|
A '''manysi nyelv''' (saját nyelvükön: '''маньси''' vagy '''моаньсь''') vagy az [[oroszok]]tól kapott néven '''vogul nyelv''' az [[uráli nyelvcsalád]] tagja, legközelebbi rokona az [[osztják nyelv|osztják]] valamint a [[magyar nyelv|magyar]] ''(ugor nyelvek).'' A manysik Észak-[[Szibéria|Szibériában]], az [[Urál (folyó)|Urál]] és az [[Ob]] közötti területen élnek. [[1960]]-ban 6 ezren vallották magukat manysinak, az anyanyelvi beszélők száma 60% volt. [[1989]]-ben pedig ugyan 8500 ember mondta magát manysinak, de csak a 37%-uk beszélte a nyelvet.
==Nyelvjárások==
Négy nagy nyelvjárást különböztetünk meg, melyeket az égtájak nevével jelölnek. Ezek számos kisebb alnyelvjárásokra oszthatóak: északi (szoszvai, szigvai, felső-lozvai, obi), nyugati (középső-lozvai, alsó-lozvai, pelimkai, vagilszki), keleti (felső-kondai, középső-kondai, alsó-kondai, jukondai), déli (tavdai).
[[Fájl:Mansi-dialects.jpg|jobbra|bélyegkép|460 px|Manysi nyelvjárások térképe]]
Négy nagy nyelvjárást különböztetünk meg, melyeket az égtájak nevével jelölnek. Ezek számos kisebb alnyelvjárásokra oszthatóak:
:* Északi nyelvjárásterület
::* szoszvai
::* szigvai
::* obi
::* felső-lozvai
:* Keleti nyelvjárásterület
::* felső-kondai
::* középső-kondai
::* alsó-kondai
::* jukondai
:* Nyugati nyelvjárásterület
::* pelimi
::* közép-lozvai
::* alsó-lozvai
::* vagilszki
:* Déli nyelvjárásterület
::* tavdai
<ref>Forrás: Kálmán Béla: Chrestomathia Vogulica, Tankönyvkiadó, Budapest 1976</ref>
== Nyelvtörténet ==
[[Fájl:Antal Reguly.jpg|jobbra|bélyegkép|200 px|Reguly Antal]]
A legkorábbi manysi nyelvemlékek – főként személynevek – a 16-17. századi orosz krónikákban fordulnak elő, valamint Herbenstein, V. Károly császár követének könyvében. 1725-ből [http://de.wikipedia.org/wiki/Daniel_Gottlieb_Messerschmidt Messerschmidt]től származik az első manysi 41 szavas szójegyzék. 1730-ban [http://en.wikipedia.org/wiki/Philip_Johan_von_Strahlenberg Strahlenberg] svéd tiszt közölt 25 manysi szót nyomtatásban. A 18. században Fischer német akadémikus 300 szavas szójegyzékét Schlözer közölte, valamint [http://en.wikipedia.org/wiki/Peter_Simon_Pallas Pallas] német természettudós Vocabuláriumában és [[Heinrich_Julius_Klaproth|Klaproth]] Asia Polyglotta című munkájában is több száz szó maradt fenn lejegyezve. A 18. század első feléből kisebb, a végéről több száz szavas szójegyzékek maradtak fenn. A 19. századi nagy kutató-gyűjtőutakat [[Reguly Antal]] nyitja meg a negyvenes években (1843-44), a sort a finn [[August Ahlqvist]] (1858, 1877, 1880) és a magyar [[Munkácsi Bernát]] (1888-89) folytatja a század második felében, akiknek a munkáját ezután folyamatosan közölték. A finn [[Juha_Artturi_Kannisto|Artturi Kannisto]] 1901 és 1906 között gyűjtött a manysik között. A gyűjtött hatalmas néprajzi és népköltészeti anyag azonban teljesen független maradt a manysi írásbeliség kialakulásától.
[[Kép:Munkacsi Bernat.jpg|balra|bélyegkép|200px|Munkácsi Bernát]]
<center>'''A, B, D, E, F, G, H, Һ, I, J, K, L, Ļ, M, N, Ņ, Ŋ, O, P, R, S, <strike>S</strike>, T, Ţ, U, V, Z, Ь'''</center>
== Kiejtés ==
=== Magánhangzók ===
A magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat, de ezt a cirill betűs írás nem jelöli, viszont a latin betűs tudományos átírás igen.
Rövid magánhangzók
<center>
{|class="wikitable" style="text-align: center;"
! !! Elöl<br>képzett !!Középső!!colspan="2" | Hátul<br>képzett
|-
| || Ajakréses || Középső || Ajakréses || Ajakkerekítéses
|-
|Zárt || [''i/iː'']<br>i/ī<br>'''ы''','''и''' || || [''<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font>''/''ɯ''/''ʉ'']<br><sup>u</sup>/<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font><br>'''ы''','''у''' || [''u/uː'']<br>u/ū<br>'''у''','''ю'''
|-
|Középső || [''e/eː'']<br>e/ē<br>'''э''','''е''' ||[''ə'']<br>ə<br>'''ы''','''э''' || || [''o/oː'']<br>o/ō<br>'''о''','''ё'''
|-
|Nyílt || || || || [''a/aː'']<br>a/ā<br>'''а''','''я'''
|-
|}
</center>
A cirill betűs írás elég következetlen, mivel a '''и''', '''е''', '''ю''', '''ё''', '''я''' betűk lágyítják az előttük álló '''л''', '''н''', '''с''', '''т''' betűket (kiejtésük így ''ĺ'' [ʎ], ''ń'' [ɲ], ''ś'' [ɕ], ''ť'' [c] - magyar: ''ly, ny, lágy sz, ty''), viszont az '''и''' egyszerre ''[i]'' és ''[ji]'' is így az olyan hangkapcsolatok mint a ''li, ni, si, ti'' jelölése '''лы''', '''ны''', '''сы''', '''ты''', ami megnehezíti az értelmezést, mert a '''ы''' ugyanúgy lehet akkor ''[i]'' és ''[ə]'' is, de a ''[ə]'' lejegyzésére ott az '''э''' betű, ami viszont ''[e]'' olvasatú is lehet. Ugyanilyen kétesélyes hang a veláris i (<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font>) is, ami írásban megjelenhet '''ы'''-ként és '''у'''-ként is. A cirill betűs hangjelölés rendszerét könnyen megoldaná az egy hang egy betű elvű jelölési rendszer vagy a lágy- és keményjelek ('''ь,ъ''') rendeltetésszerűbb használata. Mindezek a kétértelmű és kevésbé egyértelmű helyzetek elkerülhetőek a latin betűs írásban.
Más nyelvjárásokban ettől eltérő hangok is lehetnek, és általában a hangsúlytalan szótag utáni magánhangzók redukálttá válnak.
