„Zách János Ferenc” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎Életpályája: páter Joseph Liesganig (1719-1799) vezetésével
3. sor:
 
==Életpályája==
Középiskolai tanulmányokat a jezsuitáknál folytatott, majd Bécsben végezte el a katonai akadémiát,. majdEz után az osztrák hadseregben szolgált és Liesganingpáter parancsnoksága[[Joseph Liesganig]] (1719-1799) vezetésével alatt végzett földmérési munkálatokat. Az 1870-es évek második felében a lembergi egyetemre került, mechanika tanárának. Ott tanított Liesganig is. II. József azonban az egyetemet 1780-ban császári rendelettel megszüntette. Zách ekkor Párizsba utazott. Az ottani csillagvizsgálóban ismerkedett meg [[Jerome de Lalande]] (1732-1807) és [[Pierre Simon Laplace]] (1749-1827) csillagászokkal. 1783 és 1786 között Londonban néhány házitanító volt, Gróf Moritz Brühl szászországi miniszter házában. 1786-ban [[Ernő szász gothai nagyherceg]] szolgálatába lépett, aki őrnaggyá nevezte ki. (Zách később az ezredesi rangig vitte.) II. Ernő herceg a [[Gotha]] városában megépült új Seebergi Csillagvizsgálóba nevezte ki igazgatónak.
 
[[1790]]-ben megfigyelte a [[Mars (bolygó)|Mars]] oppozócióját, [[1802]]-ben pedig a [[Merkur]] átvonulását figyelte meg a [[Nap]]-on figyeltekorongja megelőtt.
[[1796]]-ban megalapította az első nemzetközi csillagászati lapot, az '''[[Allgemeine geographische Ephemeriden]]'''-t és a '''Monatliche Correspondenze'''-t, amelyet [[Gotha|Gothában]] [[1813]]-ig szerkesztett, ebben Zach közölte a ''Naptáblázatokat'' (Gotha, 1792) és több más közleményét is földrajzi pozíciómeghatározásairól, főleg városokét, amelyeket utazásai során fölkeresett.
 
A 18. század végén 24 csillagászból kutatócsoportot szervezett Európában azzal a céllal, hogy megtalálják a [[Titius-Bode törvény]] alapján a [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter]] pályája között hiányzó bolygót. Érdekes módon a [[Ceres]] kisbolygót e szervező munkával párhuzamosan az olasz Piazzi megtalálta 1801 első napján.
 
Sok csillagászati művet is írt német és főleg francia nyelven. [[1815]]-től [[Genova|Genovában]] élt, vezetése alatt épült az ottani obszervatórium. [[1827]]-ben [[Párizs]]ba költözött át, itt folytatta mnkájátmunkáját. [[1832]] szeptember első napjaiban Párizsban érte a halál.
Az MTA [[1832]]. november 10-én választotta tagjává.
 
==Munkássága==
Munkásságának kiemelkedő jelentőségű része három nemzetközi folyóiratnak a szerkesztése. Ezek az ''Allgemeine Geographische Ephemeriden'' (4 kötet, Gotha, 1798-1799), a ''Monatliche Correspondenz zur Beförderung der Erd- und Himmels-Kunde'' (28 kötet, Gotha, 1800-1813, ezt 1807-től [[Bernhard von Lindenau]] szerkesztette, és a „Correspondance astronomique, geographique, hydrographique, et statistique'', Genova, 1818-1826, 14 kötet.