„Thomas Paine” változatai közötti eltérés

Thomas Paine 1737. január 29-én született a kelet-angliai Norfolk megye Thetford nevű városában. Apja a helyi kvéker szekta tagja volt anyja pedig a [[Church of England]] egyházának hithű támogatója. Minimális iskolázottsága mellett apja radikális kvéker nézetei gyakoroltak nagy hatást Paine felnőttkori gondolkodására. Kezdetben nehezen találta meg a helyét az életben, ennekerre bizonyítékabizonyíték több ifjúkori foglalkozása. Legfurcsább talán közülük az első volt, mivel 1756-ban 19 évesen, kalóznak állt a „Szörnyű”(Terrible) nevű hajóra, "Halál"(Death) kapitány parancsnoksága alá. MajdEzután vámhivatalnokként dolgozott, végül fűző készítő műhelyt és üzletet nyitott, de ez vállalkozása is hamar tönkrement, ráadásulés ugyanebben az időben feleségétől is elvált. Paine élete ekkor fordulópontjához érkezett, ami arra ösztönözte, hogy valamilyen radikálisan új dologba fogjon.

[[1774]] szeptemberében, [[Benjamin Franklin]]nel való véletlen londoni találkozásának hatására az Újvilágba utazott és [[Philadelphia|Philadelphiában]] telepedett le. Itt írta meg első értekezését melyben a rabszolgaság eltörlése érdekében emelt szót. Ennek a munkájának köszönhetően a „Pennsylvania Magazine” című lap újságírója és társszerkesztője lett. Paine Amerikába való megérkezésekor épp kibontakozóban volt az Angliától való elszakadást szorgalmazó függetlenségi mozgalom, melynek fő szószólójaként vált közismerté. [[1776]] január 10-én kiadta a ''[[Józan ész (dokumentum)|Common sense]]'' című nagy jelentőségű és az amerikai gyarmaton még az írástudó telepesek között is rendkívül népszerű művét, tulajdonképpeni politikai röpiratát, amelyben az örökletes monarchiát természetellenes, az egyenlőséget sértő intézményként bélyegezte meg a köztársaság eszméjével szemben. A [[Józan ész (dokumentum)|Common sense]] erőteljes hatást gyakorolt a születőben lévő [[Egyesült Államok]] számos alapítójáraalapító atyjára, többek között [[George Washington]]ra is, aki e könyv elolvasása után kezdte támogatni az Angliától való elszakadást, de a mű hatott [[Thomas Jefferson]]ra is, aki később a [[Függetlenségi Nyilatkozat]] szövegének megalkotásában vállalt jelentős szerepet. A [[Józan ész (dokumentum)|Common sense]] népszerűségére jellemző volt, hogy több mint félmillió példány kelt el belőle, ami akkoriban rekordmennyiségnek számított egy poltikai témájú könyv tekintetében.

Paine ezt követően, 1776 decemberében, útjára indította [[The Crisis]] című röpirat sorozatát, amelyet [[1783]]-ig folyamatosan publikált. Ebben a cikksorozatában, a [[amerikai függetlenségi háború|függetlenségi háború]] folyamán, a köztársaságpártiak legfőbb szócsöveként a gyarmatok szorosabb együttműködéséért és Angliától való elszakadásáért szállt síkra. Publicisztikáiban ő használta először a később függetlenné váló gyarmatokra a ''United States of America'' [[Amerikai Egyesült Államok]] elnevezést. [[George Washington]] annyira felemelőnek és inspirálónak tartotta Paine legelső, 1776-ban [[The Crisis]] címen kiadott esszéjét, hogy parancsba adta felolvasását csapatai előtt. Az 1776-os év oly mértékbenannyira sikeres volt Paine számára, hogy az amerikai államok kongresszusa külügyi titkárrá választotta, majd [[1782]]-től a kormányzat hivatalos szóvivője lett. Ebben az időszakban Paine igen jó viszonyt ápolt a kor vezető amerikai politikusaival, [[George Washington]] például hosszú időn át vendégül látta őt vidéki házában. Ám ez az idill nem tartott sokáig Paine életében, mert Paine idealisztikus és kritikus látásmódja, no meg szókimondó, megalkuvást nem ismerő természete miatt összeveszett Washingtonnal, majd külügyminiszteri posztjáról is menesztették.

ValószínűlegMindenbizonnyal ennek a kudarcnak hatására 1786-ban visszatért az óhazába.[[1791]]–[[1792]] között [[Edmund Burke]]-nek a [[francia forradalom|francia forradalmat]] támadó röpiratárakönyvére válaszul írta meg kétkötetes művét, [[The rights of man|Az ember jogai]] címen. Ezekben a művekben számos egyéb reformötlet mellett javaslatot tett az általános nyugdíjrendszer, az állami iskolarendszer, a temetkezési segélyezés és a hajléktalanok lakhatásáról és ellátásáról való állami gondoskodás intézményeinek bevezetésére. Ám művének radikális hangvétele és tartalma, illetve a hatására kibontakozó reformmozgalmak miatt Angliában perbe fogták, mire Paine a halálbüntetés elkerülése végett Franciaországba menekült, de távollétében lázító rágalmazásért mégis elítélték.

Paine [[1792]]-es Franciahonba való megérkezésének idején javában tombolt a [[Francia Forradalom|forradalom]], mely a [[Bourbon-ház]] megdöntését, a királyság intézményének eltörlését és a köztársaság létrehozását tűzte ki céljául a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméjének jegyében.
Paine Franciaországban a Pas-de-Calais Département delegáltjaként a [[Nemzeti Konvent]] tagja lett, dacára annak, hogy egy szót sem beszélt franciául. Mivel ő a királyság intézményének létjogosultságát tagadta éskonzekvensen, de nem magát az uralkodót kívánta likvidálni, ezért a Konventben ellene szavazott [[XVI. Lajos]] kivégzésének. Ez súlyos hibának bizonyult a későbbiekbenkésőbbiekre nézve, mivel a [[Jakobinusok|Jakobinus diktatúra]] terror időszaka alatt, [[1793]]-ban letartóztatták és halálraítélték. Ám a börtönben hirtelen támadt lázas megbetegedésnek, egy figyelmetlen börtönőrnek és a "véletlenek szerencsés összjátékának" köszönhetően [[1794]]-ben mégis kiszabadult cellájából, elkerülve a [[guillotine]]t. Már a börtönben töltött napjai alatt fejben nekilátott következő, Európa-szerte, de leginkább Angliában, Németországban és Magyarországon, rendkívül népszerű művének az [[Age of reason|Az értelem korának]] megírásához. Ebben a könyvében élesen bírálta a Bibliát és általában a vallást, pellengérre állítva, majd szisztematikusan megcáfolva a Szentírás több kijelentését.

1795-1796 telén Thomas Paine utolsó fontos röpiratát publikálta ''Agrarian Justice'' címen. Ebben a művében továbbfejlesztett elképzeléseket írt le a [[The rights of man|Az ember jogai]] című munkájához kapcsolódva. Az [[Agrarian Justice]]-ban javaslatot tett, az amerikai kontinensen elsőkéntlegelsőként, egy, az Egyesült Államokban létrehozandó, nyugdíjellátási rendszerre.

Az 1700-as évek legvégére Paine anti-monarchista hevülete oly mértékben erőteljessé vált, hogy részletes tervet dolgozott ki [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] számára Anglia lerohanására és a kormányzat végleges megdöntésére. Elképzelése és egyúttal személye is felkeltette Napóleon figyelmét, aki találkozásuk után állást ajánlott neki Párizsban és kijelentette, hogy Paine-nek a Föld összes városában szobrot kellene állítani aranyból. Paine azonban nem kedvelte igazán Napóleont, ezért ajánlatát visszautasította, mert úgy gondolta, hogy a hadvezér fokozatosan diktatúrába fogja sodorni Franciaországot, ezért a leendő császár ajánlatát visszautasította.

Ezt követően Paine ismét az Egyesült Államokba szeretett volna visszatérni, mely tervének sikeres megvalósítása érdekében levelezést folytatott az új elnökkel,[[Thomas Jefferson]]nal. Jefferson ígéretet tett neki arra, hogy hajót küld érte. Ezt az ígéretet bekésőbb is váltottabeváltotta, így Thomas Paine visszautazhatott az Egyesült ÁllamokbaÚjvilágba.

Amerikába való [[1802]]-es megérkezését követően ismét szerepet kívánt vállalni a helyi politikai életben, de ekkora már szolgálataira és általában véve személyére egyáltalán nem tartottak igényt. Munka és pénz hiányában nincstelenül és elhanyagolt állapotban tengette napjait addig, míg végül egy barátja, William Carver, magához nem fogadta és családja körében haláláig ápolta. Állítólag Paine az egyik utolsó beszélgetését egy őt ápoló orvossal folytatta betegágyánál, aki meg akarta győzni a megrögzött ateistát arról, hogy Jézus Isten fia volt. Persze nem sikerült neki...

EszméiHaladó társadalmi eszméi és munkássága nemcsak korára, de a XIX. század több nagy mozgalmára is jelentős hatást gyakoroltak. Műveit többek között [[Abraham Lincoln]] és [[Thomas Edison]] is nagyrabecsülte és érdeklődéssel forgatta.

Emlékét ma múzeum őrzi [[New YorkbanYork]]ban, illetve tiszteletére szülővárosában, Thetfordban, szobrot állítottak.