=== Mássalhangzók ===
<center>
{|class="wikitable IPA" style="text-align: center;"
|-
! !! Bilabiális !! Alveoláris !! Alveopalatális !! Palatális !! Veláris !! Labializált veláris
|-
| '''Explozíva''' || [''p'']<br>p<br>'''п''' || [''t'']<br>t<br>'''т''' || [''c'']<br>t'<br>'''т''' + ('''''и, е, ю, ё, я, ь''''') ||
|| [''k'']<br>k<br>'''к''' || [''k<sup>w</sup>'']<br>k<sup>w</sup>/kw<br>'''кв'''
|-
| '''Szibiláns''' || || [''s'']<br>s<br>'''с''' || [''ɕ'']<br>ś<br>'''с''' + ('''''и, е, ю, ё, я, ь''''')<br>ritkán '''ш, щ''' || || ||
|-
| '''Frikatíva''' || [''β''](<small><small>labioveláris</small></small>)<br>w<br>'''в''' || || || [''j'']<br>j<br>'''й''' önmagában <br><small>és</small><br> '''и, е, ю, ё, я'''-ban<br> bennefoglalva || [''ɣ''] - [''x'']<br> ɣ - χ <br> '''г''' - '''х''' || [''x<sup>w</sup>'']<br>χ<sup>w</sup>/χw<br>'''хв'''
|-
| '''Laterális''' || || [''l'']<br>l<br>'''л''' || [''ʎ'']<br>ĺ<br>'''л''' + ('''''и, е, ю, ё, я, ь''''') || || ||
|-
| '''Tremuláns''' || || [''r'']<br>r<br>'''р''' || || || ||
|-
| '''Nazális''' || [''m'']<br>m<br>'''м''' || [''n'']<br>n<br>'''н''' || [''ɲ'']<br>ń<br>'''н'''+ ('''''и, е, ю, ё, я, ь''''' ||
|| [''ŋ'']<br>ŋ<br>'''ң/нг''' ||
|}
</center>
'''Lágy hangok'''
Az '''л, н, с, т''' hangok '''ь, е, ё, и, ю, я''' betűk előtt palatalizálódnak (lágyulnak), ekkor kiejtésük ''ly'' [ʎ], ''ny'' [ɲ], lágy ''s'' [ɕ], ''ty'' [c] lesz.
'''Csak orosz eredetű jövevényszavakban előforduló betűk és hangok'''
** '''б''': magyar ''b'' [b]
** '''г''': orosz eredetű szavakban magyar ''g'' [g]
** '''д''': magyar ''d'' [d]
** '''ж''': magyar ''zs'' [ʒ]
** '''з''': magyar ''z'' [z]
** '''ф''': magyar ''f'' [f]
** '''ц''': magyar ''c'' [ʦ]
** '''ч''': magyar ''cs'' [ʧ]
** '''ш''': magyar ''s'' [ʃ]
** '''щ''': magyar ''scs'' [ʃʧ]
** '''ъ''': néma [-]
** '''ь''': lágyítójel [ʲ], saját szavakban csak '''л, н, с, т''' után, orosz eredetű szavakban más betűk után is állhat
=== Hangsúly ===
A hangsúly változó, de általában az első szótagok valamelyikére esik.
==Nyelvtan (északi manysi nyelvjárás - irodalmi nyelv)<ref name="nyforr">'''Forrás''': ''A világ nyelvei.'' Akadémiai Kiadó, Budapest</ref>==
=== A névelő ===
A manysiban nincsenek névelők.
=== A főnév ===
A manysi agglutináló nyelv, a viszonyítás ragokkal történik.
Nincs nyelvtani nem. Megkülönböztetünk egyes, kettes és többes számot. Hat [[nyelvtani eset]]et különböztetünk meg.
====Névszóragozás====
<center>
{| cellspacing="2" class=wikitable
|Eset||Egyes szám||Kettes szám||Többes szám
|---
|Nominativus (alanyeset) ||'''∅'''||'''-г''' (-ɣ)||'''-т''' (-t)
|---
|Locativus (helyhatározó: hol?) ||'''-т''' (-t)||'''-гт''' (-ɣt)||'''-тт''' (-tt)
|---
|Lativus (helyhatározó: hová?) ||'''-н''' (-n)||'''-гн''' (-ɣn)||'''-тн''' (-tn)
|---
|Ablativus (helyhatározó: honnan?) ||'''-нэл''' (-nəl)||'''-гнэл''' (-ɣnəl)||'''-тнэл''' (-tnəl)
|---
|Translativus (állapot, cél határozó) ||'''-г''' (-ɣ)||-||-
|---
|Instrumentalis (eszköz (társ) határozó) ||'''-л''' (-l)||'''-гэл''' (-ɣəl)||'''-тэл''' (-təl)
|}
</center>
[[Esetek_a_magyar_nyelvben|lásd: Magyar névszóragozás]]
====Névutók====
A hiányzó eseteket névutórendszer pótolja. A névutók nagy része névszói eredetű szavak, amelyek felvéve a helyhatározó esteragokat képesek az irányhármasság jelölésére az esetragokon túlmutató plusz jelentésárnyalattal.
