Albánia uralkodóinak listája

Arbanon Fejedelemség szerkesztés

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
I. Károly	1272–1285	Szicília királya (1266-1285).

II. Károly	1285–1301	Nápolyi király (1285-1309).
I. Fülöp	1301–1332	Tarantó hercege (1294-1332) és felesége révén konstantinápolyi latin császár (1313-1332).
Róbert	1332	Tarantó hercege (1232-1364). Lemondott a jogairól unokatestvére javára.
I. János	1332–1336	Durazzó hercege, a királyi cím helyett csak az Albán Királyság ura címet viselte.
III. Károly	1336–1348	Durazzó hercege, a királyi cím helyett csak az Albán Királyság ura címet viselte.
I. Johanna	1348–1368	Durazzó hercegnője, a királyi cím helyett csak az Albán Királyság úrnője címet viselte.

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Kasztrióta György vagy Szkander bég	1443–1468
Kasztrióta János	1468–1468	Szkander bég fia, rövid uralkodás után a Nápolyi Királyságba menekült, ahol I. Ferdinánd nápolyi királytól a San Pietro in Galatina hercegi címét kapta meg. Az utódai és a Kasztrióta-család Nápolyban telepedett le végleg. A Kasztrióta-ház utolsó törvényes leszármazottja Kasztrióta Irén bisignanói hercegné (1528–1565) volt, akinek a révén leányágon folytatódott Szkander bég vérvonala. Természetes ágon, házasságon kívüli utódok révén, akik Irén féltestvérei voltak, azonban az uralkodóház mind a mai napig létezik, és e modern kori utódok Olaszországban élnek.
Lekë Dukagjini	1446–1481

Bővebben: Albán Fejedelemség (1913–1925)

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Vilmos fejedelem	1914. márc. 7. – 1914. szept. 3.	1914. február 21-én lett de iure fejedelem, de facto március 7-én kezdte meg uralkodását. Az Albániából való 1914. szeptember 3-ai menekülését követően de iure 1925. január 21-éig, az Albán Köztársaság kikiáltásáig maradt az ország uralkodója. 1920. január 30-a után a régenstanácsként működő Legfelsőbb Tanács látta el az államfői feladatköröket.

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
I. Zogu	1928–1939
III. Viktor Emánuel	1939–1943

A fenti táblázat fő forrásául a www.worldstatesmen.org online adattára szolgált, melynek kontrollálására az Albánia történelme szócikkbokor forrásait is felhasználtuk.