„Hüvelyesek” változatai közötti eltérés

a
növényrendek nevének javítása AWB
a (linkjav. AWB)
a (növényrendek nevének javítása AWB)
[[Virág]]aik [[aktinomorf]]ból a [[levezetett]]ebb [[taxon]]ok felé haladva fokozatosan [[zigomorf]]fá alakulnak. Porzószálaik szabadon állnak vagy egy-két falkába nőttek össze. Virágaikat többnyire rovarok [[megporzás|porozzák be]], egyes fajaikat [[madarak]], másokat pedig [[denevér]]ek.
 
Mintegy 13 000 [[faj (biológia)|fajuk]] közül sok a kultúrnövény – étkezési, takarmány- és ipari növények egyaránt. A rhizobiumoknak köszönhetően a legtöbb vetésforgó lényegi elemei. A hüvelyeseké a növények gazdaságilag (a [[pázsitfüvekpázsitfűvirágúak]] után) második legjelentősebb csoportja.
 
A Földön mindenfelé megtaláljuk őket a trópusoktól a sarkvidékekig, az örökzöld esőerdőktől a sztyeppekig és a sivatagokig – életformájuk ennek megfelelően fölöttébb változatos. Számos fajuk toxikus hatású fehérjéket, ún. lektineket is tartalmaz.
38 137

szerkesztés