Gnieznói főegyházmegye

A Gnieznói főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Gnesnensis, latinul: Archidiecezja Gnieźnieńska) a római katolikus egyház legkorábbi alapítású lengyel főegyházmegyéje. Érseki székvárosa Gniezno. Főszékesegyháza a Gnieznói katedrális, ezenkívül három kisbazikiája (basilica minor) van:

• Szent Péter és Pál-bazilika, Kruszwica (a főegyházmegye korábbi főszékesegyháza)
• Páli Szent Vince-bazilika, Bydgoszcz
• Nagyboldogasszony-bazilika Trzemeszno

Gnieznói főegyházmegye
Elhelyezkedés
Ország	Lengyelország
Metropolita körzet	Gnieznói
é. sz. 52° 32′ 14″, k. h. 17° 35′ 49″52.5371, 17.5969
Statisztikai adatok
Terület	8,122 km²
Lakosság
Teljes	663 975
Egyházmegyéhez tartozók	644 000
További jellemzők
Egyház	római katolikus egyház
Rítus	latin
Jogelőd	Roman Catholic Archdiocese of Gniezno and Poznań
Alapítás ideje	999
Jogutód	Roman Catholic Archdiocese of Gniezno and Poznań
Székesegyház	Gnieznói katedrális
Vezetése
Pápa	Ferenc
Érsek	Krzysztof Wętkowski
Nyugalmazott püspök	Józef Kowalczyk Henryk Muszyński Szczepan Wesoły
Honlap
Gnieznói főegyházmegye weboldala Gnieznói főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Gnieznói főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Története

999-ben vagy 1000-ben alapították az ország akkori, első fővárosában, Gnieznóban Boleszláv lengyel koronaherceg kezdeményezésére. A prágai mártír misszionárius Prágai Szent Adalbert relikviáit a Gnieznói székesegyházba helyezték át, amely hamarosan nagy zarándokhellyé vált. A főszékesegyházban a Gnieznói kongresszuson Boleszláv herceg találkozott III. Ottó német-római császárral, és megszerezte az invesztitúra jogát a Poznańi főegyházmegyétől. Adalbert féltestvére, boldog Radzim Gaudenty érsek vezetése idején 1015-ben megszervezték a szuffragán Kołobrzegi (1015-ben meg is szűnt), a Krakkói és Boroszlói (Wroclaw), 1075. körül a Poznańi egyházmegyéket. Az 1136-os keltezésű, II. Ince pápa által kibocsátott Gnieznói bulla megerősítette az érsekek és szuffragánjaik helyzetét. A gnieznói metropolita-érsekeknek volt joguk a lengyel királyok koronázására, és 1412-ben Lengyelország prímásának státuszát kapták. 1572-től a Lengyel–Litván Unió régensei voltak interregnum idején. Amikor VII. Piusz pápa 1821. július 16-án a Boroszlói egyházmegyét közvetlenül az Apostoli Szentszék felügyelete alá helyezte, Gniezno és Poznańi főegyházmegye perszonálunióba (aeque principiter) került egymással. A Poznań és Gniezno közti perszonáluniót 1948. november 12-én feloldották, amikor létrejött egy személyes unió (in persona episcopi) a Varsói főegyházmegye és Gniezno között. Ezt a kapcsolatot II. János Pál pápa 1992. március 25-i apostoli konstitúciója oldotta föl.

Szuffragán egyházmegyék

Az főegyházmegye érseki tartományához jelenleg csupán két szuffragán egyházmegye, a Bydgoszczi és a Włocławeki egyházmegye tartozik. Történelme folyamán azonban számos másik egyházmegye is a szuffragánsa volt:

• Krakkói főegyházmegye
• Wrocławi főegyházmegye (Boroszló, Breslau)
• Koszalin-Kołobrzegi egyházmegye (Kolberg)
• Poznańi főegyházmegye
• Płocki egyházmegye
• Lubusz (Lebus)
• Vilniusi főegyházmegye
• Kaunasi főegyházmegye (Samogitia)
• Varsói főegyházmegye
• Chełmnói egyházmegye
• Lucki egyházmegye
• Livóniai egyházmegye
• Szmolenszki egyházmegye
• Gdański főegyházmegye
• Szczecin-Kamieńi főegyházmegye

Szomszédos egyházmegyék

• Poznańi főegyházmegye (nyugat)
• Bydgoszczi egyházmegye (észak)
• Toruńi egyházmegye (északkelet)
• Włocławeki egyházmegye (kelet)
• Kaliszi egyházmegye (dél)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Roman Catholic Archdiocese of Gniezno című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.