Epergyöngyike

Epergyöngyike
	Muscari botryoides
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Spárgavirágúak (Asparagales);
Család:	Spárgafélék (Asparagaceae);
Alcsalád:	Csillagvirágformák (Scilloideae);
Nemzetség:	Muscari;
Faj:	M. botryoides;
Tudományos név
	Muscari botryoides; (L.) Mill.
Szinonimák
	Hyacinthus botryoides L.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Epergyöngyike témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Epergyöngyike témájú médiaállományokat és Epergyöngyike témájú kategóriát.

Az epergyöngyike, csengőjácint vagy gyöngyjácint (Muscari botryoides) a liliomfélék családjába, azon belül a gyöngyikék (Muscari) nemzetségébe tartozó hagymás évelő növény.

A gyöngyikék nemzetségéből Magyarországon négy faj él: a fürtös gyöngyike, az üstökös gyöngyike, a karcsú gyöngyike, valamint az epergyöngyike.^[1]

Elterjedés, élőhely szerkesztés

Közép- és Dél-Európában, a Balkánon, valamint Kis-Ázsiában fordul elő. Leginkább a száraz, meszes talajt kedveli, de jól megél a gyengén savanyú agyagtalajokon is. Magyarországon többek közt a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.^[2]^[3]^[4]^[5]

Megjelenése szerkesztés

10-25 centiméteres magasságúra nő meg. Felálló, kopasz tőlevelei soha nem emelkednek a virág fölé. Fürtvirágzatának hossza körülbelül 3–6 centiméter, maguk a virágok gömbölydedek. Gyönyörű kék virágait március végétől májusig nyitja, valószínűleg ezek miatt nevezik egyes vidékeken csengőjácintnak, másutt gyöngyjácintnak.

A vadon élő epergyöngyike hazánkban potenciálisan veszélyeztetett növény: a földművelés módjának változása és a vegyszerek rá sem hatnak kedvezően. Néha mégis meglepő helyen bukkan fel. A Balaton-felvidéken több helyen is előfordul, többek között jelentős számban Balatonszepezd térségében.^[1]

Felhasználás szerkesztés

Észak-Amerikában dísznövényként elterjedt.

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Epergyöngyike. (Hozzáférés: 2022. április 11.)
↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. bnpi.hu. [2013. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
↑ NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM HUBN10004. natura2000.eea.europa.eu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források szerkesztés

Terra Alapítvány
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2013. augusztus 7.)

[BfNP-1] Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Epergyöngyike. (Hozzáférés: 2022. április 11.)

[2] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[3] A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[4] Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. bnpi.hu. [2013. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)

[5] NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM HUBN10004. natura2000.eea.europa.eu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]