<center>
{| class="wikitable"
|-
| Honnan? || Jelentés || Hol? || Jelentés || Hová? || Jelentés || Eredet
|-
| '''kiwɘrnɘl''' || -ból, ből || '''kiwɘrt''' || -ban, ben || '''kiwɘrn''' || -ba, be || ''kiwɘr'' 'belseje vminek'
|-
| '''χalnɘl''' || közül || '''χalt''' || között || '''χaln''' || közé || ''χal'' 'köze vminek'
|-
| '''wātanɘl''' || mellől || '''wātat''' || mellett || '''wātan''' || mellé || ''wāta'' 'part'
|-
| '''sisnɘl''' || mögül || '''sist''' || mögött || '''sisn''' || mögé || ''sis'' 'hát'
|-
| '''sajnɘl''' || mögül || '''sājɘt''' || mögött || '''sajn''' || mögé || ''sāj'' 'árnyék'
|-
| '''āləmpalnɘl''' || túlról (folyón) || '''āləmpalt''' || túl || '''āləmpaln''' || túlra || -
|-
| '''ēli-pālnɘl''' || elől || '''ēli-pālt''' || előtt || '''ēli-pāln''' || elé || 'első, elülső rész'
|-
| '''juji-pālnɘl''' || mögül || '''juji-pālt''' || mögött || '''juji-pāln''' || mögé || 'hátsó rész'
|-
| '''numi-pālnɘl''' || fülül || '''numi-pālt''' || fölött || '''numi-pāln''' || fölé || 'felső rész'
|-
| '''joli-pālnɘl''' || alól || '''joli-pālt''' || alatt || '''joli-pāln''' || alá || 'alsó rész'
|}
</center>
Egyéb irányhármasság nélküli névutók
<center>
{| class="wikitable"
|-
! Névutó !! Jelentés !! Névutó !! Jelentés
|-
| '''tarməl''' || -on, en, ön; - ra, re || '''pattijiɣ''' || helyett
|-
| '''palt''' || felé; -nál, nél || '''urtijiɣ''' || helyett
|-
| '''jot''' || -val, vel együtt (társhatározó) || '''pentsɘl''' || helyett, cserébe
|-
| '''mus''' || -ig || '''tāra''' || mellett, el, át (mozgásnál)
|-
| '''māɣɘs''' || számára; -ért || '''muwlaχi''' || körül
|-
| '''ĺaĺt''' || szemben || '''sis''' || folyamán; (időszak) alatt
|-
| '''toriɣ''' || előtt; szemben || '''kastɘl''' || -ra, re; -ig (időnél)
|-
| '''nūpəl''' || felé || '''χosit''' || mentén (mozgásnál)
|-
| '''urəl''' || -ról, ről || '''koni-pāl''' || kívül
|-
| '''ōwəltit''' || -ról, ről || '''ultta''' || keresztül; át
|-
|}
</center>
====Birtokos személyragozás====
Birtokos személyragozásnál a birtokos száma és személye mellett a birtok száma (egyes, kettes, többes) is jelölt. Az első oszlop a magánhangzós tövek után álló birtokos személyragok, míg a második a mássalhangzósoké. A birtok kettes számát az '''-aɣ-''' birtokkettőzőjel, míg a többesét az '''-an-''' fejezi ki.
Egy birtok esetén kettes szám második személyben ''(PxDu2)'' az ''-i'' végű tövek '''-jin''' jelt vesznek fel, míg a többi magánhangzós tő '''-n''' jelt.
