„Devizapiaci csalás” változatai közötti eltérés

Az egyre gyorsuló ütemben táguló nemzetközi devizapiac a nagy tőkeáttétek, az alacsony számlaniytásiszámlanyitási összegek, és az internetes platformok elterjedése miatt hatalmas vonzást gyakorol a megánbefektetőkre, akik a kiemelkedően magas hozamok lehetőségét látják benne. Amellett azonban, hogy a jelentős tőkeáttétekkel való kereskedés már önmagában is hatlamashatalmas kockázatot jelent, a devizapiacokra belépő befektetőkre további veszélyek leselkednek, méghozzá a piacon résztvevő egyes brókercégek inkorrekt üzleti magatartása miatt.

A legjelentősebb devizapiaci csalások elkövetői általában olyan nem létező, nem engedélyezett vagy bejegyzett „vállalkozások”, melyek nem, vagy félrevezető módon tűntetiktüntetik fel székhelyüket, illetve nem teszenektesznek eleget jelentési és elszámolási kötelezettségüknek egyetlen állam intézményei felé sem.

Ebben az esetben az ilyen vállalkozások számára átadott tökéttőkét semmiféle törvényi garancia nem védi, így annak teljes eltulajdonítása esetén sem lehetséges semmilyen jogorvoslatot keresni. (A székhellyel kapcsolatos adatok elhallgatása tehát a brókercég részéről önmagában is problémát jelent!)

A FOREX piac szerkezetéből adódóan a brókerek jellemző módon általában saját árfolyamképzéssel operálnak, melynek alapja a bankközi devizapiaci ajánlatok („quote”) árama, ám a brókercégek általában – szabályos és jogos, jó esetben szerződésben rögzített módon – saját a bankközi piac mozgásaiból saját árfolyamjeleket generálnak, és ezt teszik elérhetővé a kisbefektetők számára, miközben maguk vagy fedezeti ügylettel ellensúlyozzák az adott tranzakciót, vagy egyszerűen „hitelezik” a kisbefektető pozícióit. (Kivételt képeznek mindezek alól az un. ECN brókerek.)<ref name=Brokerek>A devizapiaci brókerek szerkezetéről bővebben lásd még [http://forex-mentor.hu/component/content/91?task=view itt]</ref>