„A végbélnyílás rákja” változatai közötti eltérés

Az '''analis rák''' ''(, angolul: Anal cancer)'' egy olyan ráktípus, amely közvetlenül a [[Vastagbél|végbél]] kimeneti nyílását, az [[Vastagbél|anust]] közvetlenül körülvevő szövetekből indul ki. A végbélnyílás környékéről kiinduló bőr (vagy egyéb) eredetű daganatok már nem sorolhatók ebbe a kategóriába. A colorectális rákoktól elkülönítendő kórképnek tekintik. A kór okai (etiológiája), kockázati tényezői, klinikai lefolyása, a diagnózishoz használatos festés és a kezelés, mind különböznek. A végbélnyílás rákja típusosan [[Daganat|többrétegű laphám rák]], amelynek kiindulási helye jellemzően a végbélnek azon zónája, ahol a [[Szövet (biológia)|hengerhám]] [[Szövet (biológia)|laphámba]] megy át.

* Humán papilloma vírusos (HPV) fertőzés.

* Aranyerek (különesenkülönösen elhanyagolt állapotban).

* Egyéb karcinogén tényezőknek (vegyszerek, sugárzás stb.) való fokozott kitettség.

* Az immunrendszer bármilyen eredetű elégtelen működése (akár veleszületett, akár szerzett jellegű) Az immunrendszer gyengülését okozhatják orvosi beavatkozások (pl. átültetett szervek kilökődését megakadályozását célzó, vagy daganatterápiában alkalmazott kezelések), vagy a HIV fertőzöttség, de számos más betegség is.

Nem gyakori daganatféleség, az összes rosszindulatú daganatoknak 1.8%-át adja. A National Cancer Institute adatai szerint az Egyesült Államokban 2010-ben 5200 új esetet reisztráltakregisztráltak, a betegségben elhaltak száma 720 volt.

Mint a rosszindulatú dagantokdaganatok esetében általánosságban a genetikai hajlamosító tényezők és a kockázati tényezők kedvezőtlen egybeesése. Multikauzális betegsénekbetegségnek tekintik, aminél esetenként nagyon változik, hogy melyik ok/kockázati tényező játszik meghatározó szerepet. Utóbbiak közül alapvetően a HPV-16, amit a kockázati tényezőkből inkább ide sorolható. Nagyon nehéz a HIV ferőzöttségetfertőzöttséget is besorolni, mivel öszefüggösszefügg a szexuális szokásokkal, de egyik külső oki tényező is lehet immunrendszert károsító hatása miatt. A genetikai okok szerepe lényegében biztosnak tekinthető, annak ellenére, hogy még nem tisztázott, melyik gén mutációja a felelős, és hogy öröklött vagy az egyéni élet során bekövetkezett mutációról van-e szó, vagy mindkét eset lehetséges.

* A pacienspáciens kórelőzményeinek kikérdezése (anamnézis) és általános fizikális vizsgálata. Az anamnézis kiterjed a korábbi betegségekre, a családi előzményekre, szexuális orientációra, a beteg által is ismert fertőzöttségére, valamint az orvosi vizsgálatra való jelentkezést közvetlenül megelőző panaszokra, és a pacienspáciens által észlelt valamennyi szokatlannak talált jelenségre, rendellenességre. Különös figyelmet kell fordítani az általános állapotra, a közérzet romlására, fogyásra, és természetesen a betegségre utaló speciális panaszokra (végbéltáji viszketés, szorulás, székletürítéskor jelentkező rendellenességek, fájdalom, vérzés stb.)

* Az általános fizikális vizsgálatot az elvárható legnagyobb körültekintéssel kell végezni, különös tekintettel a nyirokcsomók tapintására. Ha a kórelőzmény felvétele során gyanú merül fel, a vizsgálat során – az egyébként is minden esetben kívánatos - megfelelő óvintézkedések igen gondos betartása elengedhetetlen. (A vizsgáló orvos, a segítő személyzet és a többi beteg védelme érdekében.)

* A végbél vizsgálata a gátnak és a végbélnyílás közvetlen környezetének megtekintésével kezdődik. Ezután megfelelő erősségű gumikesztyűt húzva, és azt síkosító anyaggal bekenve, a vizsgáló ujjával kíméletesen, de alaposan kitapintja a végbél ujjal elérhető szakaszának minden részletét, valamint a végbél falán keresztül tapintható környező szerveket. MidenMinden elérhető vizsgálandó, függetlenül a vizsgálat részben célzott voltától.

* Végbélnyílás tükrözés (anoscopia). Ez a végbél alsó szakaszába felvezethető, megfelelő megvilágító és optikai rendszerrel ellátott eszközzel történő megtekintést jelent. Inkább csak akkor jön szóba, ha a végbél hosszabb szakaszának áttekintését lehetővé tevő végbéltükrözés valamilyen okból ellenjavallt.

A gyógyulás esélyeit az határozza meg, hogy melyik stádimbanstádiumban történik a beavatkozás. Az első két stádiumban a sebészeti beavatkozások 80 százalék feletti eredményességgel végezhetőek. (Az esetleg szükséges járulékos kezeléseket a kezelőorvosok határozzák meg.) A későbbiekben az adott betegre szabott kombinált sebészeti, sugár és citosztatikus kezelésre van szükség. Ekkor viszont már csak a folyamat lassítása érhető el nem kevés kellemetlen mellékhatás kíséretében.

* Chiao, E. Y., Giordano, T. P., Palefsky, J. M., Tyring, S., El Serag, H.: Sreening HIV-infected individuals for precursor lesions: a systematic review. Clin. Infect. Dis. 43 (2): 223–33. (2006)