Vilhelm Bjerknes 55 évesen 1917-nen megalapította a Bergeni [http://www.uib.no/gfi/en Geofizikai Intézetet], melyet a szakirodalom a híres „Bergei„Bergeni iskola”-ként tart számon. E műhely munkájába olyan neves tudósok kapcsolódtak be, mint [[T. Bergeron]], [[H. Solberg]] vagy [[C. G. Rossby]], a [[Rossby hullámok]] névadója. Néhány év alatt kiemelkedő jelentőségű tudományos munkák születtek. Itt készültek az ''időjárási frontoknak'', mint ''hideg'' és ''meleg légtömegek határterületeinek'' első igényesebb elemzése. Kidolgozták a mérsékeltövi ciklonok keletkezésének modelljét és [[polár front-elmélet|polár front-elméletet]]. Elméleti megfontolásokkal és mérési eredményekkel alátámasztva feltérképezték a ''mérsékeltövi ciklonok szerkezetét'', ''felhő- és csapadékrendszerét'', útvonalát, élettartamát. Itt készültek az első, az időjárás-előrejelzésére szolgáló ''analizált térképek'', a ''szinoptikus térképek''. A két világháború között ennek az intézetnek nagy teorikusai emelték a meteorológiát önálló elméleti tudománnyá a fizikai hidrodinamika terén kifejtett munkásságukkal.
'''Szinoptikus térkép''' az ábra egy talajszinti térképet mutat, melyen jól látszanak az alacsony és magas nyomású centrumok, s az őket elválasztó hidegfront szakaszok, (a front vonalán háromszögekkel), illetve a meleg frontok (a front vonalán félkörökkel).
