„Szentsimon” változatai közötti eltérés

A szentsimoni templomot leginkább a művészettörténészek ismerik középkori falfestményei és 1650-ben készült festett famennyezete révén. Ezeken kívül a templom berendezései közt is több figyelemre méltó alkotás található: A főoltár és a Mária oltár, a szószék, az orgona több száz éves alkotásait jól kiegészítik Prokopp Péter, Kontuliné, Molnár C. Pál, és Heintz Henrik munkái. A templom ismertségét tovább növelte a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal által létrehozott Gótikus Út című projektbe való bekapcsolódás. A templom 1900 körüli állapotáról Malonyai Dezső: A magyar nép művészete című könyvében, az 1948-1960 közti felújításról, nagy múltú plébániájáról, plébánosairól Csomor Ernő esperes kéziratában ír részletesen. Több internetes portálon tévesen református templomként jelölik meg. Ózd városa kiemelten kezeli a műemléket, de a műemlék templom gondozásának motorja a mindenkori szentsimoni egyháztanács, és 1995-ben alakult alapítvány.

A műemlék együttesről több szakdolgozat készült, ezek többsége az Ózd Városi Könyvtár által készített bibliográfiában fel van sorolva. Önálló írásként a TKM (Nagy Károly nevével jelzett) 210. kötete (1985) és F. Dobosi László 2001-ben megjelentett kiadványa jelent meg.

[[Kategória:Magyarország településrésszé vált történelmi települései]]