A kerti tintagomba (Coprinellus micaceus) a porhanyósgombafélék családjába tartozó, kozmopolita elterjedésű, lombos fák korhadó törzsén, maradványain élő, nem ehető gombafaj.

Kerti tintagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Psathyrellaceae
Nemzetség: Coprinellus
Tudományos név
Coprinellus micaceus
(Bull.:Fr.) Vilgalys, Hopple & Jacq.Johnson (2001)
Szinonimák

Coprinus micaceus

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti tintagomba témájú médiaállományokat és Kerti tintagomba témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A kerti tintagomba kalapja 2-5 cm széles, alakja fiatalon tojásdad, majd széles domborúan vagy harangszerűen kiterül. Széle idősen felfelé görbülhet, gyakran beszakadozik. Színe eleinte mézbarna, sárgásbarna, borostyánszínű; később szürkésbarnán kifakul, különösen a szélén. A fiatal példányok felszínét apró, csillámló szemcsék borítják (a teljes vélum maradványai), melyeket az eső idővel lemoshat. Széle sűrűn bordázott, általában a kalap feléig vagy azon is túl.

Húsa vékony, puha, törékeny; színe fehéres. Szaga és íze nem jellegzetes.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek vagy szabadon állók. Színük eleinte fehéres majd bebarnulnak, idősen megfeketednek és félig-meddig elfolyósodnak.

Tönkje 2-8 cm magas és 3-6 mm vastag. Alakja egyenletesen hengeres, belül üreges. Felszíne sima vagy nagyon finoman szőrös-szemcsés. Színe fehér.

Spórapora fekete. Spórája közel elliptikus vagy pajzs (püspöksüveg) alakú, sima, mérete 7-11 x 4-7 µm.

Hasonló fajok szerkesztés

A sereges tintagomba nagyobb csoportokban terem. Hasonlíthat hozzá a csillámló tintagomba vagy a nagyobb ráncos tintagomba is.

A kerti tintagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
fekete
Kalap
Lemezek
Tönk
 
tojásdad
 
vagy domború
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Magyarországon gyakori.

Lombos fák elhalt tuskóján, törzsén vagy talajon (eltemetett faanyagon) található meg, mindig kisebb-nagyobb csoportokban. Néha élő fák korhadó kérgén is megtelepszik, a talajhoz közel. Kertekben, parkokban, a ház körül is gyakori. Nyár elejétől az első fagyokig terem.


Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés