„Dromaeosauridae” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sh:Dromeosauridi
Frissítve az angol nyelvű változat alapján.
2. sor:
| name = Dromaeosauridae
| status = FO
| fossil_range = [[középső jura]]-[[késő kréta]], {{evolúciós időszak|167164|65}}
| image = Buitreraptor-Deinonychus.jpg
| image_caption = A (nagyobb) ''[[Deinonychus]]'' és a (kisebb) ''[[Buitreraptor]]'' csontváza a Field Természetrajzi Múzeumban (Field Museum of Natural History)
24. sor:
| wikicommons = Category:Dromaeosauridae
}}
A '''Dromaeosauridae''' (jelentése 'futó gyíkok', az [[Ógörög nyelv|ógörög]] ''δρομευς'' / ''dromeusz'' 'futó' és ''σαυρος'' / ''szaürosz'' 'gyík' szavak összetételéből) egy többnyire [[Madarak|madárméretű]] [[theropoda]] [[dinoszauruszok]]at tartalmazó [[Család (rendszertan)|család]]. E kis és közepes méretű [[húsevő]]k virágkora a [[Kréta (időszak)|kréta]] [[Időszak (földtörténet)|időszakra]] esett. A csoport tagjaira gyakran nem hivatalosan (a ''[[Jurassic Park]]'' című film által népszerűbbé tett megnevezéssel), '''raptorokként''' hivatkoznak<ref>{{cite book|title=Deep Alberta: Fossil Facts and Dinosaur Digs|last=Acorn|first=J.|year=2007|pages=13|publisher=University of Alberta Press|isbn=0888644817}}</ref> (a ''[[Velociraptor]]'' neve alapján); egyes e megnevezést a ''[[JurassicNem Park(rendszertan)|nemek]]'' címűneve filmtartalmazza tetteis népszerűbbée szót, ami hangsúlyozza madárszerű megjelenésüket.
 
A dromaeosauridák [[Fosszília|fosszíliáit]] [[Észak-Amerika]], [[Európa]], [[Észak-Afrika]], [[Japán]], [[Kína]], [[Mongólia]], [[Madagaszkár]], [[Argentína]] és az [[Antarktisz]] területén is megtalálták.<ref name=caseetal2007>{{cite book|last=Case|first=J.A.|coauthors=Martin, J.E., and Reguero, M.|year=2007|chapter=A dromaeosaur from the Maastrichtian of James Ross Island and the Late Cretaceous Antarctic dinosaur fauna|pages=1–4|editor=Cooper, A., Raymond, C., and Team, I.E.|title=Antarctica: a Keystone in a Changing World &ndash; Online Proceedings for the Tenth International Symposium on Antarctic Earth Sciences|work=U.S. Geological Survey Open-File Report 2007-1047, SRP 083.|publisher=U.S. Geological Survey|location=Washington, D.C.|doi=10.3133/of2007-1047.srp083|url=http://pubs.usgs.gov/of/2007/1047/srp/srp083/of2007-1047srp083.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref> Magyarországon a [[Magyar Természettudományi Múzeum]] és az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Őslénytani Tanszékének munkatársai által 2000 óta a [[Bakony]]ban [[Iharkút]]nál végzett ásatások eredményeként előkerült négy különböző dinoszaurusz maradvány, melyek közül kettő a ''theropodákhoz'' sorolt dromaeosaurida volt.<ref>{{cite web|language=magyar|title=A lelőhelyről ismert élővilág - Dinoszauruszok|work=Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció ELTE Őslénytani Tanszék| url=http://www.magyardinoszaurusz.hu/hun/hunlelohely/lifeh/hundino.htm|accessdate=2011-04-10}}</ref>
 
Először a [[középső jura]] korban, közelebbről a késő [[bathi]] korszakbanalkorszakban jelentek meg, 167164 millió évvel ezelőtt, és egészen a kréta végéig (a 65,5 millió évvel ezelőtt végződő [[maastrichti]] korszakig), a [[kréta-tercier kihalási esemény]]ig, több, mint 100 millió éven át fennmaradtak. A dromaeosauridák középső jura kori jelenlétét elszigetelt fosszilis fogak felfedezése igazolja, ebből az időből származó testfosszíliákat nem találtak.<ref name=metcalfetal1992>{{cite journal|last=Metcalf|first=S.J.|coauthors=Vaughan, R.F., Benton, M.J., Cole, J., Simms, M.J. and Dartnall, D.L.|year=1992|title=A new Bathonian (Middle Jurassic) microvertebrate site, within the Chipping Norton Limestone Formation at Hornsleaslow Quarry, Gloucestershire|journal=Proceedings of the Geologists’Association|volume=103|pages=321–342|doi=10.1016/S0016-7878(08)80129-0 |language=angol}}</ref>
 
== Anatómia ==
[[Fájl:Velociraptor 28-12-2007 15-06-24.jpg|bélyegkép|balra|A ''Velociraptor mongoliensis'' felállított csontváza a Természettudományok Belga Királyi Intézetében (Institut Royal des Sciences naturelles de Belgique), [[Brüsszel]]ben]]
Az egyedi dromaeosaurida testfelépítés segített feléleszteni azokat az elméleteket, amelyek szerint legalább a dinoszauruszok egy része aktív, gyors és a madarakhoz közel álló élőlényekélőlény lehetteklehetett. [[Robert T. Bakker]] [[John Ostrom]] 1969-es cikkéhez készült illusztrációja,<ref name=ostrom1969/> amely a dromaeosauridák közé tartozó ''[[Deinonychus]]t'' gyorsan futó állatként mutatja be, az egyik legjelentősebb őslénytani rekonstrukció.<ref name=Paul06>{{cite web|last=Paul|first=Gregory S.|dete=2006-01-01|title=Drawing Dinosaurs|work=Geotimes|url=http://www.geotimes.org/jan06/feature_drawingdinos.html|accessdate=2011-04-10 |language=angol}}</ref> A dromaeosaurida testfelépítés részét képezi az aránylag nagyméretű [[koponya]], a fűrészes fogazat, a keskeny pofa és az előre néző szempár, ami bizonyos mértékű [[binokuláris látás]]t jelez.<ref name="makovickyetal2005">{{cite journal|last=Makovicky|first=Peter J.|coauthors=Apesteguía, Sebastián & Agnolín, Federico L.|year=2005|title=The earliest dromaeosaurid theropod from South America|journal=Nature|volume=437|issue=7061|pages=1007–1011|doi=10.1038/nature03996 |language=angol}}</ref> A dromaeosauridák, a legtöbb theropodához hasonlóan mérsékelten S alakú nyakkal rendelkeztek, törzsük pedig aránylag rövid és magas volt. Más [[Maniraptora|maniraptorákra]] jellemzően három hosszú karmos ujjal (a középső ujjnál rövidebb második és egy annál rövidebb első ujjal) ellátott kezekben végződő megnyúlt karjaik voltak, melyeket bizonyos fajoknál a testhez lehetett hajlítani.<ref name=dinosauria04>{{cite book|title=The Dinosauria|edition=2nd|year=2004|chapter=Dromaeosauridae|editor=Weishampel, D.B., Dodson, P., Osmólska, H.|author=Norell, M.A., and Makovicky, P.J.|pages=196–210| location=Berkeley|publisher=University of California Press|id=ISBN 0-520-24209-2 |language=angol}}</ref> [[Csípőcsont|Csípőjükhöz]] egy jellegzetesen nagy [[szeméremcsont]] tartozott, melynek nyúlványa a farok töve felé irányult. A második lábujjukon egy nagy, hajlított karom helyezkedett el. Farkuk vékony volt, hosszú és vékony farokcsigolyáikról a 14. [[csigolya|csigolyától]] kezdődően hiányoztak a felső és alsó csigolyanyúlványok.<ref name=dinosauria04/>
[[Fájl:Deinonychus BW.jpg|bélyegkép|jobbra|A ''Deinonychus antirrhopus'' rekonstrukciója]]
Jelenleg legalább az egyikük esetében bizonyított, a többinél pedig valószínűsíthető, hogy a testüket [[toll]]ak borították, melyek között nagy, zászlós szárny- és faroktollak is voltak, Ez az 1980-as évek közepén még csak feltételezett tulajdonság, amit az 1999-ben történt felfedezések igazoltak, jelentős változást hozott a dromaeosauridák művészetben és filmben való ábrázolásában (lásd lentebb a „Tollak” szakaszt).
38. sor:
=== Láb ===
[[Fájl:Dromaeosaurid foot NHM.jpg|bélyegkép|jobbra|Egy dromaeosaurida lábcsontjainak modellje]]
Más theropodákhoz hasonlóan a dromaeosauridák [[Bipedalizmus|két lábon]] jártak. Azonban amíg aza egyébtheropodák theropodáknáltöbbségénél a négyből három lábujj érintkezett a talajjal, addig a legtöbb [[Deinonychosauria|deinonychosaurus]], köztük a dromaeosauridák [[fosszília|fosszilizálódott]] lábnyomai azt mutatjákigazolják, hogy ezek az állatok a második ujjukat a talaj felett, túlfeszített helyzetben tartották, és a súlyukat csak a harmadik és a negyedik lábujj tartotta.<!-- Ez az úgynevezett funkcionális kétujjúság (didactilia) --><ref name=Lietal2007>{{cite journal|first=Rihui|last=Li|coauthors= Lockley, M.G., Makovicky, P.J., Matsukawa, M., Norell, M.A., Harris, J.D. and Liu, M.| title=Behavioral and faunal implications of Early Cretaceous deinonychosaur trackways from China|year=2007|journal=Naturwissenschaften|volume=95|issue=3|pages=185–91|doi=10.1007/s00114-007-0310-7|pmid=17952398|url=http://www.springerlink.com/content/v1u455854212404r/|workaccessdate=Naturwissenschaften20100204|accessdatelanguage=20100204angol}}</ref> A második lábujjon levő szokatlanul nagy, sarló alakú karom az elképzelések szerint a zsákmány megragadására és fára mászásra is használható volt (lásd lentebb a „Karom funkciók” szakaszt). Ez a karom kimondottan pengeszerű volt a nagytestű ragadozók, az [[Eudromaeosauria|eudromaeosaurusok]] esetében.<ref name=longrich&currie2009/> Az egyik eudromaeosaurus faj, a ''[[Balaur (dinoszaurusz)|Balaur bondoc]]'' az első lábujján egy olyan karommal rendelkezett, ami a másodikon levővel együtt nagymértékben módosult. A ''B. bondoc'' első és második lábujjain levő karmok egyaránt felemelhetőek voltak, és megnagyobbodott sarló alakot formáztak.<ref name="Z. in press 15357–61">{{cite journal|first=Csiki|last=Z.|coauthors=Vremir, M.; Brusatte, S. L.; and Norell, M. A.|year=in press|pages=15357–61|title=An aberrant island-dwelling theropod dinosaur from the Late Cretaceous of Romania|issue=35|pmid=20805514|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America|volume=preprint|doi=10.1073/pnas.1006970107|pmc=2932599|language=angol}} [http://www.pnas.org/content/suppl/2010/08/17/1006970107.DCSupplemental/Appendix.pdf Supporting Information]</ref>
 
=== Farok ===
A dromaeosauridák farka hosszú volt. A farok nagy részéhez csontos, botszerű kinövések, továbbá, egyes fajok esetében elcsontosodott inak tartoztak. A ''Deinonychusról'' írt cikkében Ostrom kijelentette, hogy ezek a jellegzetességek annyira merevvé tették a farkat, hogy az csak a tövénél volt képes meghajlani, így az egész egyetlen merev emelőkarként mozgott.<ref name=ostrom1969>{{cite journal|last=Ostrom|first=J. H.|year=1969|title=Osteology of ''Deinonychus antirrhopus'', an unusual theropod from the Lower Cretaceous of Montana|journal=Peabody Museum of Natural History Bulletin|volume=30|pages=1–165 |url=http://peabody.yale.edu/scipubs/bulletins_postillas/ypmB30_1969.pdf|format=PDF|accessdate=20110629|language=angol}}</ref> Azonban a ''Velociraptor mongoliensis'' egyik jó állapotban megmaradt (IGM 100/986 jelzésűkatalógusszámú) példányának összefüggő farokcsigolyái vízszintes, elnyújtott S alakban meghajolva őrződtek meg. Ez arra utal, hogy az élő állatnál a farok oldalirányban valamelyest rugalmas volt.<ref name=norellmakovicky1999>{{cite_journal|last=Norell |first=Mark A.|coauthors=& Makovicky, Peter J.|year=1999 |title=Important features of the dromaeosaurid skeleton II: information from newly collected specimens of ''Velociraptor mongoliensis''|journal=American Museum Novitates|volume=3282|pages=1–45|url=http://hdl.handle.net/2246/3025|accessdate=2011-04-10 |language=angol}}</ref> Az is felvetődött, hogy a farok futás közben vagy a levegőben ellensúlyként és/vagy stabilizátorként működött;<ref name=norellmakovicky1999/> a ''[[Microraptor]]nál'' meghosszabbodott tollakból álló gyémánt alakú legyező őrződött meg a farok végénél. Ez [[aerodinamika]]i stabilizátorként és kormánylapátként segíthette a vitorlázást vagy az evezőszárnyú repülést (lásd lentebb a „Repülés és vitorlázás” szakaszt).<ref name=chatterjee2007>{{cite journal|last=Chatterjee|first=S.|coauthors=Templin, R.J.|year=2007|title=Biplane wing planform and flight performance of the feathered dinosaur ''Microraptor gui''|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences|volume=104|issue=5|pages=1576–1580|doi=10.1073/pnas.0609975104|pmc=1780066|pmid=17242354|url=http://www.pnas.org/cgi/reprint/0609975104v1.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref>
 
=== Méret ===
[[Fájl:Dromie scale.png|balra|bélyegkép|Különféle dromaeosauridák és az ember méretének összehasonlítása]]
A dromaeosauridák kis és közepes méretű dinoszauruszok voltak, a hosszuk 0,7 és 6&nbsp;méter között változott (0,7&nbsp;méter a ''[[Mahakala (dinoszaurusz)|Mahakala]]'', 6&nbsp;méter a ''[[Utahraptor]]'' és az ''[[Achillobator]]'' esetében).<ref name=hwangetal2002>{{cite journal|last=Hwang|first=S.H.|coauthors=Norell, M.A., Ji, Q., and Gao, K.|year=2002|title=New Specimens of ''Microraptor zhaoianus'' (Theropoda: Dromaeosauridae) from Northeastern China|journal=American Museum Novitates|volume=3381|pages=44|url=http://digitallibrary.amnh.org/dspace/bitstream/2246/2870/1/N3381.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref><ref>{{cite journal|last=Perle|first=A.|coauthors=Norell, M.A., and Clark, J.|year=1999|title=A new maniraptoran theropod - ''Achillobator giganticus'' (Dromaeosauridae) - from the Upper Cretaceous of Burkhant, Mongolia|journal=Contributions of the Mongolian-American Paleontological Project|volume=101|pages=1–105 |language=angol}}</ref> Egyesek azonban nagyobbra is nőhettek; a Brigham Young University gyűjteményéhez tartozó ''Utahraptor'' példányok elérhették a 11&nbsp;méteres hosszúságot, bár alaposabb vizsgálatokat igényelnek.<ref name=brittetal2001>{{cite journal|last=Britt|coauthors=Chure, Stadtman, Madsen, Scheetz, Burge|year=2001|title=New osteological data and the affinities of ''Utahraptor'' from the Cedar Mountain Fm. (Early Cretaceous) of Utah|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=21|issue=3|page=36A|doi=10.1080/02724634.2001.10010852}}</ref> Úgy tűnik, hogy a nagy méret legalább kétszer fejlődött ki a dromaeosauridáknál; először a dromaeosaurinák közé tartozó ''Utahraptornál'' és ''Achillobatornál'', másodszor pedig a unenlagiináknál (az 5&nbsp;méter hosszúságot elérő ''[[Austroraptor]]nál''). Az óriás dromaeosauridák lehetséges harmadik fejlődési vonalát képviselhetik az [[anglia]]i [[Wight-sziget]]en talált különálló fogak. Ezek a fogak egy ''Utahraptor'' méretű állathozdromaeosaurinához tartoztak, de az alakjuk jobban hasonlít a velociraptorinák fogaira.<ref name=naishetal2001>{{cite book|last=Naish|first=D. Hutt|coauthors=Martill, D.M.|year=2001|chapter=Saurischian dinosaurs: theropods|editor=Martill, D.M. and Naish, D.|title=Dinosaurs of the Isle of Wight|publisher=The Palaeontological Association|series=Field Guides to Fossils. 10|pages=242-309 |id=ISBN 0-901707-72-2|language=angol}}</ref>
|language=angol}}</ref>
 
A valaha leírt legkezdetlegesebb és legkisebb dromaeosaurida a ''Mahakala''. Ez a lelet több kezdetleges rokona például a ''Microraptor'' és a [[Troodontidae|troodontida]] ''Anchiornis'' kis méretű maradványaival együtt azt jelzi, hogy a dromaeosauridák, a troodontidák és a madarak – a [[Paraves]] néven ismert csoport – közös őse feltehetően egy kis, 65&nbsp;centiméter hosszú, 600–700&nbsp;gramm tömegű dinoszaurusz volt.<ref name=turneretal2007/>
51. sor:
=== Tollak ===
{{Lásd még|Tollas dinoszauruszok}}
Létezik bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a dromaeosauridák testét tollak borították. Egyes dromaeosaurida fosszíliák a kezeiknél, karjaiknál és farkuknál hosszú kontúrtollak, a testüknél pedig rövidebb, pehelyszerű tollak lenyomataival őrződtek meg.<ref name=xuetal2003/><ref name=xuetal1999/> Más fosszíliák, melyeknél nem fedezhetők fel a tollak lenyomatai, őrzik a mellső lábcsontokon levő csomókat, melyekhez az élő állatnál tollak kapcsolódhattak.<ref name=turneretal2007b/> Ehhez igen hasonló tollazat figyelhető meg az ''[[Archaeopteryx]]'' esetében is.<ref name=xuetal2003/>
[[Fájl:Sinornithosaurus IVPP V12811.jpg|bélyegkép|A ''[[Sinornithosaurus|Sinornithosaurus millenii]]'' fosszíliája elsőként szolgált bizonyítékkal a tollak jelenlétére a dromaeosauridák esetében]]
Létezik bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a dromaeosauridák testét tollak borították. Egyes dromaeosaurida fosszíliák a kezeiknél, karjaiknál és farkuknál hosszú kontúrtollak, a testüknél pedig rövidebb, pehelyszerű tollak lenyomataival őrződtek meg.<ref name=xuetal2003/><ref name=xuetal1999/> Más fosszíliák, melyeknél nem fedezhetők fel a tollak lenyomatai, őrzik a mellső lábcsontokon levő csomókat, melyekhez az élő állatnál tollak kapcsolódhattak.<ref name=turneretal2007b/> Ehhez igen hasonló tollazat figyelhető meg az ''[[Archaeopteryx]]'' esetében is.<ref name=xuetal2003/>
Az első dromaeosaurida, amely döntő bizonyítékot nyújtott a tollakra vonatkozóan, a ''[[Sinornithosaurus]]'' volt, melyről a kínai Xu Xing (Hszü Hszing) és kollégái számoltak be 1999-ben.<ref name=xuetal1999>{{cite journal|author=Xu, X., Wang, X.-L., and Wu, X.-C.|year=1999|title=A dromaeosaurid dinosaur with a filamentous integument from the Yixian Formation of China|journal=Nature|volume=401|pages=262–266|doi=10.1038/45769|url=http://www.nature.com/nature/journal/v401/n6750/pdf/401262a0.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref> Más tollas testű dromaeosaurida fosszíliák is előkerültek, némelyikük teljesen kifejlett szárnytollakkal is rendelkezett. A ''Microraptor'' fosszíliáján egy, a hátsó lábakon elhelyezkedő második pár szárny tekinthető meg.<ref name=xuetal2003/> Bár a közvetlen toll-lenyomatok létrejöttét csak finom szemcséjű üledék teszi lehetővé, az egyes érdesebb kőzetekben megtalált fosszíliák is utalnak a tollak jelenlétére a tollszár csomók által, melyek egyes madaraknál a szárnytollak kapcsolódási pontjaiként szolgálnak. Az olyan dromaeosauridák, mint a ''[[Rahonavis]]'' és a ''Velociraptor'', tollszár csomókkal együtt kerültek elő, ami azt mutatja, hogy ezek a dinoszauruszok tollasak voltak, annak ellenére, hogy tollas lenyomataikat nem találták meg. Ennek fényében igen valószínű, hogy a nagyobb talajlakó dromaeosauridák is tollakat viseltek, a mai röpképtelen madarakhoz hasonlóan, és hogy az olyan, aránylag nagy méretű dromaeosauridák is, mint a ''Velociraptor'', megtartották kontúrtollaikat.<ref name=turneretal2007b/><ref name=paul2002/> Bár egyes tudósok szerint a nagyobb dromaeosauridák elveszítették hőszigetelő tollaik egy részét vagy egészét, a tollas ''Velociraptor'' példányok felfedezését olyan bizonyítékoknak tekintik, amelyek arra utalnak, hogy a család valamennyi tagja megőrizte a tollazatát.<ref name=turneretal2007b>{{cite journal|last=Turner|first=A.H.|coauthors=Makovicky, P.J.; and Norell, M.A.|year=2007|title=Feather quill knobs in the dinosaur ''Velociraptor''|journal=Science|volume=317|issue=5845|pages=1721|doi=10.1126/science.1145076|pmid=17885130|url=http://www.sciencemag.org/cgi/reprint/317/5845/1721.pdf|format=PDF|accessdate=2011-04-10 |language=angol}}</ref><ref name=prum&brush2002>{{cite journal|last=Prum|first=R.|coauthors=Brush, A.H.|year=2002|title=The evolutionary origin and diversification of feathers|journal=The Quarterly Review of Biology|volume=77|pages=261–295 |language=angol}}</ref>
 
Az első dromaeosaurida, amely döntő bizonyítékot nyújtott a tollakra vonatkozóan, a ''[[Sinornithosaurus]]'' volt, melyről a kínai Xu Xing (Hszü Hszing) és kollégái számoltak be 1999-ben.<ref name=xuetal1999>{{cite journal|author=Xu, X., Wang, X.-L., and Wu, X.-C.|year=1999|title=A dromaeosaurid dinosaur with a filamentous integument from the Yixian Formation of China|journal=Nature|volume=401|issue=6750|pages=262–266|doi=10.1038/45769|url=http://www.nature.com/nature/journal/v401/n6750/pdf/401262a0.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref> Más tollas testű dromaeosaurida fosszíliák is előkerültek, némelyikük teljesen kifejlett szárnytollakkal is rendelkezett. A ''Microraptor'' fosszíliáján egy, a hátsó lábakon elhelyezkedő második pár szárny tekinthető meg.<ref name=xuetal2003/> Bár a közvetlen toll-lenyomatok létrejöttét csak finom szemcséjű üledék teszi lehetővé, az egyes érdesebb kőzetekben megtalált fosszíliák is utalnak a tollak jelenlétére a tollszár csomók által, melyek egyes madaraknál a szárnytollak kapcsolódási pontjaiként szolgálnak. Az olyan dromaeosauridák, mint a ''[[Rahonavis]]'' és a ''Velociraptor'', tollszár csomókkal együtt kerültek elő, ami azt mutatja, hogy ezek a dinoszauruszok tollasak voltak, annak ellenére, hogy tollas lenyomataikat nem találták meg. Ennek fényében igen valószínű, hogy a nagyobb talajlakó dromaeosauridák is tollakat viseltek, a mai röpképtelen madarakhoz hasonlóan, és hogy az olyan, aránylag nagy méretű dromaeosauridák is, mint a ''Velociraptor'', megtartották kontúrtollaikat.<ref name=turneretal2007b/><ref name=paul2002/> Bár egyes tudósok szerint a nagyobb dromaeosauridák elveszítették hőszigetelő tollaik egy részét vagy egészét, a tollas ''Velociraptor'' példányok felfedezését olyan bizonyítékoknak tekintik, amelyek arra utalnak, hogy a család valamennyi tagja megőrizte a tollazatát.<ref name=turneretal2007b>{{cite journal|last=Turner|first=A.H.|coauthors=Makovicky, P.J.; and Norell, M.A.|year=2007|title=Feather quill knobs in the dinosaur ''Velociraptor''|journal=Science|volume=317|issue=5845|pages=1721|doi=10.1126/science.1145076|pmid=17885130|url=http://www.sciencemag.org/cgi/reprint/317/5845/1721.pdf|format=PDF|accessdate=2011-04-10 |language=angol}}</ref><ref name=prum&brush2002>{{cite journal|last=Prum|first=R.|coauthors=Brush, A.H.|year=2002|title=The evolutionary origin and diversification of feathers|journal=The Quarterly Review of Biology|volume=77|issue=3|pages=261–295 |doi=10.1086/341993|pmid=12365352|language=angol}}</ref>
 
== Ősbiológia ==
59 ⟶ 60 sor:
[[Fájl:Dromaeosaurus feet.JPG|bélyegkép|A ''Dromaeosaurus'' lába és „sarló karma”]]
[[Fájl:Achillobator small.jpg|bélyegkép|Az ''Achillobator'' rekonstrukciója]]
Jelenleg nincs egyetértés a második lábujjon levő megnagyobbodott „sarló karom” funkcióját illetően. 1969-ben, amikor John Ostrom leírást készített a ''Deinonychusról'', a karmot pengeszerű, a ''[[Homotherium]]'' szemfogaihoz hasonlóan működő, hasításra használt fegyverként értelmezte, ami az erőteljes rúgások révén hatolt be a zsákmányba. Dawn Adams 1987-ben felvetette, hogy a lábkarom a nagy [[ceratopsia]] dinoszauruszok kibelezésére szolgált.<ref name=Adams1987>{{cite book|last=Adams|first=Dawn|year=1987|chapter=The bigger they are, the harder they fall: Implications of ischial curvature in ceratopsian dinosaurs|pages=editor=Currie, Philip J. and Koster, E.|title=Fourth symposium on mesozoic terrestrial ecosystems. Tyrrell Museum, Drumheller, Canada |language=angol}}</ref> A sarló karmot minden dromaeosaurida esetében gyilkos fegyverként értelmezték. Azonban Phillip L. Manning és szerzőtársai a korábbi könnycsepp alakútól eltérő ellipszis keresztmetszetű rekonstrukciót készítve a [[szaru]]bevonatról kijelentették, hogy a karmot inkább kampóként használták.<ref name=manningetal2005>{{cite journal|author=Manning, P.L., Payne, D., Pennicott, J., Barrett, P.M., and Ennos, R.A.|year=2005|title=Dinosaur killer claws or climbing crampons?|journal=Royal Society Biology Letters|volume=2|issue=1|pages=110–112|doi=10.1098/rsbl.2005.0395|pmid=17148340|pmc=1617199|url=http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/2/1/110.full.pdf+html|format=PDF|accessdate=2011-04-10 |language=angol}}</ref> Manning szerint a második lábujj karma a mászást segítette a nagyobb méretű zsákmány legyűrése közben, emellett pedig szúrófegyver is volt.
 
Ostrom összehasonlítást végzett a ''Deinonychus'', a [[strucc]] és a [[Kazuárfélék|kazuár]] között, Megjegyezte, hogy a madárfajok a második lábujjukon levő karommal súlyos sérülést okozhatnak.<ref name=ostrom1969/> A kazuár karma a 125&nbsp;milliméteres hosszúságot is elérheti.<ref name=Davies2002>{{cite book|last=Davies|first=S.J.J.F.|year=2002|title=Ratites and Tinamous|publisher=Oxford University Press|location=New York, USA |idisbn=ISBN 0198549962|language=angol}}</ref> Ostrom E. Thomas Gillard 1958-as művét idézve kijelentette, hogy a futómadarak képesek a kar elmetszésére, illetve az ember kibelezésére.<ref name=Gilliard1958>{{cite book|last=Gilliard|first=E. T.|year=1958|title=Living birds of the world|publisher=Doubleday|location=Garden City, NY. USA|pages=400 |language=angol}}</ref> Christopher P. Kofron (1999-ben és 2003-ban) 241 dokumentált kazuártámadást átvizsgálva a halállal végződött esetek áldozatai között egy embert és két [[kutya|kutyát]] talált, arra azonban nem talált bizonyítékot, hogy a kazuárok képesek lennének állatok kizsigerelésére vagy megcsonkítására.<ref name=Kofron1999>{{cite journal|last=Kofron|first=Christopher P.|year=1999|title=Attacks to humans and domestic animals by the southern cassowary (''Casuarius casuarius johnsonii'') in Queensland, Australia|journal=Journal of Zoology|year=1999|volume=249|pages=375–381}}</ref><ref name=Kofron2003>{{cite journal|last=Kofron|first=Christopher P.|year=2003|title=Case histories of attacks by the southern cassowary in Queensland|journal=Memoirs of the Queensland Museum|volume=49|issue=1|pages=335-338 |language=angol}}</ref> A kazuárok a veszélyt jelentő állatokkal szembeni védekezés során fenyegető pózt vesznek fel, és a karmaikkal támadnak.<ref name=Davies2002/> A [[kígyászdarufélék]] második lábujján szintén található egy megnagyobbodott karom, amivel ezek az állatok a zsákmányukat könnyen lenyelhető darabokra tépik szét.<ref name=Redford&Peters1986>{{cite journal|last=Redford|first=Kent H., Peters, Gustav|title=Notes on the biology and song of the red-legged seriema (cariama cristata)|journal=Journal of Field Ornithology|volume=57|issue=4|pages=261-269 |language=angol}}</ref>
 
Phillip Manning és kollégái 2009-ben megpróbálták tesztelni a sarló karom és mellső lábak hasonló alakú karmainak működését. A ''Velociraptor'' egyik mellső karmáról [[Röntgensugárzás|röntgen képalkotás]] segítségével létrehozott háromdimenziós ábrával [[biomechanika]]i elemezést készítettek arról, hogyan oszlik el a nyomás és a feszültség a karmokon és a végtagokban. Összehasonlításképpen elemezték egy modern ragadozó madár, az [[Bubo|uhu]] karmának felépítését. Úgy találták, hogy a nyomáseloszlás módja a karmokat ideálissá teszi a mászásra. A tudósok megállapították, hogy a karom hegyes vége lyukasztásra és fogásra is alkalmas volt, míg a görbe és kiszélesedett karomtő a terhelés egyenletesen elosztását segítette.<ref name=manningetal2009>{{cite journal|last=Manning|first=P.L., Margetts, L., Johnson, M.R., Withers, P.J., Sellers, W.I., Falkingham, P.L., Mummery, P.M., Barrett, P.M. and Raymont, D.R.|year=2009|title=Biomechanics of dromaeosaurid dinosaur claws: Application of X-ray microtomography, nanoindentation, and finite element analysis|journal=The Anatomical Record: Advances in Integrative Anatomy and Evolutionary Biology|volume=292|issue=9|pages=1397-1405 |doi=10.1002/ar.20986|language=angol}}</ref>
 
Manning csapata összevetette a dromaeosaurida sarló karom görbületét a modern madarakéval és az [[emlősök]]ével. A korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a görbület mértéke megfelel az állat életstílusának: az erősen görbülő és bizonyos formájú karommal rendelkező állatok mászó, az egyenesebb karmúak pedig falakó életmódot folytatnak. A ''Deinonychus'' sarló karmainak görbülete 160°, ami alapján a mászó állatok kategóriájába tartozik. A mellső lábak karmai szintén a mászó állatokénak felelnek meg.<ref name=manningetal2009/>
 
Peter Makovicky őslénykutató Manning csapatának munkájával kapcsolatban megjegyezte, hogy a kis, kezdetleges dromaeosauridák (mint például a ''Microraptor'') valószínűleg famászók voltak, de a mászás nem ad magyarázatot arra, hogy a későbbi óriás dromaeosauridák, mint például az ''Achillobator'', melyek túl nagyok voltak a mászáshoz, miért tartották meg erősen görbült karmaikat. Makovicky felvetette, hogy az óriás dromaeosauridák karma talán teljesen a zsákmány fogva tartásához adaptálódott.<ref name=newscientistclaws2009>{{cite journal|date=2009-09-10|title=Velociraptor's 'killing' claws were for climbing|journal=New Scientist|issue=2725|url=http://www.newscientist.com/article/mg20327254.100-velociraptors-killing-claws-were-for-climbing.html|accessdate=2011-04-10 |language=angol}}</ref>
 
Phil Senter 2009-es tanulmányában bemutatta, hogy a dromaeosauridák lábujjai a mozgásterjedelmük révén alkalmasak voltak a kemény rovarfészkek kiásására. Senter kijelentette, hogy az olyan kis dromaeosauridák, mint a ''[[Rahonavis]]'' és a ''[[Buitreraptor]]'' elég kicsik voltak ahhoz, hogy részben rovarevő életmódot folytassanak, míg a nagyobb nemek, például a ''[[Deinonychus]]'' és a ''[[Neuquenraptor]]'' képesek lehettek a rovarfészkekben élő [[gerincesek]] elejtésére. Azonban Senter nem vizsgálta meg, hogy a dromaeosauridák erősen görbült karmai elősegítették-e ezt a tevékenységet.<ref name=Senter2009>{{cite journal|last=Senter|first=P.|title=Pedal function in deinonychosaurs (Dinosauria: Theropoda): a comparative study|year=2009|journal=Bulletin of the Gunma Museum of Natural History|volume=13|pages=1–14|language=angol}}</ref>
 
=== Csoportos viselkedés ===
A ''Deinonychus'' fosszíliáit kis csoportokban fedezték fel, egy nagyobb [[Madármedencéjűek|madármedencéjű]] dinoszaurusz, a növényevő ''[[Tenontosaurus]]'' maradványai közelében. Ezt bizonyítékként értelmezték arra vonatkozóan, hogy a dromaeosauridák koordinált falkákban vadásztak, ahogy némelyik modern emlős.<ref name=maxwell&ostrom1995>{{cite journal|last=Maxwell|first=W. D.|coauthors=Ostrom, J.H.|year=1995|title=Taphonomy and paleobiological implications of ''Tenontosaurus''-''Deinonychus'' associations|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=15|issue=4|pages=707–712 |doi=10.1080/02724634.1995.10011256|language=angol}}</ref> Azonban nem minden őslénykutató találta meggyőzőnek a bizonyítékot, és egy újabb, 2007-ben megjelent tanulmányban Brian T. Roach és Daniel L. Brinkman kijelentették, hogy a ''Deinonychus'' talán valójában szervezetlen tömegbe gyűlt össze. A modern [[diapsida]] hüllők, köztük a madarak és a [[krokodilok]] (a dromaeosauridák legközelebbi rokonai) minimális együttműködést mutatnak a vadászat során; valójában rendszerint magányosan vadásznak, esetenként pedig összeverődnek egy előzőleg leölt állat teteme körül, ahol gyakoriak a fajtársak közötti konfliktusok. Például azokban az esetekben, amelyekben a [[Komodói varánusz|komodói sárkány]] csoportokba gyűlve táplálkozik, a nagyobb példányok, melyek először esznek, megtámadhatják a tetemhez hozzáférni próbáló kisebbeket; ha a kisebb állat elpusztul, a többi rendszerint [[Kannibalizmus (zoológia)|felfalja]]. Mikor ezt az információt figyelembe veszik a falkában vadászónak vélt dromaeosauridákat tartalmazó lelőhelyek esetében, úgy tűnik, hogy azok hasonlóságot mutatnak a komodói sárkányra vagy a krokodilra jellemző táplálkozási stratégiával. Az ilyen helyeken felfedezett ''Deinonychus'' csontvázak között találhatók majdnem felnőtt példányok is, melyek hiányzó testrészeit talán egy másik ''Deinonychus'' fogyasztotta el, amit Roach és szerzőtársai a tanulmányukban olyan bizonyítékként hoztak fel, ami szemben áll a csoportban vadászó állatok elméletével.<ref name=RB07>{{cite journal|last=Roach|first=B. T.|coauthors=D. L. Brinkman|year=2007|title=A reevaluation of cooperative pack hunting and gregariousness in ''Deinonychus antirrhopus'' and other nonavian theropod dinosaurs|journal=Bulletin of the Peabody Museum of Natural History|volume=48|issue=1|pages=103–138|doi=10.3374/0079-032X(2007)48[103:AROCPH]2.0.CO;2 |language=angol}}</ref>
 
[[Fájl:Velociraptor BW.jpg|bélyegkép|balra|Egy nyomokat létrehozó ''Velociraptor'' rekonstrukciója]]
77 ⟶ 80 sor:
=== Repülés és vitorlázás ===
[[Fájl:Rahonavis BW.jpg|bélyegkép|balra|Az eredetileg röpképes madárként osztályozott ''Rahonavis ostromi'', olyan dromaeosaurida, amely talán képes volt a repülésre is]]
A repülés vagy vitorlázás képessége legalább két dromaeosaurida faj esetében is felmerült. Az első a ''Rahonavis ostromi'' (melyet eredetileg röpképes madárként osztályoztak, de a későbbi tanulmányok megállapították róla, hogy dromaeosaurida volt<ref name=makovickyetal2005/><ref name=norelletal2006>{{cite journal|last=Norell|first=M.A.|coauthors=Clark, J.M., Turner, A.H., Makovicky, P.J., Barsbold, R., Rowe, T.|year=2006|title=A new dromaeosaurid theropod from Ukhaa Tolgod (Omnogov, Mongolia)|journal=American Museum Novitates|volume=3545|pages=1–51|doi=10.1206/0003-0082(2006)3545[1:ANDTFU]2.0.CO;2|language=angol}}</ref>) képes lehetett az evezőszárnyú repülésre, amit hosszú mellső lábai és a rajtuk található, erős repülőtollak kapcsolódását lehetővé tevő tollszár csomók jeleznek.<ref name=forsteretal1998a>{{cite journal|last=Forster|first=Catherine A.|coauthors= Sampson, Scott D.; Chiappe, Luis M. & Krause, David W.|year=1998a|title=The Theropod Ancestry of Birds: New Evidence from the Late Cretaceous of Madagascar|journal=Science|volume=279|issue=5358|pages=1915–1919|doi=10.1126/science.279.5358.1915|pmid=9506938|url=http://www.sciencemag.org/cgi/reprint/279/5358/1915.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref> A ''Rahonavis'' erőteljesebb felépítésű volt, mint az ''Archaeopteryx'' és a fosszíliája bizonyítékkal szolgált arra, hogy a csontváza erős, az evezőszárnyú repüléshez szükséges ínszalagok kapcsolódására alkalmas pontokkal rendelkezett. Luis Chiappe ebből arra következtetett, hogy ezen adaptációk által a ''Rahonavis'' valószínűleg képes volt a repülésre, de a levegőben jóval ügyetlenebb lehetett a modern madaraknál.<ref name=chiappe2007>{{cite book|last=Chiappe|first= L.M.|title=Glorified Dinosaurs: The Origin and Early Evolution of Birds|location=Sydney|publisher=UNSW Press |language=angol}}</ref>
[[Fájl:MicroraptorGui-PaleozoologicalMuseumOfChina-May23-08.jpg|bélyegkép|jobbra|A ''[[Microraptor|Microraptor gui]]'' tollas szárnyak lenyomataival együtt megőrződött fosszíliája]]
A másik dromaeosaurida faj, a ''[[Microraptor|Microraptor gui]]'' a mellső és hátsó lábain levő jól fejlett szárnyak segítségével szintén képes lehetett a repülésre. Sankar Chatterjee a 2005-ös tanulmányában azt állította, hogy a ''Microraptor'' szárnyai úgy működtek, mint egy [[kétfedelű repülőgép]]é, így valószínűleg [[fugoid]] stílusban vitorlázott, azaz egy faágról elugorva, U alakú görbe mentén haladt lefelé, hogy végül felemelkedve leszálljon a következő fán, repülés közben pedig farka és hátsó szárnyai segítségével szabályozta a helyzetét és a sebességét. Chatterjee úgy találta, hogy a ''Microraptor'' a vitorlázás mellett rendelkezett azokkal az alapvető szükségletekkel is, amelyek az evezőszárnyú repülés fenntartásához kellenek.<ref name=chatterjee2007/>
 
Az evezőszárnyú repülés felvetődött a ''Cryptovolans pauli'' (jelentése „rejtett repülő”) esetében is, de valószínű, hogy a ''Cryptovolans'' valójában a ''Microraptor'' szinonimája.<ref name=czerkas2002/><ref name=Feducciaetal2005>{{cite journal|last=Feduccia|first=Alan|coauthors=Lingham-Soliar, Theagarten, Hinchliffe, J. Richard|title=Do feathered dinosaurs exist? Testing the hypothesis on neontological and paleontological evidence|journal=Journal of Morphology|volume=266|issue=2|pages=125–166 |doi=10.1002/jmor.10382|pmid=16217748|language=angol}}</ref>
 
=== Érzékelés ===
A különféle dromaeosauridák (a ''[[Microraptor]]'', a ''[[Sinornithosaurus]]'' és a ''[[Velociraptor]]'') valamint a modern madarak és hüllők [[szklerotikus gyűrű]]inek összehasonlítása azt jelzi, hogy a dromaeosauridák (köztük a ''Microraptor'' és a ''Velociraptor'') éjszakai ragadozók voltak, míg a ''Sinornithosaurus'' nappali, rövid időszakokra aktív<!-- ??? cathemeral --> életmódot folytatott.<ref>{{cite journal|last=Schmitz|first=L.|coauthors=Motani, R.|year=2011|title=Nocturnality in Dinosaurs Inferred from Scleral Ring and Orbit Morphology|journal=Science|volume=in press|doi=10.1126/science.1200043}}</ref>
 
A dromaeosauridák [[szaglógumó]]inak vizsgálatai feltárták, hogy ezen testrészek az arányaikat tekintve megfelelnek a jó szaglású, madarak közé nem tartozó egyéb theropodákénak és a modern madarakénak, például a [[Tyrannosauridae|tyrannosauridákénak]] és a [[pulykakeselyű]]ének, ami valószínűleg azt tükrözi, hogy a szaglás fontos volt a dromaeosauridák napi tevékenységeinél, például az élelem keresésénél.<ref>{{cite journal|laat=Zelenitsky|first=D.K.|coauthors=Therrien, F.; Kobayashi, Y.|year=2009|title=Olfactory acuity in theropods: palaeobiological and evolutionary implications|journal=Proceedings of the Royal Society B|volume=276|issue=1657|pages=667–673|doi=10.1098/rspb.2008.1075}}</ref><ref>{{cite journal|author=Zelenitsky, D.K.; Therrien, F.; Ridgely, R.C.; McGee, A.R.; Witmer, L.M.|year=2011|title=Evolution of olfaction in non-avian theropod dinosaurs and birds|journal=Proceedings of the Royal Society B|volume=in press|doi=10.1098/rspb.2011.0238}}</ref>
 
=== Őspatológia ===
[[Bruce Rothschild]] és szerzőtársai 2001-ben egy tanulmányt jelentettek meg a theropoda dinoszauruszok [[stressztörés]]eit és [[avulziós törés]]eit igazoló bizonyítékokon végzett vizsgálataikkal, és az állatok viselkedésére vonatkozó következtetéseikkel kapcsolatban. Mivel a stressztöréseket inkább ismétlődő traumák okozzák, mint egyszeri események, valószínűbb, hogy ezek a sérülések a más jellegűektől eltérően a szokványos viselkedés során keletkeztek. A kutatók úgy találták, hogy a két megvizsgált, sérült dromaeosaurida kézkarom közül az egyik sérülését stressztörés okozta. A kéz karmainak stressztörése egyedi viselkedést jelez, szemben a lábkarmok hasonló töréseivel, melyeket futás vagy egyéb helyváltoztatás is eredményezhet. Sokkal valószínűbb, hogy a kéz serülései a zsákmány legyűrése során keletkeztek.<ref name=rothschild-dino>{{cite book|last=Rothschild|first=B.|coauthors=Tanke, D. H., and Ford, T. L.|year=2001|chapter=Theropod stress fractures and tendon avulsions as a clue to activity|title=Mesozoic Vertebrate Life|editor=Tanke, D. H., and Carpenter, K.|publisher=Indiana University Press|pages=331–336|isbn=0253339072}}</ref>
 
== Osztályozás ==
87 ⟶ 98 sor:
{{Lásd még|Dinoszaurusz-madár kapcsolat|Tollas dinoszauruszok}}
[[Fájl:Archaeo-deinony hands.svg|bélyegkép|balra|A ''Deinonychus'' (balra) és az ''Archaeopteryx'' mellső lábának hasonlósága csak egy a madarak és a dromaeosauridák számos közös jellemzője közül]]
A dromaeosauridák és a korai madarak (az [[Avialae]] vagy az [[Madarak|Aves]] [[klád]] tagjai) több közös jellemzővel rendelkeznek. A dromaeosauridák és a madarak rokoni kapcsolatának pontos természete nagy mértékű kutatás tárgya, és a rokonságukra vonatkozó elméletek nagyban változtak a számos új bizonyíték megjelenésével. 2001 végén Mark Norell és kollégái elemzést végeztek egy [[Coelurosauria|coelurosaurus]] fosszíliákról szóló nagy tanulmányon, és arra az ideiglenes eredményre jutottak, hogy a dromaeosauridák, a sokkal távolabbi külcsoportnak számító troodontidákkal együtt jóval közelebbi kapcsolatban álltak a madarakkal. Emellett azt is kijelentették, hogy a Dromaeosauridae [[Parafiletikus csoport|parafiletikus]] lehet az Avialae-hoz viszonyítva.<ref name=Norelletal01>{{cite book|last=Norell|first=M.|coauthors=Clark, J.M., Makovicky, P.J.|year=2001|chapter=Phylogenetic relationships among coelurosaurian theropods|title=New Perspectives on the Origin and Evolution of Birds: Proceedings of the International Symposium in Honor of John H. Ostrom|publisher=Peabody Museum of Natural History|location=New Haven, Conn|pages=49–67 |url=http://www.peabody.yale.edu/scipubs/pdfs/Norell.pdf|format=PDF|language=angol}}</ref> 2002-ben Sunny H. Hwang és kollégái Norell és szerzőtársai művét, továbbá új jellegzetességeket és jobb fosszilis bizonyítékokat felhasználva megállapították, hogy a madarakat (az avialae-kat) jobb a dromaeosauridák és a troodontidák unokatestvéreinek tekinteni.<ref name=hwangetal2002/>
 
Az őslénykutatók közötti jelenlegi megegyezés elfogadja Hwang és kollégái (2002-es) következtetését, ami alapján a dromaeosauridák jóval közelebb állnak a troodontidákhoz, és együtt alkotják a [[Deinonychosauria]] kládot. A Deinonychosauria viszont az Avialae [[Kladisztika#Alapelvek, fogalmak|testvér taxonja]], így a deinonychosaurusok az avialae madarak legközelebbi rokonainak tekinthetők.<ref name=senteretal2004>{{cite journal|last=Senter|first=Phil|coauthors=Barsbold, R., Britt, Brooks B. & Burnham, David B.|year=2004|title=Systematics and evolution of Dromaeosauridae (Dinosauria, Theropoda)|journal=Bulletin of the Gunma Museum of Natural History|volume=8|pages=1–20 |language=angol}}</ref> Az őslénykutatók közötti megegyezés szerint még nincs elegendő bizonyíték annak eldöntésére, hogy a dromaeosauridák tudtak-e repülni vagy vitorlázni, illetve, hogy olyan ősökből fejlődtek-e ki, amelyek képesek voltak erre.<ref name=Padian05>{{cite journal|last=Padian|first=K.|coauthors=Dial, K.P.|date=2005-11-17|title=Could 'four-winged' dinosaurs fly?|journal=Nature|volume=438|issue=7066|pages=E3|doi=0.1038/nature04354|url=http://www.nature.com/nature/journal/v438/n7066/pdf/nature04354.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref>
 
