„Párta (botanika)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átirányítás ide: Virágtakaró#A párta |
virágtakaró cikkből kiemelve |
||
1. sor:
[[Fájl:Polygala myrtifolia0.jpg|right|thumb|250px|A pillangósvirágúak zigomorf szimmetriájú virága színes pártával]]
[[Fájl:Hibiscus splendens.JPG|right|thumb|250px|Egy [[hibiszkusz]]faj virága: jól látszik a csészelevelek szőrözöttsége és a sziromlevelek erezettsége.]]
A '''párta''' (''corolla''; virágképletbeli jele: '''C''') a kettős [[virágtakaró]]jú virágok belső takaróköre, a '''sziromlevelek''' ''(petala)'' összessége. A pártát a [[csésze (növényanatómia)|csésze]] övezi.
A sziromlevelek az [[evolúció|törzsfejlődés]] folyamán vagy [[fellevél|fellevelekből]] differenciálódtak, vagy a [[porzó]]k alakultak át szirmokká. Ez utóbbi jelenséget láthatjuk a [[tündérrózsák]] és a teltvirágú kerti rózsák virágjaiban is.
A sziromlevelek színe általában igen feltűnő. A színt a szirom[[epidermisz]] sejtjeinek sejtnedvében lévő [[antocián]]ok vagy – ritkábban – [[citoplazma|citoplazmában]] lévő kromoplasztiszok okozzák. A fehér színű virágszirmokból hiányzik a festékanyag, s a sejtek közötti járatokat levegő tölti ki, s ezek [[teljes fényvisszaverődés]]t eredményeznek, innen a „fehér” szín.
A párta lehet szabad szirmú (''corolla choripetala''; pl. rózsa) és forrt szirmú ''(corolla synpetala)''. Ez utóbbi esetben is el lehet különíteni pártacimpákat, melyek megmutatják, hogy hány sziromból forrt össze a párta. A párta alakja és kifejlődése egyes csoportokban nagyon sajátos lehet: pillangós ([[pillangósvirágúak]] – ''Fabaceae'': pl. [[borsó]]), ajakos ([[árvacsalánfélék]] – ''Lamiaceae'': pl. [[árvacsalán]]), rövid-tölcséres ([[harangvirágfélék]] – ''Campalunaceae'': pl. [[harangvirág]]), hosszú-tölcséres (pl. [[csattanó maszlag]]), csöves illetve nyelves párta ([[fészekvirágzatúak]] – ''Asterales'') stb. A forrt párta részei a következők: cső ''(tubus corollae)'', torok ''(faux corollae)'' és perem ''(limbux corollae)''. (Ugyanezeket a részeket mellesleg a forrt vésze esetében is igencsak megkülönböztethetjük.)
A megtermékenyítés után a párta lehullik, de kivételesen itt is bekövetkezhet a virágzás elején (pl. [[szőlő]]). Kóros, [[teratológia|teratológiás]] jelenség nagyon gyakran előfordul a sziromleveleknél, pl. a szirom fellevéllé vagy egyenesen lomblevéllé alakul, sőt olykor a porzók alakulnak át félig-meddig sziromlevelekké.
[[Szövettan]]i szerkezetükben a sziromlevelek egyszerűbbek, mint a lomblevelek. A felületén lévő elsődleges bőrszövet (sziromepidermisz) egyrétegű, radiális falai egyenesek vagy gyengén hullámosak, külső tangenciális faluk gyakran papillás, melytől a szirmok tapintása bársonyos. Néha intercellulárisok, sejtközötti járatok is kialakulhatnak a bőrszöveti sejtek között, de ezek csak a szirom belseje felé nyitottak, a külső felületen [[kutikula]] zárja le őket. A [[gázcserenyílás|sztómák]] száma kevés, sokszor nem kellőképpen differenciáltak a működéshez. Egyes epidermiszsejtek éteres olajokat választanak ki, melyek a virág illatát okozzák. Olykor külön illatképző virágrészek, ozmofórák alakulnak ki. A bőrszöveti alatti levélközépi alapszövet, az ún. mezofillum csak néhány sejtsoros homogén, szivacsos szerkezetű parenchimából áll. A szirom szállítószövetei 1, 3 vagy több, páratlan számú edénynyalábba rendeződnek. Az erezet párhuzamos vagy szárnyas, a nyalábok szilárdító elemei
== Források ==
* Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan, Tankönyvkiadó, Bp., 1988
* {{BiolLex|4|460–461}}
* Kárpáti Zoltán–Görgényi Lászlóné–Terpó András: Kertészeti növénytan I. – Növényszervezettan, Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1968
* Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János: Botanika I. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Sejttan – Szövettan – Alaktan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
[[Kategória:Növényi anatómia]]
| |||