„Síksági indiánok” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ülő Bika (vitalap | szerkesztései)
Ülő Bika (vitalap | szerkesztései)
33. sor:
[[Kép:Sioux tipis.jpg|jobbra|230px|bélyegkép|Karl Bodmer: Sziú tipi]]
[[Kép:Funeral scaffold of a Sioux chief 0044v.jpg|jobbra|230px|bélyegkép|Karl Bodmer: Sziú törzsfőnök temetkezési állványa]]
Egykor hatalmas állat-, elsősorban sima hátú [[amerikai bölény|préribölénycsordákpréribölény csordák]] nyüzsögtek a végtelenbe nyúló ég alatt, és legelték a préti bőséges füvét. Útjukba nem esett természetes akadály, és [[ragadozók]] sem háborgatták őket, így a bölények milliószámra szaporodtak el. Az emberek a folyók mentén elsősorban a völgyek kínálta megélhetési forrásokon: [[medvefélék|medvén]], [[szarvasfélék|szarvason]], [[nyúlfélék|nyúlon]] és vadmadarakon éltek. A bölényre gyalogosan vadásztak, vízmosásokban ejtették csapdába vagy sziklákról kergették le őket, az úgynevezett [[bölényugrás]]t használva.
 
Mintegy ezer évvel ezelőtt újabb népcsoportok vándoroltak a síkságokra, és a nomád csoportok kertekké alakítván át a termékeny ártereket, falvakban kezdtek megtelepedni. Ezek a kultúrák a fehérekkel való kapcsolatfelvételig virágoztak. A falusi életmód gyakran kényszerült arra, hogy hozzáidomuljon az éghajlatváltozásokhoz, mikor az aszályok tönkretették a [[kukorica]], a [[veteménybab|bab]], a [[tök]], a [[dohány]] vagy a többi növény termését. A falvak a gyér épület- és tűzifakészletek, vagy éppen az alkalmi háborúk miatt is bizonyára áttelepülésre kényszerültek.