=== Alternatív elméletek és röpképtelenség ===
[[Fájl:Unenlagia BW.jpg|bélyegkép|A madárszerű ''Unenlagia'' rekonstrukciója]]
A dromaeosauridák annyira madárszerűek voltak, hogy egyes kutatók kijelentették, hogy jobb lenne, ha ezeket az állatokat a madarak közé sorolnák be. Először is, mivel tollaik voltak, a dromaeosauridák (több más coelurosaurus theropoda dinoszaurusszal együtt) a „madár” szó, illetve az „Aves” hagyományos definíciója értelmében „madarak”. Lawrence Witmer és más tudósok azonban kijelentették, hogy a ''Caudipteryxhez'' hasonló theropodákat madárnak nevezni amiatt, hogy tollakkal rendelkeztek, annyira kiterjesztheti a szó jelentését, hogy az használhatatlanná válik.<ref name=Witmer02>{{cite book|last=Witmer|first=L.M.|year=2005|chapter=The Debate on Avian Ancestry; Phylogeny, Function and Fossils|title=Mesozoic Birds: Above the Heads of Dinosaurs|pages=3–30|id=ISBN0-520-20094-2 |language=angol}}</ref> (Lásd az [[Avialae]] szócikket az Aves és az Avialae kládok vitatott definícióival kapcsolatban.)
[[Fájl:Dave NGMC 91.jpg|bélyegkép|balra|AEgy feltehetőennévtelen amicroraptorina ''Sinornithosaurushoz''fajhoz tartozó, NGMC 91 jelzésűkatalógusszámú, kiterjedt tollazatú példány fosszilizálódott lenyomata]]
A kutatók legalább két csoportja vetette fel a dromaeosauridák repülő ősöktől való származásának elméletét. Az ilyen elméletekre néha „Birds Came First” („A madarak voltak az elsők”) (röviden: BCF) néven hivatkoznak. Az első BCF szerzőnek rendszerint George Olshevskyt tekintik.<ref name=Olshevsky94>{{cite journal|last=Olshevsky|first=George|year=1994|title=The birds first? A theory to fit the facts — evolution of reptiles into birds|journal=Omni|month=06|year=1994|volume=16|issue=9 |language=angol}}</ref> Gregory S. Paul 2002-es művében több dromaeosaurida csontváz jellegzetességre is rámutatott, amelyeket úgy értelmezett, hogy az egész csoport repülő, talán ''Archaeopteryxszerű'' dinoszaurusz ősöktől való származását bizonyítják. Véleménye szerint a nagyobb dromaeosauridák másodlagosan váltak röpképtelenné, a ma élő strucchoz hasonlóan.<ref name=paul2002>{{cite book|last=Paul|first=Gregory S.|year=2002|title=Dinosaurs of the Air: The Evolution and Loss of Flight in Dinosaurs and Birds|location=Baltimore|publisher=Johns Hopkins University Press|pages=472 |language=angol}}</ref> 1988-ban felvetette, hogy a dromaeosauridák közelebbi rokonságban állhattak a modern madarakkal, mint az ''Archaeopteryxszel''. 2002-től azonban Paul a dromaeosauridákat és az ''Archaeopteryxet'' már egymás legközelebbi rokonaiként helyezte el.<ref name=paul1988>{{cite book|last=Paul|first=Gregory S.|year=1988|title=Predatory Dinosaurs of the World|location=New York|publisher=Simon and Schuster|pages=464 |language=angol}}</ref>
 
2002-ben, Hwang és szerzőtársai úgy ítélték meg, hogy a ''Microraptor'' volt a legkezdetlegesebb dromaeosaurida.<ref name=hwangetal2002/> Xu és kollégái 2003-ban utaltak a ''Microraptor'' [[Bazális (filogenetika)|bazális]] helyzetére, emellett pedig a tollait és szárnya jellemzőit olyan bizonyítékoknak tekintették, amelyek alapján az ősi dromaeosaurida képes volt a vitorlázásra. Eszerint a nagyobb dromaeosauridák másodjára váltak talajlakóvá, az evolúciós történetük során később veszítve el vitorlázó képességüket.<ref name=xuetal2003>{{cite journal|last=Xing|first=Xu|coauthors=''et al.''|year=2003|title=Four-winged dinosaurs from China|journal=Nature|volume=421|issue=6921|pages=335–340|doi=10.1038/nature01342 |pmid=12540892|language=angol}}</ref>
 
Szintén 2002-ben, Steven Czerkas leírást készített a ''Cryptovolansról'', melyet a ''Microraptor'' valószínű szinonimájának tartott. A fosszíliát hibásan, csak két szárnnyal rekonstruálta, és emiatt nem azt állapította meg, hogy lehetősége volt a vitorlázórepülésre, hanem azt, hogy madárszerűen repült. Czerkas később készített egy javított rekonstrukciót is, ami a ''Microraptoréhoz'' hasonló lett.<ref name=czerkas2002>{{cite book|last=Czerkas|first=S.A.|coauthors=Zhang, D., Li, J., and Li, Y.|year=2002|chapter=Flying Dromaeosaurs|editor=Czerkas, S.J.|title=Feathered Dinosaurs and the Origin of Flight|series=The Dinosaur Museum Journal 1.|location=Blanding|publisher=The Dinosaur Museum|pages=16–26|id=ISBN 1932075011 |language=angol}}</ref>
 
Más kutatók, mint például Larry Martin, úgy ítélték meg, hogy a dromaeosauridák az összes maniraptorával együtt nem tartoznak a dinoszauruszok közé. Martin évtizedeken át azt állította, hogy a madarak nem állnak rokonságban a maniraptorákkal, de 2004-ben megváltozott az álláspontja, és jelenleg egyetért azzal, hogy a két csoport a legközelebbi rokonságban áll egymással. Martin szerint a maniraptorák másodlagosan röpképtelen madarak, emellett pedig úgy véli, hogy a madarak nem dinoszaurusz [[Archosauria|archosaurusokból]] fejlődtek ki, és hogy a korábban theropodának nevezett fajok többsége nem sorolható be dinoszauruszként.<ref name=Martin04>{{cite journal|last=Martin|first=L.S.|year=2004|title=A basal archosaurian origin for birds|journal=Acta Geologica Sinica|volume=50|issue=6|pages=978–990 |url=http://www.actazool.org/temp/%7B296CE395-40A4-4417-AA1C-B875B66A60B2%7D.pdf|format=PDF|accessdate=20110629|language=angol}}</ref>
[[Fájl:Archaeopterix ka03.jpg|bélyegkép|Az ''Archaeopteryx'' Thermopolis-példánya, melynél szintén látható a túlfeszíthető második ujj<ref name=Natgeo2>{{cite web|url=http://news.nationalgeographic.com/news/2005/12/1201_051201_archaeopteryx_2.html|work=National Geographic News|title=Earliest Bird Had Feet Like Dinosaur, Fossil Shows|author=Nicholas Bakalar|date=2005-12-01|page=2|accessdate=2011-04-10 |language=angol}}</ref>]]
2005-ben Gerald Mayr, Burkhard Pohl és D. Stefan Peters leírást készített az ''Archaeopteryx'' egy igen jó állapotban megmaradt példányának anatómiájáról, és úgy ítélték meg, hogy az sokkal közelebb állt a röpképtelen theropodákéhoz, mint ahogy azt korábban gondolták. Úgy találták, hogy az ''Archaeopteryx'' kezdetleges szájpaddal, előrefelé álló [[Öregujj|halluxszal]] és túlfeszíthető második lábujjal rendelkezett. [[Filogenetikus rendszertan|Filogenetikus elemzésük]] arra a vitatott eredményre vezetett, hogy a ''[[Confuciusornis]]'' közelebb állt a ''Microraptorhoz'', mint az ''Archaeopteryxhez'', ami az Avialae-t parafiletikus taxonná teszi. Emellett kijelentették, hogy az [[Paraves|ősmadár]] képes volt a vitorlázórepülésre, a dromaeosauridák és a troodontidák pedig másodlagosan váltak röpképtelenné (azaz elvesztették a vitorlázás képességét).<ref name=Mayr05>{{cite journal|last=Mayr|first=G|coauthors=''et al.''|year=2005|title=A Well-Preserved ''Archaeopteryx'' Specimen with Theropod Features|journal=Science|volume=310|issue=5753|pages=1483–1486|doi=10.1126/science.1120331|pmid=16322455|url=http://www.sciencemag.org/cgi/reprint/310/5753/1483.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref><ref name=Mayr06>{{cite journal|last=Mayr|first=G|coauthors=Peters, SD|year=2006|title=Response to comment on ‘A Well-Preserved ''Archaeopteryx'' Specimen with Theropod Features’|journal=Science|volume=313|issue=5791|pages=1238c|doi=10.1126/science.1130964|url=http://www.sciencemag.org/cgi/reprint/313/5791/1238b.pdf|format=PDF|accessdate=2011-04-10 |language=angol}}</ref> Ezt az eredményt Ian J. Corfe és Richard J. Butler módszertani alapon kétségbe vonta.<ref name=Corfe06>{{cite journal|last=Corfe|first=IJ|coauthors=Butler, RJ|year=2006|title=Comment on ‘A Well-Preserved ''Archaeopteryx'' Specimen with Theropod Features’|journal=Science|volume=313|issue=5791|pages=1238b|doi=10.1126/science.1130800|pmid=16946054|url=http://www.sciencemag.org/cgi/reprint/313/5791/1238b.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref>
 
Ezen alternatív lehetőségek mindegyikét megkérdőjelezte az Alan H. Turner és kollégái által 2007-ben, egy új dromaeosauridáról, a ''Mahakaláról'' készített leírás, amely ezt az állatot a Dromaeosauridae család legbazálisabb, a ''Microraptornál'' is fejletlenebb tagjának találta. A ''Mahakala'' karjai rövidek voltak, és nem volt képes a vitorlázásra. Turner és szerzőtársai ebből arra következtettek, hogy a repülés csak az Avialae kládon belül fejlődött ki, ami azt jelenti, hogy az ősi dromaeosauridák nem voltak képesek sem vitorlázni, sem repülni.<ref name=turneretal2007a>{{cite journal|last=Turner|first=Alan H.|coauthors=Pol, Diego; Clarke, Julia A.; Erickson, Gregory M.; and Norell, Mark|year=2007|title=A basal dromaeosaurid and size evolution preceding avian flight|journal=Science|volume=317|issue=5843|pages=1378–1381|doi=10.1126/science.1144066|pmid=17823350|url=http://www.sciencemag.org/cgi/reprint/317/5843/1378.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref>
 
=== Taxonómia és a nemek listája ===
[[Fájl:Dromaeosauridae.JPG|bélyegkép|Dromaeosaurida fosszília a Hong Kong-i Tudomány Múzeumában]]
A Dromaeosauridae család megalkotása W.D.[[William Diller Matthew]] és [[Barnum Brown]] nevéhez fűződik, akik a csoportot 1922-ben alcsaládként hozták létre a később megszűnt [[Deinodontidae]] családon belül egyetlen nem, a ''[[Dromaeosaurus]]'' számára.<ref name=matthew&brown1922>{{cite journal|last=Matthew|first= W. D.|coauthors=Brown, B.|year=1922|title=The family Deinodontidae, with notice of a new genus from the Cretaceous of Alberta|journal=Bulletin of the American Museum of Natural History|volume=46|pages=367–385 |url=http://digitallibrary.amnh.org/dspace/handle/2246/1300|accessdate=20110629|language=angol}}</ref> A Dromaeosauridae, a Troodontidae családdal együtt alkotja a [[Deinonychosauria]] alrendágat.
 
A Dromaeosauridae alcsaládjainak tartalma az új elemzések alapján gyakran változik, de jellemzően megtalálhatók bennük az alább felsorolt csoportok. Több dromaeosauridát a filogenetikus elemzés legtöbbször egyetlen alcsaládhoz sem kapcsolt a maradványaik töredékes természete miatt (lásd lentebb a „Törzsfejlődés” szakaszt), illetve amiatt, mert [[Bazális (filogenetika)|bazálisak]] a Dromaeosauridae elsődleges alcsoportjaihoz viszonyítva (a ''Mahakala'' például a legbazálisabb dromaeosaurida és nem tartozik egyetlen elnevezett alcsoportba sem). A legbazálisabb dromaeosaurida alcsaládnak legtöbbször az Unenlagiinae bizonyul.<ref name=turneretal2007>{{cite journal|last=Turner|first=A.S.|coauthors=Hwang, S.H.; and Norell, M.A.|year=2007|title=A small derived theropod from Öösh, Early Cretaceous, Baykhangor Mongolia|journal=American Museum Novitates|volume=3557|pages=1–27|doi=10.1206/0003-0082(2007)3557[1:ASDTFS]2.0.CO;2|url=http://digitallibrary.amnh.org/dspace/bitstream/2246/5845/1/N3557.pdf|format=PDF|accessdate=20100204 |language=angol}}</ref> Ez a rejtélyes csoport a dromaeosauridák legkevésbé támogatott alcsaládja, és lehetséges, hogy a tagjai egy része vagy egésze más családhoz tartozik.<ref>{{cite journal|last=Agnolin|first=F.L.|coauthors=Novas, F.E.|year=2011|title=Unenlagiid theropods: are they members of the Dromaeosauridae (Theropoda, Maniraptora)?|journal=Anais da Academia Brasileira de Ciências|volume=83|pages=117–162|doi=10.1590/S0001-37652011000100008|url=http://www.scielo.br/pdf/aabc/v83n1/v83n1a08.pdf|format=PDF|accessdate=20110629|language=angol}}</ref> Az olyan nagyobb talajlakó nemek, mint a ''[[Buitreraptor]]'' és az ''[[Unenlagia]]'', jelentős repülő adaptációkkal rendelkeznek, azonban valószínűleg túl nagyok voltak a felszálláshoz. A csoport egyik tagja, az apró ''Rahonavis'' jól fejlett szárnyain (a repülőtollak kapcsolódási pontjaiként szolgáló) tollszár csomók találhatók, és nagyon valószínű, hogy az állat képes volt repülni. A második legkezdetlegesebb dromaeosaurida klád a Microraptoria. Ez a csoport többet is tartalmaz a legkisebb dromaeosauridák közül, melyeknek a fákon való élethez szükséges adaptációik voltak. Az összes ismertté vált dromaeosaurida bőrlenyomat e csoport tagjaitól származik, és mindegyikük kiterjedt tollazatról és jól fejlett szárnyakról árulkodik. Az unenlagiinákhoz hasonlóan egyes fajok képesek lehettek az aktív repülésre. A Velociraptorinae alcsalád hagyomány szerint a ''Velociraptor'', a ''Deinonychus'' és a ''[[Saurornitholestes]]'' nemeket tartalmazza, de miközben a később felfedezett ''[[Tsaagan (dinoszaurusz)|Tsaagan]]'' szintén e csoportba került, a ''Saurornitholestes'' ide tartozása továbbra is bizonytalan. A Dromaeosaurinae rendszerint olyan csoportnak bizonyul, amely közepes és óriás méretű, doboz alakú koponyával rendelkező fajokat foglal magába (a többi alcsaládra a keskeny koponya jellemző).
 
[[Fájl:Dromaeosaurus pair NHM.jpg|bélyegkép|jobbra|A dromaeosaurinák közé tartozó ''[[Dromaeosaurus]]'']]
117 ⟶ 128 sor:
[[Fájl:Saurornitholestes MOR1.jpg|bélyegkép|A saurornitholestinák közé tartozó ''Saurornitholestes'']]
[[Fájl:Buitreraptor skeleton1.jpg|bélyegkép|jobbra|Az unenlagiinák közé tartozó ''[[Buitreraptor]]'']]
Az alábbi, különféle dromaeosauridákat tartalmazó osztályozás Sereno[[Thomas 2005-ösR. Holtz, SenterJr.|Holtz]] 20042010-es, Makovickytáblázatát és szerzőtársai 2005-ösköveti, Norellaz ésettől szerzőtársaivaló 2006-os,eltéréseket valamint Turner és szerzőtársai 2007-eskülön tanulmányainmegjegyzések alapuljelzik.<ref name="makovickyetal2005"/><ref name=norelletal2006Holtz2010>{{cite journalbook|last=NorellHoltz|first=M.A.|coauthors=Clark, J.M., Turner, A.H., Makovicky, P.J., Barsbold,Thomas R., and Rowe, TJr.|year=20062010|title=ADinosaurs: newThe dromaeosauridMost theropod from Ukhaa Tolgod (OmnogovComplete, Mongolia)|journal=AmericanUp-to-Date MuseumEncyclopedia Novitates|volume=3545|pages=1–51for |language=angol}}</ref><refDinosaur name=senteretal2004/><refLovers name=turneretal2007a/><refof name=sereno2005>{{citeAll webAges|authorchapter=Sereno,Winter P.2010 C.|year=2005Appendix|url=http://www.taxonsearchgeol.orgumd.edu/Archive~tholtz/stem-archosauria-1dinoappendix/HoltzappendixWinter2010.0.phppdf|titleformat=Stem Archosauria—TaxonSearch version 1.0, November 7, 2005PDF|accessdate=2011-04-10 20110629|language=angol}}</ref>
* '''Dromaeosauridae család'''
** ''[[Dromaeosauroides]]''
** ''[[Luanchuanraptor]]''
** ''[[Mahakala (dinoszaurusz)|Mahakala]]''
** ''[[Pamparaptor]]''<ref name=Pamparaptor>{{cite journal|last=Porfiri|first=Juan D.|coauthors=Jorge O. Calvo and Domenica dos Santos|year=2011|title=A new small deinonychosaur (Dinosauria: Theropoda) from the Late Cretaceous of Patagonia, Argentina|url=http://www.scielo.br/pdf/aabc/v83n1/v83n1a07.pdf|journal=Anais da Academia Brasileira de Ciências|volume=83|issue=1|pages=109–116|ISSN=0001-3765}}</ref>
** ''[[Pyroraptor]]''
** ''[[Ornithodesmus]]''
** ''[[Ornithodesmus]]''<ref>{{cite journal|last=Naish|first=D.|coauthors=Martill, D. M.|year=2007|title=Dinosaurs of Great Britain and the role of the Geological Society of London in their discovery: basal Dinosauria and Saurischia|journal=Journal of the Geological Society, London|volume=164|pages=493–510 |language=angol}}</ref>
** ''[[PyroraptorTianyuraptor]]''
** ?''[[Unquillosaurus]]''<ref name=novas&agnolin2004>{{cite journal|last=Novas|coauthors=Agnolin|year=2004|title=''Unquillosaurus ceibalii'' Powell, a giant maniraptoran (Dinosauria, Theropoda) from the Late Cretaceous of Argentina|journal=Rev. Mus. Argentino Cienc. Nat.|volume=6|issue=1|pages=61–66 |language=angol}}</ref>
** ''[[Variraptor]]'' (=''[[Pyroraptor]]''?)
** '''DromaeosaurinaeMicroraptorinae alcsalád'''<ref name=matthew&brown1922/>
*** ''[[Achillobator]]''
*** ''[[Dromaeosaurus]]''
*** ''[[Utahraptor]]''
** '''Microraptorinae alcsalád'''<ref name=senteretal2004/>
*** ''[[Cryptovolans]]''
*** ''[[Graciliraptor]]''
*** ''[[Hesperonychus]]''<ref name=longrich&currie2009/>
*** ''[[Microraptor]]'' (=''[[Cryptovolans]]''?)
*** ''[[Shanag]]''?<ref name=longrich&currie2009/>
*** ''[[Sinornithosaurus]]''
** '''Unenlagiinae alcsalád'''<ref name=bonapatre1999>Bonaparte, (1999).</ref>
*** ''[[Tianyuraptor]]''?<ref name=zhengetal2009>{{cite journal|last=Zheng|first=X.|coauthors=Xu, X., You, H., Zhao, Q. and Dong, Z.|year=2009|title=A short-armed dromaeosaurid from the Jehol Group of China with implications for early dromaeosaurid evolution|journal=Proceedings of the Royal Society B|doi=10.1098/rspb.2009.1178}}</ref>
*** '''Saurornitholestinae alcsalád'[[Austroraptor]]''<ref name=longrich&currie2009novasetal2008>{{cite journal|last=LongrichNovas|first=NF.RE.|coauthors=CurriePol, PD., Canale, J.I., Porfiri, J.D., and Calvo, J.O.|year=20092008|title=A microraptorinebizarre (Dinosauria–Dromaeosauridae)Cretaceous theropod dinosaur from thePatagonia Lateand Cretaceousthe evolution of NorthGondwanan Americadromaeosaurids|journal=Proceedings of the NationalRoyal AcademySociety of SciencesB|doi=10.1098/rspb.2008.1554|language=angol}}</ref>
 
