Desmond Tutu

Desmond Mpilo Tutu (Klerksdorp, 1931. október 7. – Fokváros, 2021. december 26.) Nobel-békedíjas dél-afrikai anglikán egyházi vezető, emberi jogi aktivista. 1986 és 1996 között Fokváros érseke. Az 1980-as évektől vált világszerte híressé az apartheid-rendszer elleni kiállásáért, amiért 1984-ben megkapta a Nobel-békedíjat. A rendszer felbomlása után vezetője az Igazság és Megbékélés Tanácsnak, amely az apartheid időszakában elkövetett jogsértések feltárását tűzte ki célul. Az 1990-es évektől felszólalt többek között a szegénység, az AIDS, a rasszizmus, a szexizmus és a homofóbia ellen, valamint aktív nemzetközi közéleti szerepet él. 2007 és 2013 között a több egykori állami vezetőt tömörítő The Elders alapítója és vezetője.

Desmond Tutu
Született	Desmond Mpilo Tutu 1931. október 7. Munsieville
Elhunyt	2021. december 26. (90 évesen) Fokváros
Állampolgársága	dél-afrikai
Házastársa	Nomalizo Leah Tutu (1955. július 2. – 2021. december 26.)
Gyermekei	Mpho Andrea Tutu
Foglalkozása	anglikán lelkész emberi jogi aktivista teológus szakíró evangélikus teológus érsek politikai aktivista
Tisztsége	bishop of Lesotho (1976. augusztus – 1978. március, Diocese of Lesotho) főtitkár (1978. március – 1985. február, South African Council of Churches) Bishop of Johannesburg (1985. február – 1986. szeptember 7.) Anglican Archbishop of Cape Town (1986. szeptember 7. – 1996. június)
Iskolái	Bates College Hamilton College St. Martin's School (teológia) Dél-afrikai Egyetem (–1954) King’s College London (1962–2012, mesterfokozat, teológia)
Kitüntetései	a Groningeni Egyetem díszdoktora a Varsói Egyetem díszdoktora a Cambridge-i Egyetem díszdoktora a Columbia Egyetem díszdoktora Honorary doctor of the University of Fribourg honorary doctorate of Pompeu Fabra University honorary doctor of the University of Tromsø Marion Dönhoff Award Harvard egyetem díszdoktora (1979. június) Nobel-békedíj (1984) Humanitarian of the Year (1984. március) Albert Schweitzer Prize for Humanitarianism (1986) Order of Jamaica (1986) Pacem in Terris-díj (1987) Fellow of the African Academy of Sciences (1991) Bishop John T. Walker Distinguished Humanitarian Service Award (1992) Archbishop of Canterbury's Award for Outstanding Service to the Anglican Communion (1996) Four Freedoms Award – Freedom of Worship (1998) a francia Becsületrend főtisztje (1998) Monismanien díj (1999) Sydney Peace Prize (1999) Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1999) Order for Meritorious Service (1999) Delta Prize for Global Understanding (2000) Medal of Honor of the Parliament of Catalonia (2000) Jamnalal Bajaj Award (2000) honorary doctorate at the University of Washington (2002. május 7.) James Parks Morton Interfaith Award (2003) Golden Plate Award (2003) Gandhi Peace Prize (2005) Light of Truth Award (2006) Osgar (2006) Giuseppe Motta Medal (2007) Fulbright Prize (2008) René Cassin Prize (2008) Elnöki Szabadság-érdemrend (2009) honorary doctor of the University of Portland (2009. május 1.) a Bécsi Egyetem díszdoktora (2009. június 12.) Commander of the Order of Orange-Nassau (2012) Templeton-díj (2013) Catalonia International Prize (2014) Companion of Honour (2015) Bailiff Grand Cross of the Order of Saint John (2017. szeptember)
Halál oka	prosztatarák
Sírhelye	St. George's Cathedral
Fokváros anglikán érseke
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	anglikán
Hivatal	Johannesburg püspöke
Hivatali idő	1984–1986
Hivatal	Fokváros anglikán érseke
Hivatali idő	1986–1996
Elődje	Philip Russell
Utódja	Njongonkulu Ndungane
Desmond Tutu aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Desmond Tutu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Gyerekkorát szülőfalujában töltötte, majd tizenkét éves korában Johannesburgba költözött a családjával. Iskolái elvégzése után a bantu főiskolára járt, ahol tanári diplomát szerzett. Kezdetben Johannesburgban, majd Krugersdorpban dolgozott tanárként. 1957-ben a dél-afrikai kormány által faji megkülönböztetést alkalmazó oktatási törvények hatására lemondott állásáról és egyházi pályára lépett. Kezdetben anglikán segédlelkész volt, majd 1961-ben lelkésszé szentelték. 1962-ben Londonba utazott, ahol anglikán teológiát hallgatott, 1966-ban szerezte meg diplomáját. Angliai tartózkodása idején több anglikán templom lelkésze volt.

