Királyok völgye 15
A Királyok völgye 15 (KV15) egy egyiptomi sír a Királyok völgye keleti völgyében, a fő vádi délnyugati ágának végében. A XIX. dinasztia egyik fáraója, II. Széthi sírja.[1]
| Királyok völgye 15 | |||||
| II. Széthi temetkezési helye | |||||
_-_Egypt-4A-016.jpg) | |||||
| Ízisz és Nebethet a sírban | |||||
| Elhelyezkedés | Királyok völgye, keleti völgy | ||||
| Felfedezés dátuma | ókor óta nyitva | ||||
| Feltárta | Howard Carter | ||||
| Itt talált múmia | – | ||||
 Királyok völgye 15
Pozíció Egyiptom térképén
| |||||
 é. sz. 25° 45′ 00″, k. h. 32° 36′ 52″ | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyok völgye 15 témájú médiaállományokat. | |||||
A sírt feltérképezte Richard Pococke 1737-38-ban, a napóleoni expedíció 1799-ben és James Burton 1825-ben; leírta a francia-toszkán expedíció 1828-29-ben és Karl Richard Lepsius 1844-45-ben. Howard Carter tárta fel az 1903-04-es évadban.[1] A sírral kapcsolatban számos osztrakon fennmaradt, az egyiken még egy tervrajz is.[2]
Leírása szerkesztés
A sír egyenes tengelyű; 88,65 m hosszú, területe 298,11 m².[1] A bejáratot közvetlenül a függőleges sziklafalba vájták, kétoldalt oldalfalat építettek mellé, amelyet fehér vakolattal fedtek. A bejárat után három, igen enyhén lejtő folyosó követi egymást, majd egy kamra következik, amelyből hiányzik a korabeli sírokban jellemző mély akna. Ezt négyoszlopos kamra követi, melynek közepén a folyosó lejtősen halad lefelé. Ezt követi a sírkamra, melyet befejezetlen folyosóból alakítottak ki, sietve. Az oszlopos kamrából hiányzik a szokásos mellékkamra, bár kialakítását tervezhették, mert négyszögletes mélyedés van ott, ahol a bejárata lett volna.[1]
A dekoráción érződik, hogy sietve készítették el.[2] Az első folyosó díszítése domborműves és mélydomborműves, a sír további részéé azonban az oszlopos kamra mélydomborműveit leszámítva csak festett; ezek valószínűleg már Széthi halála után készültek. A második és a harmadik folyosó dekorációja vázlatos maradt. Az első folyosó a Ré litániája jeleneteit ábrázolja, ez a második folyosón folytatódik és kiegészül az Amduat könyve jeleneteivel. A harmadik folyosón is az Amduat könyve látható; itt és a második folyosón baloldalt a sír belseje felé haladnak az alakok, a jobb oldalon pedig a kijárat felé. A folyosókat követő kis kamra temetkezési kellékek képével díszített, többek közt istenek és a király szobrainak ábrázolásával. A szobrok többek közt párduc hátán vagy papiruszhajón ábrázolják a fáraót; hasonlítanak a Tutanhamon sírjában, a Királyok völgye 62-ben talált szobrokra.[3]
Az oszlopos kamra, valamint a sírkamra falain ismét hagyományos ábrázolás látható: a Kapuk könyve jelenetei, az oszlopokon azonban ismét újítás jelenik meg: minden oldalon csak egy alak látható, így két, egymás melletti oldal ad ki egy jelenetet. Ez a későbbi sírokban is folytatódik. A sírkamra mennyezetén Nut istennő tárja ki szárnyait.[4] Észrevehetően eltér egymástól az oszlopos kamra néhol festetlen maradt domborműveinek, valamint az első folyosó díszítésének a stílusa, emellett az első folyosón is eltér a dombormű és a mélydombormű stílusa.[1]
A sír történetéről keveset tudni. II. Széthi uralkodása elején meg kellett, hogy küzdjön egy Amenmessze nevű trónkövetelővel; lehetséges, hogy ennek a nyomát őrzi, hogy a sír első folyosóján és bejáratán nyoma van annak, hogy Széthi nevét kitörölték, majd visszaírták. Lehet, hogy Széthit eredetileg felesége, Tauszert sírjába, a Királyok völgye 14-be temették, majd az őt követő Széthnaht temette újra a sietve befejezett KV15-be, hogy a KV14 sírt kisajátítsa magának.[5] Széthi szarkofágjának csak a fedele töredékeit találták meg a sírban; alsó részét talán újrahasznosították. Teljes állapotában a legkisebb ma ismert szarkofág lehetett; talán arra tervezték, hogy egy nagyobb szarkofágba helyezzék.[3]
Széthi múmiája egyike azoknak, amelyeket a XXI. dinasztia idején, I. Pinedzsem uralkodása alatt a Királyok völgye 35-be költöztettek, ahol Victor Loret találta meg 1898-ban.[6] Széthi sírja az ókorban már nyitva állt, falain összesen 59 görög és latin nyelvű graffitit találtak.[2] Az első folyosó bal oldalába egy későbbi korban négyszögletes falfülkét véstek, amivel megrongáltak egy domborműves alakot.[1] A sír jelenleg is látogatható, díszítése jó állapotban fennmaradt.[2]
Források szerkesztés
- ↑ a b c d e f Theban Mapping Project: KV15. [2009. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 16.)
- ↑ a b c d Nicholas Reeves – Richard H. Wilkinson: The Complete Valley of the Kings (Thames & Hudson, 1996), p.152
- ↑ a b Reeves, op.cit., p.153
- ↑ Reeves, op.cit., pp.152-153
- ↑ Thebes in Egypt: A Guide to the Tombs and Temples of Ancient Luxor. Cornell University Press, 110. o. (1999)
- ↑ Alberto Siliotti: Királyok völgye. Budapest: Gabo. [1998]. ISBN 963-8009-14-4 , p.33
- Siliotti, A. Guide to the Valley of the Kings and to the Theban Necropolises and Temples, 1996, A.A. Gaddis, Cairo.
