„Szár (botanika)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|egy növényi részről|Szár (egyértelműsítő lap)}}
A '''szár''' ''(caulis)'' a [[
A [[levél (
▲A [[levél (növény)|levelek]] a száron meghatározott rendben, a szárcsomókon ''(nóduszokon)'' erednek, ezek tövében leveles oldalágak fejlődnek. A szárcsomók közötti szakaszokat szártagoknak ''(internodiumoknak)'' nevezzük. A szárcsomók közti távolság függvényében beszélhetünk hosszú szártagú és rövid szártagú szárról.
Magszárnak a generatív hajtást nevezzük.
==
=== Fás szárak ===
Évről évre másodlagosan vastagodó, '''fás szár''' a több évig élő növényekre jellemző. A [[nyitvatermők]] mindegyike, a [[kétszikűek]] többsége fás szárú, az [[egyszikűek]] közül csak a [[pálmák]]. A fás szárak típusai:
* '''Fatörzs''': Magasan elágazó, általában erősen megvastagodott szár. Az ezzel rendelkező növény a [[fa (botanika)|fa]]. A rövid fatörzsű növény a [[bokor (botanika)|bokor]].
* '''Cserjeszár''': Közvetlenül a talajfelszín felett elágazó, törzs nélküli szár. Az ezzel rendelkező növény a [[cserje]], ami nem tévesztendő össze a bokorral.
* '''Félcserjeszár''': Átmenet a cserjék és a lágy szárú évelők között. Alsó része rövid szártagú, fás, áttelelő, amiből a felső részen lévő, hosszú, lágy szárú hajtások erednek. Az ezzel rendelkező növény a [[félcserje]].
* '''Pálmatörzs''': Oszlopszerű, ág nélküli szár. A törzsön levélmaradványok, a csúcson levélkoszorú van. Az ezzel rendelkező növényt is fának, a pontosabb megjelölés végett gyakran pálmafának nevezik.
=== Lágy szárak ===
A '''lágy szár''' az 1-2 évig élő növényekre jellemző, sosem fásodik el. A lágy szárak típusai:
* '''Dudvaszár''': Gyakran elágazó, sok élő parenchimát tartalmazó, puha, hosszú szártagok jellemzik (pl. [[paradicsom (növény)|paradicsom]], a [[burgonya]], a [[napraforgó]]).
* '''Szalmaszár''': Vékony, üreges, csőszerű, hosszú szártagok jellemzik. A szárcsomók szövete tömött. Többnyire csak a szár tövén vannak oldalelágazások (pl. [[pázsitfűfélék]]).
* '''Palkaszár''': Alsó vagy felső részén lévő törpe szártaghoz egy megnyúlt szártag kapcsolódik. Általában üregesek (pl. [[szittyó]], [[káka]], [[vízipálma]]).
* '''Tőszár''': Rövid szártagú, tőlevélrózsát viselő szár. Egyes [[kétéves növény]]ek (pl. [[répa]]) az első évben tőszárat növesztenek, a második évben dudvaszárat.
* '''Tőkocsány''': tőszárból, vagy évelő föld alatti szárból, például [[hagyma (növényanatómia)|hagymából]] vagy [[gyöktörzs]]ből kihajtó, egyetlen szártagból álló, el nem ágazó, leveleket nem viselő, [[virág]]ban vagy [[virágzat]]ban végződő szár (pl. [[tulipán]], [[gyermekláncfű]]).
=== Módosult szárak ===
A szárak módosulhatnak speciális működés ellátására. A módosult szárak lehetnek a föld felszíne fölött vagy alatta is.
A módosult szárak típusai és legfőbb funkcióik:
* Módosult föld feletti szárak:
** '''[[Inda]]''': [[Ivartalan szaporodás]] (pl. [[szamóca]], [[kerek repkény]]).
** '''[[Kacs]]''': Kapaszkodás (pl. [[szőlő]]).
** '''[[Tövis (növényanatómia)|Tövis]]''': Védelem (pl. [[kökény]]).
** '''[[Asszimiláló szár]]''': [[Fotoszintézis]] (pl. [[kaktuszfélék]]).
* Módosult föld alatti szárak:
** '''[[Gyöktörzs]]''': Áttelelés, tápanyagraktározás (pl. [[erdei pajzsika]]).
** '''[[Tarack (növényanatómia)|Tarack]]''': ivartalan szaporodás; lényegében föld alatti inda (pl. [[tarackbúza]]).
** '''[[Gumó]]''': Tápanyagraktározás (pl. [[burgonya]]).
** '''[[Hagyma (növényanatómia)|Hagyma]]''': Tápanyagraktározás (pl. [[vöröshagyma]], [[tulipán]]).
** '''[[Hagymagumó]]''': Tápanyagraktározás (pl. [[kikerics]], [[sáfrány]]).
{{DEFAULTSORT:Szar}}
|