„Magyar Parasztszövetség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kieg., még messze nem kész
Kieg.
1. sor:
A '''Magyar Parasztszövetség''' [[1941]]. [[szeptember]]ében alakult érdekvédelmi tömörülés, amely a magyar parasztság érdekében tevékenykedő politikusokat foglalta össze.
 
Korai története során szorosan összefonódott a [[Független Kisgazdapárt[[]]tal. Fénykorát a német csapatok [[1945]]-ös kiűzése után élte, amikor az ország legjelentősebb parasztmozgalmává vált és jelentősen hozzájárult a kisgazdák [[1945]]. novemberi választási győzelméhez.
 
Az első politikai szervezetek közt volt, amelyeket a magyar mezőgazdaság kollektivizálására és a hatalomátvételre készülő kommunista párt, az [[MDP]] - [[1947]]-ben szétzúzott. Több vezetőjét bebörtönözték. Az [[1956-os forradalom]] idején rövid időre feléledt, majd újra megszüntették. A kommunista rezsim összeomlása után ájjáalakult, de régi befolyását már nem nyerte vissza.
 
==Megalapítása==
A Magyar Parasztszövetség (vagy Magyar Paraszt-SzövestégSzövetség) [[1941]]. [[szeptember 28]]-án alakult és hivatalosan [[1948]]. [[szeptember 10]]-m szüntszűnt meg a korábbi tagja, [[Dobi István]] vezette Elnöki Tanács rendeletével.
 
A Parasztszövetséget azért hívták létre, mert a magyar törvények nem biztosították a mezőgazdasági szektorban gazdálkodók és dolgozók érdekképviseletét. (Az 1920:18. törvénycikk előírta vármegyei, járási és községi mezőgazdasági bizottságok, illetve Mezőgazdasági Kamara szervezését, de ezek az intézmények nem biztosítottak hatékony érdekérvényesítést).
 
==Tevékenysége==
A Parasztszövetség elnöke a kisgazdapárti [[Nagy Ferenc]] lett, főtitkára [[Kovács Béla]] későbbi földművelési miniszter, gazdasági igazgatója Páll András.
Az érdekérvényesítésen túl - amelynek a háborús időszakban jelentős akadályai voltak -, a szövetség a paraszti szaktudás előremozdításán, a beszerzés és értékesítés megszervezésén dolgozott.
 
[[1943]]. [[május 9]]-én a [[Vésztő]]n tartott kongresszuson Földmunkás Szakosztályt hoztak létre a később dicstelen szerepet vállaló Dobi elnökletével. Ugyanezen éb augusztusában jelentős szerepet töltött be a szövetség a [[Magyar népi írók|népi írók]] [[szárszói találkozó]]jának megszervezésében.
 
A [[Sztójay-kormány]] [[1944]] [[április 15]]-én feloszlatta a Parasztszövetséget, de a háború elvonulásával újraszerveződött. [[1945]]. nyarán Kiss Sándor kisgazda nemzetgyűlési képviselőt választották főtitkárnak.
 
[[1946]]-ban a Parasztszövetség kidolgozta a parasztság érdekvédelméről szóló törvényjavaslatot, de a [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke]], a szovjet [[Szviridov]] altábornagy ennek nemzetgyűlési megtárgyalását [[Rákosi Mátyás]], a kommunista párt vezetője közbenjárására megakadályozta. A szövetség a kisgazdákkal vállvetve hiába követelte, hogy a választási eredményekkel arányosan nevezzék ki a közigazgatás, a honvédség, a rendőrség és a belső karhatalom tisztviselőit a kommunista [[MDP]] túlsúlyra juttatása helyett.
 
[[1946]]. [[szeptember 7]]. és [[szeptember 9|9]]. közt a Parasztszövetség nagy sikerű parasztnapokat tartottak, amelynek nagygyűlésén félmillióan vettek részt. (Az esemény olyan emlékezetes maradt, hogy még az 1956-os forradalom idején is emlegették.)
 
==Felmorzsolása==
 
==1956-ban==