„Carl Gustaf Emil von Mannerheim” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: bővítés |
|||
23. sor:
Sokáig a cári hadsereg tisztje volt, de [[1917]]-ben hazatért [[Finnország]]ba, ahol az [[1918]]-as [[finn polgárháború]]ban a fehérek oldalán harcolt, és nagy szerepe volt a győzelem kivívásában. [[1931]]–[[1939|39]]-ben a haditanács elnökeként kiépítette a róla elnevezett [[Mannerheim-vonal]]at.
1939–[[1940|40]]-ben ő vezette a finn hadsereget a [[téli háború]]ban. A svédek dr. [[Arne Beurling]] matematika professzor által megfejtették az oroszok kódját, amit rögtön átadtak a [[Finnország|finneknek]]. Így az [[1939]]. novemberi szovjet támadáskor báró Carl Mannerheim [[marsall]] emberei mindig a megfelelő helyen voltak. A kicsiny, 175 ezres finn hadsereg feltartóztatta az egymilliós szovjet haderőt. [[William Stephenson]] hamis útlevéllel felkereste Mannerheimet. 1940 első hetére finn „síelő kísértetek” súlyos veszteségeket okoztak a szovjeteknek. Ezt az tette lehetővé, hogy a marsall élt a hadászati hírszerzés eszközével<ref>William Stevenson: Titkos háború. (I. P. Coop Kft. ISBN 963 7930 05 1)</ref>.
Finnország [[1941]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz. Mannerheim ekkor újra fővezér lett. A finnek azonban kikötötték, hogy csak elvesztett területeiket szerzik vissza, így Mannerheim nem tett eleget több német követelésnek. Amikor Hitler felszólította, hogy csapataival vegyen részt [[Szentpétervár|Leningrád]] ostromában, ezt kereken megtagadta. Az elvesztett területeket egy rövid időre sikerült visszaszereznie, de később újra fel kellett adnia ezeket. Amikor [[1944]]-ben a finn kormány átállt a szövetségesekhez, Mannerheim kénytelen volt legyőzni az országban állomásozó német csapatokat ([[lappföldi háború]]).
| |||