„Szentsimon” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Föld-lét (vitalap | szerkesztései)
nincsforr
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
20. sor:
A [[Felvidék]] egy részének visszacsatolásával [[1938]]-ban megszűnt a község határán az országhatár, de a korábbi rimavölgyi kapcsolatok nem álltak helyre. A világháborúknak 61 áldozata volt. Egyre többen vállaltak munkát [[Ózd]]on, de nem költöztek be a városba. [[1970]]-ben 1234 a lakosok száma. A községet 1978. december 31-én Ózdhoz csatolták, amellyel már összeépült, ezzel megszűnt közigazgatási önállósága.
'''LÁTNIVALÓK'''
'''1. Az Árpád kori római katolikus templom 1423-ban festett freskókkal és 1650-ben készített kazettás mennyezetével''' <br />
 
Az 1200-as években épült Simon és Júdás Tádé (Jézus rokona) apostolok tiszteletére a település szélén levő kisebb mesterséges dombon. Nyárád és Csíkszentsimon, (mindkettő Erdélyben) van még erről a két védőszentről elnevezve a történelmi Magyarországon. Templomunkat valószínűleg a rimaszécsi Széchy Balog család építtette, akik királyi adományul kapták a települést a Berény nembéli Hangonyiak foglalásbirtokából. 1214-ben a települést még Hangonypusztának, 1247-ben már Szentsimonúrnak nevezik, a templomról. A település közigazgatási változásait a község története tartalmazza.
 
Az 1200-as években épült Simon és Júdás Tádé (Jézus rokona) apostolok tiszteletére a település szélén levő kisebb mesterséges dombon. Nyárád és Csíkszentsimon, (mindkettő Erdélyben) van még erről a két védőszentről elnevezve a történelmi Magyarországon. Templomunkat valószínűleg a rimaszécsi Széchy Balog család építtette, akik királyi adományul kapták a települést a Berény nembéli Hangonyiak foglalásbirtokából. 1214-ben a települést még Hangonypusztának, 1247-ben már Szentsimonúrnak nevezik, a templomról. A település közigazgatási változásait a község története tartalmazza.<br />
A templomhajó régen egyenesen záródott, a falak oldalait és sarkait támpillérek erősítették. Ez valószínűsíti, hogy egykor boltozatos mennyezete lehetett.Tornya nem volt, bejáratát a déli falon alakították ki, (ma a gyóntatószék mögött van), ablaka is csak itt volt, magasan lőrésszerűen kiképezve. A templomot később megnagyobbították, így nyerte el a mai alaprajzát. A további bővítések, átalakítások során szentélyt, a nyeregtetőre nyolcszögű huszártornyocskát építettek. Ezt sokszögű sisakkal fedték be, alatta alakították az újabb kori bejáratot. A legutóbbi bővítésnél épült a sekrestye és az oldalbejárathoz az előtér. Az átépítések pontos időpontjáról hiteles adataink nincsenek. A templom tetőzete régen fazsindely borítású volt, ezt 1960 körül palára cserélték le. 1999-ben a kopott, sérült héjazatot lecseréltették. A tornyot ekkor rézlemezzel fedték be. 2001-ben a lépcsőt építették ujjá a műemlékvédelmi előírások szerint. Figyelemre méltó a torony tetején a történelem viharaira emlékeztető kereszt, csillag, félhold együttes jelenléte, amelyhez hasonlót Petőfi 1845-ben Sajógömörben látott.
 
 
A templomhajó régen egyenesen záródott, a falak oldalait és sarkait támpillérek erősítették. Ez valószínűsíti, hogy egykor boltozatos mennyezete lehetett.Tornya nem volt, bejáratát a déli falon alakították ki, (ma a gyóntatószék mögött van), ablaka is csak itt volt, magasan lőrésszerűen kiképezve. A templomot később megnagyobbították, így nyerte el a mai alaprajzát. A további bővítések, átalakítások során szentélyt, a nyeregtetőre nyolcszögű huszártornyocskát építettek. Ezt sokszögű sisakkal fedték be, alatta alakították az újabb kori bejáratot. A legutóbbi bővítésnél épült a sekrestye és az oldalbejárathoz az előtér. Az átépítések pontos időpontjáról hiteles adataink nincsenek. A templom tetőzete régen fazsindely borítású volt, ezt 1960 körül palára cserélték le. 1999-ben a kopott, sérült héjazatot lecseréltették. A tornyot ekkor rézlemezzel fedték be. 2001-ben a lépcsőt építették ujjá a műemlékvédelmi előírások szerint. Figyelemre méltó a torony tetején a történelem viharaira emlékeztető kereszt, csillag, félhold együttes jelenléte, amelyhez hasonlót Petőfi 1845-ben Sajógömörben látott.<br />
 
 
A szentsimoni templomot leginkább a művészettörténészek ismerik középkori falfestményei és 1650-ben készült festett famennyezete révén. Ezeken kívül a templom berendezései közt is több figyelemre méltó alkotás található: A főoltár és a Mária oltár, a szószék, az orgona több száz éves alkotásait jól kiegészítik Prokopp Péter, Kontuliné, Molnár C. Pál, és Heintz Henrik munkái. A templom ismertségét tovább növelte a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal által létrehozott Gótikus Út című projektbe való bekapcsolódás. A templom 1900 körüli állapotáról Malonyai Dezső: A magyar nép művészete című könyvében, az 1948-1960 közti felújításról, nagy múltú plébániájáról, plébánosairól Csomor Ernő esperes kéziratában ír részletesen. Több internetes portálon tévesen református templomként jelölik meg.<br />
 
A szentsimoni templomot leginkább a művészettörténészek ismerik középkori falfestményei és 1650-ben készült festett famennyezete révén. Ezeken kívül a templom berendezései közt is több figyelemre méltó alkotás található: A főoltár és a Mária oltár, a szószék, az orgona több száz éves alkotásait jól kiegészítik Prokopp Péter, Kontuliné, Molnár C. Pál, és Heintz Henrik munkái. A templom ismertségét tovább növelte a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal által létrehozott Gótikus Út című projektbe való bekapcsolódás. A templom 1900 körüli állapotáról Malonyai Dezső: A magyar nép művészete című könyvében, az 1948-1960 közti felújításról, nagy múltú plébániájáról, plébánosairól Csomor Ernő esperes kéziratában ír részletesen. Több internetes portálon tévesen református templomként jelölik meg.
 
Ózd városa kiemelten kezeli a műemléket, de a műemlék templom gondozásának motorja a mindenkori szentsimoni egyháztanács, és 1995-ben alakult alapítvány.{{forrás}}
A műemlék együttesről több szakdolgozat készült, ezek többsége az Ózd Városi Könyvtár által készített bibliográfiában fel van sorolva. Önálló írásként a TKM (Nagy Károly nevével jelzett) 210. kötete (1985) és F. Dobosi László 2001-ben megjelentett kiadványa jelent meg.<br />
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentsimon