakcióként értelmezve könnyen belátható, hogy amennyiben nő az egyenlet bal oldalán szereplő víz mennyiségeyisége, – a tömeghatás törvényének megfelelően – a reakció "jobbra" tolódik el, azaz az új egyensúly beállásával nő az oldatban az oxóniumionok és az acetátionok (CH<sub>3</sub>COO<sup>−</sup>) mennyisége is. ▼== Arrhenius-Ostwald féle ==
[[Svante Arrhenius]] 1883-ban megjelent doktori disszertációjában ismertette elméletét. Kortársai egy része fenntartással fogadta az oldatokban létező ionokba vetett hitét. [[Wilhelm Ostwald]] a rigai egyetem professzora volt az, aki felismerte az arrheniusi elméletben rejlő lehetőségeket, és kísérleteivel be is bizonyította azok létjogosultságát.
Az elmélet szerint a savak olyan anyagok, amelyek hidrogénionra (és [[anion]]ra), a [[bázis]]ok pedig hidroxidionra (és [[kation]]ra) [[disszociál]]nak vizes oldatban.
A sav-bázis reakciók lényege a bázisok hidroxidionjainak (OH<sup>−</sup>) és a savak hidrogénionjainak (H<sup>+</sup>) vízképzési reakciója:
:: H<sup>+</sup> + OH<sup>−</sup> {{unicode|⇌}} H<sub>2</sub>O
Az [[sav|erős és gyenge savak]] – ugyanígy az [[bázis|erős és gyenge bázisok]] – között csak a disszociáció mértékében van különbség.
Arrhenius megállapította, hogy az ecetsav (CH<sub>3</sub>COOH) – mely gyenge sav – disszociációjának mértéke nő, ha azt vízzel hígítja.
:: CH<sub>3</sub>COOH + H<sub>2</sub>O {{unicode|⇌}} CH<sub>3</sub>COO<sup>−</sup> + H<sub>3</sub>O<sup>+</sup>
▲A fenti reakciót egyensúlyi reakcióként értelmezve könnyen belátható, hogy amennyiben nő az egyenlet bal oldalán szereplő víz mennyisége, – a tömeghatás törvényének megfelelően – a reakció "jobbra" tolódik el, azaz az új egyensúly beállásával nő az oldatban az oxóniumionok és az acetátionok (CH<sub>3</sub>COO<sup>−</sup>) mennyisége is.
== Brønsted-Lowry féle ==
| 