„Erkölcs” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Néhány erkölcsi alapelv: vesszőhiány |
→Etika: nyelvtani hibá |
||
24. sor:
'''A legelterjedtebb etikai irányzatok''':
* A '''hedonista etika''' legfőbb feladatának azt tekinti, hogy megmutassa az utat abban, hogy létünk teljességét a gyönyörre való törekvésben találjuk meg. A klasszikus [[hedonizmus]]t az ókori görög [[kürénéi hedonizmus|kürénéi iskola]] képviselte, melynek elindítója [[Arisztipposz]] (kb. i. e. 435-355) volt.
* Az '''eudaimonista etika''' („boldogságetika”) hívei szerint az erkölcsi tevékenység kiindulópontja nem a pillanatnyi gyönyör, hanem a tágabb értelemben vett boldogság
* Némileg hasonló az '''[[utilitarizmus|utilitarista]] etika''' is, amely az erkölcs alapját abban látja, ami az ember számára hasznos.
* Az előző háromtól jelentősen és érdemben különbözik a '''[[naturalizmus (filozófia)|naturalista]] kozmológiai etika'''. Ez az erkölcsöt az egyetemes világtörvényben találja meg. Ilyen felfogású a [[Epheszoszi Hérakleitosz|hérakleitoszi]]
* A naturalizmushoz némileg hasonló az '''evolúciós etika''' (például [[Herbert Spencer]]), mely szerint az erkölcs a biológiai [[evolúció]] terméke, fázisa, amely fajunk fennmaradását, létét szolgálja.
* A '''[[vallásetika]]i irányzatok''' nagy része az erkölcs abszolút forrásaként valamilyen objektív természetfeletti szellemet jelöl meg. Ilyen meggondolások találhatók [[Platón]]nál, az indiai brahmanizmusban, [[Hegel]]nél, de a [[monoteizmus|monoteista vallásokban]] is.
| |||