„Máriabesnyő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
35. sor:
 
== Története ==
Besnyő már a [[honfoglalás]] idején is lakott területnek számított, ám nagyon népesség csak a 12. században telepedett le itt. [[1214]]-ben a váci püspök a leleszi premontrei prépostságnak ajándékozta a besnyői birtokot, amelyet a XIII. században a [[tatárjárás]] szinte teljesen elpusztított. Ám a lakosság visszatelepült és újjáépítette a községet.
[[Fájl:Antal Grassalkovich I. (1694-1771).jpg|bélyegkép|balra|140px|gyaraki gróf és báró Grassalkovich Antal]]
 
[[Fájl:Antal Grassalkovich I. (1694-1771).jpg|bélyegkép|balra|140px150px|gyaraki gróf és báró Grassalkovich Antal]]
A középkorban népes falu, s egy [[horvátok|horvát]] család, az Iván-család birtoka volt. [[1387]]-ben azonban [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elnéptelenedett.
 
43 ⟶ 45 sor:
 
== A máriabesnyői kegyhely ==
Mielőtt gyaraki gróf [[Grassalkovich Antal (koronaőr)|Grassalkovich Antal]] a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a [[Szűz Mária|Mária]]-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. [[1758]]-ban [[Grassalkovich Antal (koronaőr)|Grassalkovich Antal]] gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a [[13. század]]ban itt lakó [[premontrei rend|premontreiek]] által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építettiépítteti újra a Szent Szűz tiszteletére.
 
{{idézet 2|''A sűrű bozót eltakarítása közben történt, hogy egy Fidler János nevű, gödöllői születésű negyvenéves kőműves álmot látott. El is beszélte álmát a környékbelieknek, és hozzátette, hogy ugyanakkor titokzatos szózatot is hallott: „Ha a templom romjai közt, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz.” Serényen fogott neki a munkának, és alig vette kezébe a csákányt, azonnal észrevette, hogy a vas valami kemény tárgyba ütődött. Egy jókora kő volt. Mikor a követ kiemelte és szétporlasztotta az alatta lévő homokos földet, egy sárga földdel belepett csonttárgyat talált. A törmeléktől megtisztítva azonnal fölfedezte, hogy az a Boldogságos Szűz Mária szobra. Úgy érezte, hogy álmát és az abban hallott titokzatos jóslatot beteljesedve látja. A szobrocskát azonnal üvegszekrénybe foglaltatta, s a kegyes gróf engedelmével az újonnan építendő templom oltárán felállította.''}}
 
[[Fájl:Máriabesnyő FT.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A máriabesnyői bazilika felső temploma]]
A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal [[1759]]-ben az olaszországuolaszországi [[Loreto|Loretóból]] egy [[Szűz Mária]]-szobrot hozatott. A libanoni cédrusfából készült 1egy méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A megtalálta Mária-szobor igen nagy számú zarándokot vonzott, ezért [[Grassalkovich Antal (koronaőr)|Grassalkovich Antal]] szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így a kápolnához [[1768]] és [[1771]] között egy alsó és egy felső templomot is építettek [[Mayerhoffer János]] tervei alapján. Felszentelésükre [[1771]]. [[március]] 17-én került sor.
 
A felsőtemplom jelenlegi főoltára [[1917]]-ben készült, itt látható a csontból faragott kegyszobrocska. A mellékoltárok képeit [[Baumgartner Norbert]], bécsi kapucinus szerzetes festette [[1770]] körül, a templombelsőt [[Márton Lajos]] [[1941]] és [[1942]] között készített falfestményei és üvegablakai díszítik. Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a XVIII. századból valók. A templom mellett látható a kapucinusok keresztje, [[Jézus]] keresztre feszítésének jelképeivel. A templom melletti udvaron [[Szent Konrád]] szobra áll, melyet [[1934]]-ben készítette [[Ludvig Krausz]].
A kegytemplom [[2008]]-ban ''kis bazilika ([[Bazilika#Bazilika: egyes templomok egyházi rangja|basilica minor]])'' rangot kapott.<ref>[http://index.hu/kultur/klassz/mb0807/ Bazilika rangot kapott a máriabesnyői kegytemplom] (Index, 2008. aug. 7.)</ref>
 
A templomot [[1912]]-ben felújították, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal. Önálló plébániaként [[1936]]-tól működik. A templom közelében épült fel a [[Salvator Nõvérek]] zárdája [[1933]]-ban. Ám [[1950]]-ben a kapucinusoknak és a [[Salvator Nővérek]]nek is el kellett hagyniuk Máriabesnyőt a szerzetesrendek feloszlatása miatt. Ezután a rendházak állami tulajdonba kerültek, a kapucinus kolostorban plébániahivatal működött. Az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem, [[1955]]-től [[1988]]-ig a Török Ignác Gimnázium használta, illetve [[1975]]-től óvónőket is képeztek. Az épületek [[1989]]. [[augusztus]]ában visszakerültek egyházi tulajdonba, ekkor ismét felújították őket.
 
A kegytemplom [[2008]]-ban ''kis bazilika ([[Bazilika#Bazilika: egyes templomok egyházi rangja|basilica minor]])'' rangot kapott.<ref>[http://index.hu/kultur/klassz/mb0807/ Bazilika rangot kapott a máriabesnyői kegytemplom] (Index, 2008. aug. 7.)</ref> A Basilica Minor cím alapján teljes búcsú nyerhető a Bazilikában: a bazilika felszentelésének évfordulóján (aug. 15), a titulus liturgikus megünneplésének napján (aug. 13-14-15), Szent Péter és Pál apostolok főünnepén (jún. 29), a bazilika cím megadásának évfordulóján (május 2.), évente egy olyan napon, amelyet a hely ordináriusa határoz meg (április 19. a Kegyszobor megtalálásának napja), illetve évente egy olyan napon, amelyet minden hívő szabadon választhat meg.
 
=== Képgaléria ===
62 ⟶ 69 sor:
 
== Mária Múzeum ==
[[Fájl:Ludwig von Löfftz - Himmelfahrt Mariens.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Szűz Mária ábrázolása]]
[[Magyarország]]on a hazai [[Mária-kultusz]] bemutatására több kísérlet is történt, ennek egyik példája [[Kátay Géza]] római katolikus plébános által [[1981]]-ben [[Petőfiszállás]]on létrehozott gyűjtemény, mely a hazai Mária-tisztelet tárgyi és néprajzi emlékeit mutatta be. A gyűjtemény ezután [[Gödöllő]]re került, ahol [[Nagy László Tamás]] ([[1955]]-[[2000]]) kapucinus atya, rendfőnök tovább gyarapította és gondozta. A Mária Múzeumot a máriabesnyői kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakították ki.
 
75 ⟶ 83 sor:
* Búcsúfia – vásárfia
* Devóció és dekoráció
 
 
== Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház ==