I. Haakon norvég király
I. Haakon Haraldsson vagy Jóságos Haakon (918[2]/919[3] – 961[4][5]) norvég király 934-től haláláig,[6] kora egyik legkiemelkedőbb uralkodója.[7] Előmozdította a kormányzati intézmények kialakulását, de nem sikerült keresztény hitre térítenie a kisebb norvég nemzetségfőket.[7]
| I. Haakon | |
 | |
| Jóságos Haakon (P. N. Arbo festménye) | |
| Norvégia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 934 – 961 | |
| Elődje | I. Erik |
| Utódja | II. Harald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Yngling-ház |
| Született | 919 Håkonshella[1] |
| Elhunyt | 961 (42 évesen) Håkonshella[1] |
| Nyughelye | Seim[1] |
| Édesapja | I. Harald |
| Édesanyja | Tora Mosterstong |
| Testvére(i) |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Haakon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. (Széphajú) Harald legfiatalabb fiaként született.[7] Azután született, hogy apja felosztotta az országot utódai között. Angliában Athelstan wessexi király udvarában élt és ott vette fel a kereszténységet.[3] Apja halálakor, 934-ben tért vissza Norvégiába, elűzte féltestvérét, I. Eriket,[4] és királlyá választatta magát. Országa javára uralkodott.[4] A keresztény Angliából hittérítőket hozott magával, valamint templomokat építtetett, de térítési erőfeszítései megbuktak a norvég nemzetségfők ellenállásán[7] és egyes krónikák szerint maga is visszatért pogány hitéhez.[3] Nagyobb sikerrel járt az a kezdeményezése, hogy valamennyi partvidéki tartomány adjon hadihajókat a flottájához,[7] illetve hogy a három nagy jogi-közigazgatási egység dolgozza ki a törvénykönyvét,[7] valamint legyőzte a dánokat, akik rendszeresen betörtek Jütlandba.[3] Ám az elűzött Véresbárdú Erik fiai, akik valamennyien Dániában kerestek menedéket, dán segítséggel támadásokat indítottak Haakon ellen,[7] és a délnyugat-norvégiai Fitjar szigetén megölték a királyt.[7] Utóda – fia nem lévén – Véresbárdú Erik egyik fia, Szürkeköpenyes Harald lett.
Gyermeke szerkesztés
Haakon soha nem nősült meg,[1] de született egy törvénytelen leánya, Thora, akinek az anyja nem ismert.[8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
- ↑ http://da.wikipedia.org/wiki/H%C3%A5kon_den_Gode
- ↑ a b c d Norway, kings. Harald I 872-930, Erik I 930-936, Haakon I 936-960, Harald II 960-965 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
- ↑ a b c Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 259. oldal
- ↑ Hakon I. der Gute. König von Norwegen (935-960/61) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
- ↑ Uralkodásának idejét a középkori történészek kb. 933 és 960 közé tették, de a későbbi kutatások szerint valószínűbb a 946 és a 961 közötti időszak. (Vö.: Uralkodók és dinasztiák, 233. oldal)
- ↑ a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 233. oldal
- ↑ Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
| Előző uralkodó: I. Erik |
|
Következő uralkodó: II. Harald |