A névutók is (magyarhoz hasonlóan) felvehetik a birtokos személyragokat, pl.: '''''nopəl''''' 'felé', irányába'; '''''am nopl<sup>u</sup>m''''' 'felém'; '''''jot''''' '-val, vel, együtt', '''''naŋ jotən''''' 'veled'
Az esetragok a birtokos személyragok után következnek (magyarhoz hasonlóan):
:'''szótő + birtokos személyrag + esetrag'''
pl.: <br />
'''''χāp<sup>u</sup>mt''''' - '''''χāp + <sup>u</sup>m + t''''' 'csónak + om + ban'<br />
'''''koluwn''''' - '''''kol + uw + n''''' 'ház + unk + ba'
Birtokos személyragok táblázata
<center>
{| class="wikitable"
|-
! colspan="4"| Egy birtok estén ('''-∅-''') !! colspan="4"| Két birtok estén ('''-aɣ-''') !! colspan="4"| Több birtok estén ('''-an-''')
|-
| Birtokos<br/>száma || Birtokos<br/>személye || Magán-<br/>hangzós<br/>szótő || Mással-<br/>hangzós<br/>szótő || Birtokos<br/>száma || Birtokos<br/>személye || Magán-<br/>hangzós<br/>szótő || Mással-<br/>hangzós<br/>szótő || Birtokos<br/>száma || Birtokos<br/>személye || Magán-<br/>hangzós<br/>szótő || Mással-<br/>hangzós<br/>szótő
|-
| rowspan=3| Egyes szám || 1. || '''m''' || '''<sup>u</sup>m''' || rowspan=3| Egyes szám || 1. || '''aɣ - <sup>u</sup>m''' || '''aɣ - <sup>u</sup>m''' || rowspan=3| Egyes szám || 1. || '''an - <sup>u</sup>m''' || '''an - <sup>u</sup>m'''
|-
| 2. || '''n''' || '''ən''' || 2. || '''aɣ - ən''' || '''aɣ - ən''' || 2. || '''an - (ən)''' || '''an - (ən)'''
|-
| 3. || '''te''' || '''e''' || 3. || '''aɣ - e''' || '''aɣ - e''' || 3. || '''an - e''' || '''an - e'''
|-
| rowspan=3| Kettes szám || 1. || '''men''' || '''men''' || rowspan=3| Kettes szám || 1. || '''aɣ - men''' || '''aɣ - men''' || rowspan=3| Kettes szám || 1. || '''an - men''' || '''an - men'''
|-
| 2. || '''(ji)n''' || '''en''' || 2. || '''aɣ - en''' || '''aɣ - en''' || 2. || '''an - (ən)''' || '''an - (ən)'''
|-
| 3. || '''ten''' || '''en''' || 3. || '''aɣ - en''' || '''aɣ - en''' || 3. || '''an - en''' || '''an - en'''
|-
| rowspan=3| Többes szám || 1. || '''uw''' || '''uw''' || rowspan=3| Többes szám || 1. || '''aɣ - uw''' || '''aɣ - uw''' || rowspan=3| Többes szám || 1. || '''an - uw''' || '''an - uw'''
|-
| 2. || '''n''' || '''an''' || 2. || '''aɣ - an''' || '''aɣ - an''' || 2. || '''an - (ən)''' || '''an - (ən)'''
|-
| 3. || '''(a)nəl''' || '''anəl''' || 3. || '''aɣ - anəl''' || '''aɣ - anəl''' || 3. || '''an - anəl''' || '''an - anəl'''
|-
|}
</center>
=== Az ige ===
Az északi manysi igeragozásban <br />
* 3 szám<br />
:* egyes<br />
:* kettes<br />
:* többes<br />
* 3 személy (1., 2., 3.)
