„Szamota István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ülő Bika (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Hogyisne (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Szamota István 1895-48.JPG|Szamota István|bélyegkép|200px]]
[[Fájl:Szamota dedikáció.jpg|200px|bélyegkép|Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten című könyv dedikált példánya]]
Pravigyi '''Szamota István''' ([[Kunszentmiklós]], [[1867]]. [[július 5.]] – [[Budapest]], [[1895]]. [[november 21.]]) nyelv- és történettudós, országos levéltári tisztviselő. Összegyűjtötte a régi latin oklevelekben található magyar szavakat, elsőként ismertette a [[Schlägli szójegyzék|Schlägli]] és a [[Murmellius szójegyzék|Murmellius]] szójegyzékeket.<ref>[www.epa.oszk.hu/00000/00021/00105/pdf/097-111.pdf Varjú Elemér: Murmellius lexicona]</ref>
[[File:Murmellius-féle latin–német magyar szótár 1533.jpg|bélyegkép|200px|A Murmellius-féle latin-német-magyar szójegyzék]]
Pravigyi '''Szamota István''' ([[Kunszentmiklós]], [[1867]]. [[július 5.]] – [[Budapest]], [[1895]]. [[november 21.]]) nyelv- és történettudós, országos levéltári tisztviselő. Összegyűjtötte a régi latin oklevelekben található magyar szavakat, elsőként ismertette a [[Schlägli szójegyzék|Schlägli]] és a [[Murmellius szójegyzék|Murmellius]] szójegyzékeket.<ref>[www.epa.oszk.hu/00000/00021/00105/pdf/097-111.pdf Varjú Elemér: Murmellius lexicona]</ref>
 
==Élete==
9 ⟶ 10 sor:
 
==Munkássága==
[[Fájl:Szamota dedikáció.jpg|200px|bélyegkép|Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten című könyv dedikált példánya]]
Kezdetben földrajzi és történelmi kutatásokat folytatott és Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten című munkájával hívta fel [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] figyelmét, aki az ''Olcsó magyar Könyvtár'' sorozatába felvete. Régi magyar utazások című írásához [[Vámbéry Ármin]] írta az előszót. Ezután főleg nyelvtudományokkal foglalkozott. A Schlägl zárdában talált rá egy rég elfeledett magyar nyelvemlékre, mely tulajdonképpen egy latin-magyar szógyűjtemény volt, ezt 1894-ben tette elsőként közzé, jegyzetekkel ellátva. Ezután igazán nagy munkába fogott, el kezdte összegyűjteni az Árpád kori magyar iratok magyar szavainak összegyűjtését. Hagyatékát az MTA szerezte meg, melyet később Zolnai Gyula a Magyar Oklevélszótár (1902 - 1906) című írásában dolgozta fel Szamota nyelvemlékkel kapcsolatos gyűjteményét. Szamota írta [[A Pallas nagy lexikona]] lengyel és cseh történelemmel és irodalommal foglakozó cikkeit.