„Héder nemzetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A nemzetség története: áthozva a Hédervári családtól |
→A nemzetség története: áthozva a Hédervári családtól |
||
23. sor:
A két testvér Magyarországra érkezésének idejét a történészek azóta már régen tisztázták. A bejövetelt és adományozást nem Géza fejedelem idejére, nem a [[10. század]]ra teszik, hanem [[II. Géza magyar király|II. Géza]] ([[1141]]–[[1162]]) uralkodásának periódusára, [[1142]]-re, esetleg [[1146]] utánra. A krónikaírókat vezethette a névazonossággal kapcsolatos tévedés vagy egyszerűen az, hogy a család régiségét, ezáltal tiszteletreméltóságát emeljék.
A bevándorló lovagok származási helyét azonban megbízhatóan máig sem azonosította a történettudomány. Már a krónikások is eltérő helyeket emlegettek, [[Kézai Simon]] Vildoniát, [[Kálti Márk]] Németországot, [[Thuróczy János]] az alemanniai Hainburgot. Kiderült, hogy a stájerországi Wildonból való eredeztetés téves, mivel Wildon vára [[1157]]-ben még nem állt. Így a [[Képes krónika|Képes krónikának]] lehet igaza, amikor Hainburgból származtatja a testvéreket, mivel az Au-Erlachi nemzetségben valóban élt a [[12. század]]ban egy Wolfger von Erlach nevű lovag.
Magyarországra érkezésük után [[II. Géza magyar király|II. Géza]] Wolfernek Güssinget (Küszint) a mai [[Németújvár]]t, Hédernek a [[Győr]]től északnyugatra lévő, a mai [[Hédervár]]t is magába foglaló területet adományozta szálláshelyül.
Wolfer Németújváron monostort építtetett, és ide is temetkezett. Hédert már 1146-ban ispánként említik, 1150–1157 között II. Géza udvarbírája, [[1162]]-ben pedig [[III. István magyar király|III. István]] [[nádor]]a. Annak ellenére, hogy a testvérek közül Wolfer volt az idősebb, a nemzetséget Héderről nevezték el. Ez könnyen magyarázható utóbbi tehetségével, illetve magas, matuzsálemi életkorával, esetleg mindkettővel. [[Karácsonyi János]] így ír erről: ''„Volfer Héder nevű testvére vagy nagyon kiváló férfiú volt vagy szerfelett nagy kort élt el, mert csak így érthető meg, miért nevezték el az egész nemzetséget róla és nem Volferről.”''
[[III. István magyar király|III. István]] [[nádor]]ának, azaz I. Hédernek a fia, de lehet, hogy unokája a már említett 1210-es oklevélben szereplő Héder comes. A nemzetség már a [[13. század]] közepén három ágra szakadt: Köcskiekre, Kőszegiekre és Héderváriakra.
A nemzetséghez kötődik a községnév is, annak ellenére, hogy a szép népi etimológia a Hédervár elnevezést a Hétérvár névből eredezteti. A monda szerint – a Historia Domus [[1798]]. június 26-i bejegyzése is tanúsítja – e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér. A hét kis ér összevont elnevezéséből alakult volna ki a ''Hétérvár'', majd hasonulás útján a [[Hédervár]] név. A környező szigetközi földrajzi nevek ismeretében – [[Mecsér]], [[Győrladamér]] – nem is kell rögtön félremagyarázásra gondolnunk. Helyesen akkor járunk el azonban, ha a logikai sorrendet megfordítjuk, és a földrajzi falu- és dűlőnevekből származtatjuk a mondát.
== A nemzetség ismert tagjai ==
| |||