1967-ben visszatért a Dél-afrikai Köztársaságba, Ciskeibe, ahol a teológiai szeminárium előadója lett. 1970-től a Lesothói Nemzeti Egyetemen tanított, majd 1972-ben a Kent grófságban fekvő Bromleyban az Egyházak Ökumenikus Tanács Teológiai Alapjának társigazgatója lett. 1975-ben Johannesburg főesperese lett, emellett a St. Mary székesegyház főlelkészeként is szolgált, majd 1977-től egy évig Lesotho püspöke volt. 1978-ban a Dél-afrikai Egyházak Tanácsának főtitkárává választották, majd 1984 és 1986 között Johannesburg püspökeként szolgált. 1986-ban Fokváros érseke és evvel együtt a dél-afrikai provinciális egyház metropolitája is lett. Eközben 1987-től tíz évig az Afrikai Egyházak Konferenciájának elnöke lett, ezzel Dél-Afrika egyik legbefolyásosabb egyházi vezetőjévé vált és 1988-ban a Nyugat-fokföldi Egyetem elnökévé nevezték ki. 1995-ben vált meg érseki székétől.

Miután politikai okok miatt hagyta ott a tanári hivatást, aktív politikai szereplővé vált. Az 1970-es évektől előadásokat tartott és szervezett, amelyben a fekete lakosság helyzetét mutatta be. Bár több levelet küldött az állam vezetőinek, azok megválaszolatlanok maradtak. Amikor első komolyabb egyházi pozícióit megszerezte, kihasználva külföldi útjait igyekezett a nemzetközi közvélemény figyelmét a dél-afrikai belpolitikai helyzetre terelni. Az 1984-ben neki ítélt Nobel-békedíj után a dél-afrikai politikai vezetés sem hagyhatta figyelmen kívül Tutut, aki egyre inkább a feketék egyik szimbolikus figurájává nőtte ki magát és a fehér vezetés is elfogadta tárgyalópartnernek. Fő célját, az apartheid vér nélküli befejezését sikerült elérnie. 1995-ben az amnesztiatörvény által az apartheid alatt történt jogsértések teljeskörű felderítésére és dokumentálására létrehozott Igazság és Megbékélés Bizottság (Truth and Reconciliation Commission, (TRC)) elnöke lett.

2021. december 26-án, 90 évesen, prosztatarákban hunyt el.

Díjai, elismerései

• Prix d’Athene (1980)
• Nobel-békedíj (1984)
• Pacem in Terris Award (1987)
• a Francia Becsületrend főtisztje (1998)
• Planetary Consciousness Prize (1998)
• a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrend nagykeresztje (1999)
• Sydney-békedíj (1999)
• a Cambridge-i Egyetem díszdoktora (1999)
• Interfaith Award (2003)18
• Gandhi-békedíj (2005)
• Light of Truth Award (2006)
• Marion Dönhoff-díj (2007)
• J. William Fulbright Prize for International Understanding (2008)
• a Bécsi Egyetem díszdoktora (2009)
• Presidential Medal of Freedom (2009)
• Kommandeur des Ordens von Oranien-Nassau (2012)
• Templeton-díj (2013)

Főbb publikációi

• Crying in the Wilderness, Eerdmans, 1982. ISBN 978-0-8028-0270-5
• Hope and Suffering: Sermons and Speeches, Skotaville, 1983. ISBN 978-0-620-06776-8
• The Words of Desmond Tutu, Newmarket, 1989. ISBN 978-1-55704-719-9
• The Rainbow People of God: The Making of a Peaceful Revolution, Doubleday, 1994. ISBN 978-0-385-47546-4
• Worshipping Church in Africa, Duke University Press, 1995. ASIN B000K5WB02
• The Essential Desmond Tutu, David Phillips Publishers, 1997. ISBN 978-0-86486-346-1
• No Future without Forgiveness, Doubleday, 1999. ISBN 978-0-385-49689-6
• An African Prayerbook, Doubleday, 2000. ISBN 978-0-385-47730-7
• God Has a Dream: A Vision of Hope for Our Time, Doubleday, 2004. ISBN 978-0-385-47784-0

Magyarul megjelent művei

• Susan Tyler Hitchcock: A vallások földrajza, avagy Hol lakik az Isten és merre járnak a zarándokok; közrem. John L. Esposito, fotó James P. Blair, Martin Gray, előszó Desmond Tutu, Mpho A. Tutu, utószó a dalai láma, ford. Pásztor Péter; Geographia, Bp., 2008
• Desmond M. Tutu–Mpho A. Tutu: A megbocsájtás könyve. Négyállomásos ösvény önmagunk és a világ meggyógyításához; szerk. Douglas C. Abrams, ford. Rézműves László; Casparus, Bp., 2014
• Douglas Abrams: Az öröm könyve. Őszentsége, a Dalai Láma és az emberjogi aktivista, Desmond Tutu érsek beszélgetése; ford. Illés Róbert; Helikon, Bp., 2016

Források

• MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1775. old.
• Adatlap a Nobel-díj honlapján (angolul)
• Példaképek: Desmond Tutu (németül)
• Életrajz a The Elders oldalán (angolul)