*** ''[[Atrociraptor]]''<ref name=longrich&currie2009/>
*** ''[[Bambiraptor]]''<ref name=longrich&currie2009/>
*** ''[[Saurornitholestes]]''<ref name=longrich&currie2009/>
** '''Unenlagiinae alcsalád'''<ref name=bonapatre1999>Bonaparte, 1999</ref>
*** ''[[Austroraptor]]''<ref name=novasetal2008>{{cite journal|last=Novas|first=F.E.|coauthors=Pol, D., Canale, J.I., Porfiri, J.D., and Calvo, J.O.|year=2008|title=A bizarre Cretaceous theropod dinosaur from Patagonia and the evolution of Gondwanan dromaeosaurids|journal=Proceedings of the Royal Society B|doi=10.1098/rspb.2008.1554 |language=angol}}</ref>
*** ''[[Buitreraptor]]''
*** ''[[Neuquenraptor]]''
*** ''[[Rahonavis]]''
*** ''[[AchillobatorShanag]]''?
*** ''[[Unenlagia]]''
*** ''[[DromaeosaurusUnquillosaurus]]''
** '''Velociraptorinae alcsalád'''<ref name=barsbold1983>{{cite journal|last=Barsbold|first=R.|year=1983|title=O ptich'ikh chertakh v stroyenii khishchnykh dinozavrov. ["Avian" features in the morphology of predatory dinosaurs"]|journal=Transactions of the Joint Soviet Mongolian Paleontological Expedition|volume=24|pages=96–103|language=[Eredeti szócikk orosz nyelvű.] Fordítás: W. Robert Welsh, a másolatot biztosította Kenneth Carpenter és konvertálta Matthew Carrano|url=http://www.paleoglot.org/files/Barsbold_83b.pdf|format=PDF|accessdate=20100204}}</ref>
** '''[[Eudromaeosauria]]<!-- ??? node -->'''<ref name=longrich&currie2009>{{cite journal|last=Longrich|first=N.R.|coauthors=Currie, P.J.|year=2009|title=A microraptorine (Dinosauria–Dromaeosauridae) from the Late Cretaceous of North America|journal=PNAS|volume=106|issue=13|pages=5002–7|doi=10.1073/pnas.0811664106|pmc=2664043|pmid=19289829}}</ref>
*** ''[[Adasaurus]]''<ref name=longrich&currie2009/>
** '''Dromaeosaurinae alcsalád'''
*** ''[[Deinonychus]]''
** '''Saurornitholestinae alcsalád'''
*** ''[[Itemirus]]''?<ref name=longrich&currie2009/>
** '''Velociraptorinae alcsalád'''
*** ''[[Linheraptor]]''
*** ''[[Nuthetes]]''<ref name=sweetman2004>{{cite journal|last=Sweetman|first=S.C.|year=2004|title=The first record of velociraptorine dinosaurs (Saurischia, Theropoda) from the Wealden (Early Cretaceous, Barremian) of southern England|journal=Cretaceous Research|volume=25|issue=3|pages=353–364|doi=10.1016/j.cretres.2004.01.004 |language=angol}}</ref>
*** ''[[Tsaagan]]''
*** ''[[Velociraptor]]''
 
=== Törzsfejlődés ===
A Dromaeosauridae családot elsőként Paul Sereno definiálta kládként, 1998-ban, olyan természetes csoportként, amely tartalmazza a ''Dromaeosaurus albertensist'', de nem tartalmazza a ''[[Troodon|Troodon formosust]]'', az ''[[Ornithomimus|Ornithomimus edmontonicust]]'' és a ''[[Házi veréb|Passer domesticust]]''. A különböző alcsaládokat szintén újradefiniálták kládként, rendszerint beléjük sorolva az összes olyan fajt, amely közelebbi rokonságban áll a csoport névadójával, mint a ''Dromaeosaurusszal'', illetve a többi alklád névadójával (például Makovicky definíciója szerint az Unenlagiinae klád tartalmaz minden olyan dromaeosauridát, amely közelebb áll az ''Unenlagiához'', mint a ''Velociraptorhoz''). A Microraptoria az egyetlen olyan dromaeosaurida alklád, amit nem egy alcsaládból hoztak létre. Senter és kollégái határozottan olyan nevet akartak választani, ami nem az alcsaládok szokványos ''-inae'' utótagjával végződik, hogy elkerüljék a [[Rendszertan (biológia)|hagyományos]] család csoport taxonok értelmezésével járó problémákat (azaz, hogy ne tartalmazzon hasonló szintű taxonokat), emiatt a klád a Dromaeosauridae családon kívülre került.<ref name=senteretal2004/> Sereno később előállt egy javított definícióval, amely tartalmazta a ''Microraptort'' is annak érdekében, hogy az alcsoport a Dromaeosauridae család részévé váljon, és a Mircoraptoria helyett bevezette a Microraptorinae csoportot Senter és szerzőtársai nevében, annak ellenére, hogy ez a klád csak a saját online TaxonSearch adatbázisában található meg, hivatalosan még nem publikálták.<ref name=sereno2005>{{cite web|last=Sereno|first=P. C.|year=2005|url=http://www.taxonsearch.org/Archive/stem-archosauria-1.0.php|title=Stem Archosauria—TaxonSearch version 1.0, November 7, 2005|accessdate=20110629|language=angol}}</ref>
 
Az alábbi kladogram Nicholas Longrich és Philip J. Currie 2009-es elemzése alapján készült.<ref name=longrich&currie2009/>
 
{{cladeklád| style=font-size:100%;line-height:100%
|label1='''Dromaeosauridae'''
|1={{cladeklád
|1=''[[Mahakala (dinoszaurusz)|Mahakala]]''
|label2=Unenlagiinae
|2={{cladeklád
|1=''[[Rahonavis]]''
|label2=<font color="white">unnamed</font>
|2={{cladeklád
|1=''[[Unenlagia]]''
|2=''[[Unenlagia]]''? ''paynemili''
180 ⟶ 177 sor:
}}
|label3=<font color="white">unnamed</font>
|3={{cladeklád
|label1=Microraptorinae
|1={{cladeklád
|1=''[[Microraptor]]''
|2=''[[Shanag]]''
190 ⟶ 187 sor:
}}
|label2='''Eudromaeosauria'''
|2={{cladeklád
|label1=Saurornitholestinae
|1={{cladeklád
|1=''[[Saurornitholestes]]''
|2=''[[Atrociraptor]]''
198 ⟶ 195 sor:
}}
|label2=<font color="white">unnamed</font>
|2={{cladeklád
|1=''[[Deinonychus]]''
|label2=<font color="white">unnamed</font>
|2={{cladeklád
|label1=Velociraptorinae
|1={{cladeklád
|label1=<font color="white">unnamed</font>
|1={{cladeklád
|1=''[[Velociraptor]]''
|2=''[[Itemirus]]''
}}
|label2=<font color="white">unnamed</font>
|2={{cladeklád
|1=''[[Adasaurus]]''
|2=''[[Tsaagan (dinoszaurusz)|Tsaagan]]''
216 ⟶ 213 sor:
}}
|label2=Dromaeosaurinae
|2={{cladeklád
|1=''[[Dromaeosaurus]]''
|2=''[[Utahraptor]]''
233 ⟶ 230 sor:
== Popkulturális hatás ==
[[Fájl:Utahraptor BW.jpg|bélyegkép|A ''Utahraptor ostrommaysi'' rekonstrukciója]]
A dromaeosauridák közé tartozó ''Velociraptor'' nagy figyelmet kapott Steven Spielberg 1993-as, [[Jurassic Park]] című filmjében való szereplése után. Azonban a filmben látható ''Velociraptor'' méretei jóval meghaladták a nem legnagyobb tagjaiét is. Robert Bakker úgy nyilatkozott erről, hogy Spielberg elégedetlen volt a ''Velociraptor'' méreteivel, ezért egyszerűen felnagyította az állatot, majd hozzátette, hogy nem sokkal ezt követően elnevezte a ''Utahraptort'', amely még a film „raptorainál” is nagyobb méretet ért el.<ref name=bakker1995>{{cite_book|last=Bakker|first=Robert T.|year=1995|title=Raptor Red|location=New York|publisher=Bantam Books|pages=4|id=ISBN 0-553-57561-9 |language=angol}}</ref> Gregory S. Paul, a ''Predatory Dinosaurs of the World'' (''A világ ragadozó dinoszauruszai'') című könyvében a ''Deinonychus antirrhopust'' a ''Velociraptor'' egyik fajának tekintette, és átkeresztelte azt ''Velociraptor antirrhopusra''.<ref name=paul1988/> Ezt a taxonómiai megoldást széles körben nem támogatták.<ref name=dinosauria04/><ref name=perezetal>{{cite journal|last=Pérez-Moreno|first=B.P.|coauthors=J. L. Sanz, J. Sudre and B. Sigé|year=1994|title=A theropod dinosaur from the Lower Cretaceous of southern France|journal=Dinosaurs and Other Fossil Reptiles of Europe, Second Georges Cuvier Symposium, Montbéliard; Revue de Paléobiologie, Volume spécial|volume=7|pages=173–188 |language=angol}}</ref><ref name=currie>{{cite journal|last=Currie|first=P. J.|year=1995|title=New information on the anatomy and relationships of ''Dromaeosaurus albertensis'' (Dinosauria: Theropoda)|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=15|issue=3|pages=576–591|doi=10.1080/02724634.1995.10011250|url=https://www.vertpaleo.org/publications/jvp/15-576-591.cfm|format=abstract|accessdate=2011-04-10 |language=angol}}</ref> [[Michael Crichton]] a film és annak második része alapjául szolgáló regényében átvette ezt a szinonimát. A filmben látható dromaeosaurida korabeli neve megfelelő volt, de az ábrázolása mai szemmel több szempontból, többek között a tollak hiánya miatt is pontatlan. Bár a ''[[Jurassic Park III]]'' dromaeosauridáinál megpróbáltak javítani az ábrázoláson, a fej környékét borító tollszerű struktúrák nem emlékeztetnek a fosszilis maradványokból ismert tollakra, illetve azok elrendezésére.
 
Az ''[[Őslények országa]]'' című rajzfilmsorozatban a harmadik résztől kezdve több dromaeosaurida is felbukkan.
 
== Források és jegyzetek ==
239 ⟶ 238 sor:
 
=== Fordítás ===
*{{fordítás|en|4=angol|n=a|Dromaeosauridae|oldid=355466129435990575}} <!-- 2011-06-24 -->
 
== Külső hivatkozások ==