„Dante-szimfónia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
 
== A mű születése ==
Liszt az 1837 és 1839 között ismerkedett meg Dante ''Isteni színjáték''ával, amikor Itáliában tartózkodott [[Marie d’Agoult]] társaságában. Az irodalmi élmény hatására született 1937-ben felvázolt, de csak 1849-ben befejezett, [[Zongora|zongorára]] írt ''[[Dante-szonáta|Dante-szonátája]]'', de egy későbbi [[szimfónia]] vázlatait is rögzítette. Carolyne von Wittgenstein hercegnő levele szerint már 1847-ben vagy 1848-ban, WoronicébenWoronincében részleteket zongorázott belőle, de végül csak [[Weimar]]ban, 1856-ban készült el vele.
 
Három tételesnek tervezte szimfóniáját, és eredetileg vetített állóképeket, [[Dioráma|diorámákat]] is akart az előadás közben vetíteni, melyeket Bonaventura Genelli festőművésszel készíttetett volna el (ez utóbbi nem valósult meg). 1855-ben már ezt írta barátjának, [[Richard Wagner]]nek: ''„Már régen él gondolataimban egy Dante-szimfónia – az év folyamán meg akarom írni. – 3 tételben: Pokol, Tisztítótűz és Paradicsom – az első kettőt csak zenekarra, az utolsót kórussal. Ha ősszel meglátogatlak, valószínűleg magammal hozhatom, és ha nem találod rossznak, engedelmeddel Neked ajánlom.”'' Wagner azonnal válaszolt Lisztnek, és levelében lebeszélte Lisztet a ''Paradicsom'' megkomponálásáról, de a kórus alkalmazását is helytelenítette (túl direkt lett volna az utalás [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] ''[[Beethoven: 9. szimfónia|9. szimfóniájára]]''). Liszt – részben megfogadva a tanácsot – két tételt írt meg ''(Inferno, Purgatorio)'', a Paradicsom helyére egy rövid, kétrészes Magnificatot illesztett. A kórus alkalmazásáról azonban nem mondott le, nem kis részben [[Carolyne von Wittgenstein]] rábeszélésére.