„Bura László” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
3. sor:
== Életútja ==
 
A középiskolát [[Kolozsvár]]t végezte, 1954-ben a [[Bolyai Tudományegyetem]]en [[magyar nyelv]] és [[irodalom]] szakból tanári diplomát szerzett, 1972-ben a fafeldolgozó mesterségek Szatmár vidéki szakszókincséről írt dolgozata alapján [[doktor]]i címet nyert. Líceumi tanár szülővárosában, a [[Kölcsey Ferenc Főgimnázium|Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban]], évekig az intézmény igazgatója volt. Kétszer is díjat nyert a [[budapest]]i [[Magyar Nyelvőr]] nyelvjárási anyaggyűjtő pályázatán; [[lexikológia]]i, [[Néprajz|folklorista]], [[nyelvoktatás]]i cikkeit a [[NyIrK]], [[Igaz Szó]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Tanügyi Újság]], [[Szatmári Hírlap]] közli, 1973-tól a [[temesvár]]i [[Szabad Szó]]ban, 1978-tól az [[Ifjúmunkás]]ban szerkesztett nyelvművelő rovatot. A ''Cikkek és tanulmányok'' cím alatt megjelent [[Szatmár megye]]i nevelési, oktatási és szépirodalmi gyűjtemény (Szatmár 1972) szerkesztője, a [[Kriterion Kiadó|Kriterion]] ''Anyanyelvünk művelése'' (1975) és ''Népismereti dolgozatok'' (1976) c. köteteiben egy-egy tanulmánnyal szerepelt.
 
Az [[1990-es évek]]ben a [[Kölcsey Ferenc Főgimnázium]] igazgatója volt Szatmárnémetiben.<ref>[[Romániai Magyar Szó]], 1990. szeptember 20.</ref><ref>Romániai Magyar Szó, 1995. október 24.</ref> Majd az 1990-es évek végén és a [[2000-es évek]]ben a kolozsvári egyetem által Szatmárnémetibe helyezett Főiskolai Kar beindításában is szerepet vállalt, ő működött ott egyetemi tanárként, egy ideig tanulmányi igazgatóként is.<ref>Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. szeptember 8.; Szatmári Magyar Hírlap, 2006. október 3.(Udvardy Frigyes adatszolgáltatása nyomán, lásd [http://udvardy.adatbank.transindex.ro/?action=nevmutato&nevmutato=Bura%20L%C3%A1szl%C3%B3&kezd=1]</ref> 1989 után számos néprajzi, nyelvészeti és helytörténeti dolgozata jelent meg nyomtatásban, Szatmár és vidéke krónikásává is vált egyben.