* 2 ragozás<br />
:* alanyi ('''∅''')<br />
:* tárgyas ('''-l-''')<br />
* 4 mód<br />
:* kijelentő ('''∅''')<br />
:* feltételes ('''-nuw''')<br />
:* felszólító ('''-en''')<br />
:* kedveskedő ('''-kwe, ke, riś, rəś''')<br />
* 2 idő<br />
:* jelenidő ('''-ɣ-''')<br />
:* múltidő ('''-s-''')<br />
* 2 igenem<br />
:* aktív ('''∅''')<br />
:* passzív ('''-we-''')<br />
* 4 igenév<br />
:* főnévi ('''-ŋkwe''')<br />
:* folyamatos melléknévi ('''-ne''')<br />
:* befejezett melléknévi ('''-m''')<br />
:* határozói igenév (gerundium) ('''-im(a)''')<br />
====Jelen idejű kijelentő módú igeragozási táblázat====
<center>
{| class="wikitable"
|-
! colspan="2"| !! rowspan=2| Határozatlan<br />(alanyi) ragozás !! colspan="3"| Határozott<br />(tárgyas) ragozás
|-
! colspan="2"| Szám, személy !! '''Egy tárgy esetén'''!! '''Két tárgy esetén''' !! '''Több tárgy esetén'''
|-
| rowspan=3| Egyes szám || 1. || '''ēɣ<sup>u</sup>m''' || '''il<sup>u</sup>m''' || '''ijaɣ<sup>u</sup>m''' || '''ijan<sup>u</sup>m'''
|-
| 2. || '''ēɣən''' || '''ilən''' || '''ijaɣən''' || '''ijan'''
|-
| 3. || '''i''' || '''ite''' || '''ijaɣe''' || '''ijane'''
|-
| rowspan=3| Kettes szám || 1. || '''imen''' || '''il<sup>u</sup>men / ilamen''' || '''ijaɣmen''' || '''ijanamen'''
|-
| 2. || '''ēɣən''' || '''ilən''' ||'''ijaɣən''' || '''ijan'''
|-
| 3. || '''ēɣ''' || '''iten''' || '''ijaɣen''' || '''ijanen'''
|-
| rowspan=3| Többes szám || 1. || '''ew''' || '''iluw''' ||'''ijaɣuw''' || '''ijanuw'''
|-
| 2. || '''ēɣən''' || '''ilən''' || '''ijaɣən''' || '''ijan'''
|-
| 3. || '''eɣət'''|| '''ijanəl''' || '''ijaɣanəl''' || '''ijanəl'''
|-
|}
</center>
====Múlt idejű kijelentő módú igeragozási táblázat====
A múlt idő jele: '''-s''' cirill: '''-c'''
<center>
{| class="wikitable"
|-
! colspan="2"| !! rowspan=2| Határozatlan<br />(alanyi) ragozás !! colspan="3"| Határozott<br />(tárgyas) ragozás
|-
! colspan="2"| Szám, személy !! '''Egy tárgy esetén'''!! '''Két tárgy esetén''' !! '''Több tárgy esetén'''
|-
| rowspan=3| Egyes szám || 1. || '''s<sup>u</sup>m''' || '''əsl<sup>u</sup>m''' || '''saɣ<sup>u</sup>m''' || '''san<sup>u</sup>m'''
|-
| 2. || '''sən''' || '''əslən''' || '''saɣən''' || '''san'''
|-
| 3. || '''əs''' || '''əste''' || '''saɣe''' || '''sane'''
|-
| rowspan=3| Kettes szám || 1. || '''s<sup>u</sup>men''' || '''əsl<sup>u</sup>men / əslamen''' || '''saɣmen / saɣamen''' || '''sanamen'''
|-
| 2. || '''sən''' || '''əslən''' ||'''saɣən''' || '''san'''
|-
| 3. || '''s<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font>ɣ''' || '''əsten''' || '''saɣen''' || '''sanen'''
|-
| rowspan=3| Többes szám || 1. || '''suw''' || '''əsluw''' ||'''saɣuw''' || '''sanuw'''
|-
| 2. || '''sən''' || '''əslən''' || '''saɣən''' || '''san'''
|-
| 3. || '''sət'''|| '''sanəl''' || '''saɣanəl''' || '''sanəl'''
|-
|}
</center>
Példamondat(szemléltetés minden rag kitételével):
::''Am piɣaɣ<sup><small>u</small></sup>m kit χul<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font>ɣ aləślijaɣen.''
::'Én két fiam (azt a) két halat halásszák (~ölik).'
=== A számnevek ===
====Tőszámnevek====
<center>
{| class="wikitable"
|-
! Tőszámnév !! Cirill átírás !! Latin átírás !! Tőszámnév !! Cirill átírás !! Latin átírás
|-
| 1 egy || аква || akwa || 10 || лов || low
|-
| 2 kettő || китыг || kit<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font>ɣ || 20 húsz || хус || χūs
|-
| 3 három || хурум || χūr<sup>u</sup>m || 30 harminc || ват || wāt
|-
| 4 négy || нила || ńila || 40 negyven || налыман || naliman
|-
| 5 öt || ат || at || 50 ötven || атпан || atpan
|-
| 6 hat || хот || χōt || 60 hatvan || хотпан || χōt
|-
| 7 hét || сат || sāt || 70 hetven || сатлов || sātlow
|-
| 8 nyolc || нёллов || ńollow || 80 nyolcvan || нёлсат || ńolsāt
|-
| 9 kilenc || онтэллов || ōntəllow || 90 kilencven || онтєлсат || ōntəlsāt
|-
| 100 száz || (яныг) сат || (jan<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font>ɣ) sāt || 1000 ezer || сотэр || sōtər
|-
|}
</center>
=====Közös eredetű számnevek=====
<center>
{| class="wikitable"
|-
! Számnév !! Eredet !! Rekonstruált alak !! Manysi !! Magyar
|-
| 1 || finn-permi, finnugor? || *ikte (ükte) || akwa, akw || egy
|-
| 2 || finnugor, uráli? || *kakta~käktä || kit<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font>ɣ, kit || kettő, két
|-
| 3 || finnugor || *kolme (kulme) || χūr<sup>u</sup>m || három
|-
| 4 || finnugor || *ńeljä (neljä) || ńila || négy
|-
| 5 || finnugor, uráli? || *witte || at || öt
|-
| 6 || finnugor || *kutte || χōt || hat
|-
| 7 || indoeurópai átvétel - protougor kori rekonstruált alak || *säptз > *θäptз || sāt || hét
|-
| 20 || finnugor || *kuś || χūs || húsz
|-
| 100 || ősiráni (IE) átvétel - protofinnugor kori rekonstruált alak || *śata || sāt || száz
|}
<ref>'''Forrás:''' Uralisztika - Fejezetek az uráli nyelvészetből, SZTE Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged 2008</ref>
<ref>'''Forrás:''' Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai, Universitas Kiadó, Budapest 2003</ref>
</center>
Jelzőként a számnevek ragozatlanok, ekkor az 1 és 2 jelzői helyzetben ''акв'' (akw) és ''кит'' (kit) alakokban használatos. A сат (sāt) jelenthet 7-et és 100-at is. Egyértelműsítés végett használható a ''яныг сат'' (jan<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font>ɣ sāt), ami 'nagy száz'-at jelent.
====Sorszámnevek====
A sorszámnév képzője: -it (-int)
<center>
{| class="wikitable"
|-
! Sorszámnév !! Cirill átírás !! Latin átírás
|-
| 1. első || овыл || ōwəl
|-
| 2. második || мот ~ китыт || mōt (jelentése: 'másik, második') ~ kitit
|-
| 3. harmadik || хурмит || χūrmit
|-
| 4. negyedik || нилыт || ńilit
|-
| 5. ötödik || атыт || atit
|-
| 6. hatodik || хотыт || χōtit
|-
| 7. hetedik || сатыт || sātit
|-
| 8. nyolcadik || нёлловит || ńollowit
|-
| 9. kilencedik || онтэлловит || ōntəllowit
|-
| 10. tizedik || ловит || lowit
|-
| 100. századik || (яныг) сатыт || (jan<font face="Times New Roman"><big>i̬</big></font>ɣ) sātit
|}
<ref>'''Forrás:''' Kálmán Béla: Chrestomathia Vogulica, Tankönyvkiadó, Budapest 1976</ref>
</center>
=== A személyes névmások ===
====Az északi manysi személyes névmások====
<center>
{| class="wikitable"
|-
! !! Egyes szám (Sg) !! Kettes szám (Du) !! Többes szám (Pl)
|-
| 1. személy || am || mēn || mān
|-
| 2. személy || naŋ || nēn || nān
|-
| 3. személy || taw || tēn || tān
|-
|}
</center>
A személyes névmások lehetséges esetei és esetragozásuk is eltér a névszói ragozástól
<center>
{| class="wikitable"
|-
! Szám !! Személy !! Nominativus<br><small>(ki?)</small> !! Accusativus<br><small>(kit?)</small> !! Dativus<br><small>(kinek?)</small> !! Ablativus<br><small>(kitől?)</small> !! Comitativus-<br>Instrumentalis<br><small>(kivel?)</small>
|-
| colspan="2" | Képzés módja || <center><small><small>személyes névmás<br>alapalakja</small></small></center> || <center><small><small>személyes névmás<br>+ birtokos személyjel</small></small></center> || colspan="3" | <center><small><small>személyes névmás<br>+ birtokos személyjel + esetrag</small></small></center>
|-
| colspan="7" |
|-
| rowspan="3"| Egyes || 1. || '''am''' || '''ān<sup>u</sup>m''' || '''ān<sup>u</sup>mn''' || '''ān<sup>u</sup>mnəl''' || '''ān<sup>u</sup>mtəl'''
|-
| 2. || '''naŋ''' || '''naŋən''' || '''naŋənn''' || '''naŋənnəl''' || '''naŋəntəl'''
|-
| 3. || '''taw''' || '''tawe''' || '''tawen''' || '''tawenəl''' || '''tawetəl'''
|-
| colspan="7" |
|-
| rowspan="3"| Kettes || 1. || '''mēn''' || '''mēnmen''' || '''mēnmenn''' || '''mēnmennəl''' || '''mēnmentəl'''
|-
| 2. || '''nēn''' || '''nēnan''' || '''nēnann''' || '''nēnannəl''' || '''nēnantəl'''
|-
| 3. || '''tēn''' || '''tēnten''' || '''tēntenn''' || '''tēntennəl''' || '''tēntentəl'''
|-
| colspan="7" |
|-
| rowspan="3"| Többes || 1. || '''mān''' || '''mānaw''' || '''mānawn''' || '''mānawnəl''' || '''mānawtəl'''
|-
| 2. || '''nān''' || '''nānan''' || '''nānann''' || '''nānannəl''' || '''nānantəl'''
|-
| 3. || '''tān''' || '''tānanəl''' || '''tānanəln''' || '''tānnəl'''~<br>'''tānanəlnəl''' || '''tānanəltəl'''
|-
|}
</center>
====A nyomatékos személyes névmások====
Képzője: '''-ki'''
Jelentése: ''én magam, te magad, ő maga...''
<center>
{| class="wikitable"
|-
! !! Egyes szám (Sg) !! Kettes szám (Du) !! Többes szám (Pl)
|-
| 1. személy || amki~amkem || mēnki || mānki
|-
| 2. személy || naŋki || nēnki || nānki
|-
| 3. személy || takwi || tēnki || tānki
|-
|}
</center>
=== Példamondatok ===
: Petge lou lasinen manl tou szilna.
: Fekete ló lassan megy a tó szélén.
== Mondattan ==
=== Szórend ===
Alanyi szintagma áll a mondat elején, ezt követik az állítmány bővítményei, majd végül maga az állítmány: '''ам хул алысьлаңкве минасум''' (elmentem halászni – tkp. „én halat fogni mentem”). Az alanyt és az állítmányt egyeztetik: '''пасан сэмел – пасанэт сэмлэт''' (az asztal fekete – az asztalok feketék). A jelzőt és a jelzett szót nem egyeztetik, kivéve a '''кит''' (2) jelzőt, ez után a jelzett szó általában kettes számba kerül.
<!--абвгдеёжзийклмнңопрстуфхцчшщъыьэюя-->
| 