Konyhakert

„	A földmívelés legmagasabb foka a kertészet.	”
– Wayne Dyer

Fogalma szerkesztés

A konyhakert zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények termesztésére szolgáló kert vagy kertrész. A háztartási konyhakert friss növényekkel színesíti az étrendet, biztosíthatja egy-egy család önellátását.

A konyhakert olyan, a gazdaság más földterületeitől elkülöníthető terület, amelyen a gazdaság jellemzően saját felhasználására történő termelést folytat, és teljesülnek a mezőgazdasági üzemre vonatkozó jogszabályi előírások és támogatási jogosultsági feltételek ^[1]

A konyhakert a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, amely a gazdaság többi részétől elkülönített, rendszerint ház körüli terület. Innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.^[2]

Napjainkban az emberiség növényszükségletének 80%-át 20 növényfaj biztosítja. A tájfajták azonban az adott terület adottságainak és igényeinek figyelembevételével alakultak ki. Ezeknek megőrzésére is alkalmasak lehetnek a konyhakertek.^[3]

Konyhakert közterületen szerkesztés

Jogellenes közterület-használat: a közterület rendeltetéstől eltérő, olyan igénybevétele, amelynek során a használó a közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon vagy mértékben használja. ^[4]

A terület kiválasztása szerkesztés

A konyhakert területének kiválasztásában a gazdának általában nem sok szabadsága van, az adott lehetőségekből kell kihoznia a lehető legtöbbet.^[5] Általában a legkedvezőbb a sík terület, ha azonban van benne lejtés, azt az előnyünkre is fordíthatjuk, illetve meredek lejtő esetén a teraszos művelés a célszerű.

Minél jobb minőségű a kert földje, annál több és jobb terményt remélhetünk. Amennyiben a kert földje nem felel meg az elvárásainknak, megfelelő eszközökkel fel lehet javítani. Ilyen eszköz például a magaságyás, amelynek segítségével akár ágyásonként eltérő minőségű földet használhatunk a termeszteni kívánt növények igényeinek megfelelően, valamint a magasítás miatt kevesebbet kell hajolgatni.^[6]

A kerti munkák elvégzéséhez, a termények kihordásához a kertben utakat kell kialakítani. Az utaknak, barázdáknak megfelelően szélesnek kell lenniük, azonban megfelelő tervezéssel célszerű gondoskodni arról is, hogy az utak a lehető legkevesebb helyet foglalják el a hasznos növények elől, azonban a szükséges munkák elvégzését tegyék lehetővé, ezért az utaknak általában nem célszerű 120 cm-nél ritkábbaknak lenni, hogy az ágyások közepét még kényelmesen el lehessen érni.

A locsolás szerkesztés

Az öntözés megtervezése legalább olyan fontos a megfelelő termés érdekében, mint a jó termőföld. Az öntözésre a legalkalmasabb az összegyűjtött esővíz. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a tó vagy folyó vize is megfelel, a legkevésbé a forrás- vagy kútvíz alkalmas öntözésre. A magas ásványianyag-, illetve vastartalmú vizeket megfelelő előkészítés után lehet felhasználni.

Tavasszal a reggeli vagy napközbeni, nyáron az esti vagy napfelkelte előtti öntözés az optimális.

Az öntözésnek mindig alaposnak, bőségesnek kell lennie, a rövid öntözés csak a föld legfelső rétegét nedvesíti meg, a gyökereket nem látja el kellő nedvességgel. A túlöntözés épp úgy káros, mint a szárazság. Az öntözés szükségességéről leghitelesebben a növények levelei tájékoztatnak. Ha lekonyulnak, enyhén megfonnyadnak, szükségük van a vízre. A szükséges öntözés mértékét a föld, az időjárás és a termesztett növények határozzák meg.

A termőföld kiszáradását talajtakarással (mulcsozással) lehet megakadályozni. A nem megfelelően végzett mulcsozás azonban kedvez a kártevőknek és a növénybetegségeknek.

Vetési/beültetési terv szerkesztés

Mivel a legtöbb konyhakert belterületen található, ahol a telek ára magas, illetve az adott területből célszerű minél több terményt kinyerni. Megfelelő tervezéssel, illetve növénytársítások kialakításával a terméshozam optimalizálható, amely a kártevők elleni védekezést is segíti^[7]

A helyi viszonyokat figyelembe véve elkészített vetési tervvel biztosítható, hogy a kert, ha nem is megszakítás nélkül, de szinte folyamatosan szolgáltasson terményeket.

A konyhakert méretét a rendelkezésre álló hely, illetve a megtermelendő termékek mennyisége határozza meg. Alapvető konyhakert akár egy erkélyen is kialakítható.

Minden növénynek megvannak a saját igényei mind a földdel, mind az éghajlati tényezőkkel szemben. Mire egy egy növény beérik, a rá jellemző tápanyagokat felhasználja a talajból, ezért ugyanarra a helyre nem érdemes egymás után ugyanazt a növényt vetni vagy ültetni. A tapasztalatok alapján össze lehet párosítani olyan növényeket, amelyeket egymás után vagy egymás mellé vetve nemcsak közömbösek, hanem támogatják is egymás fejlődését.

Példa vetési tervre szerkesztés

1. ágyás: Zöldborsó, felszedés után téli retek
2. ágyás: korai kel, felszedése után őszi karalábé
3. ágyás: póréhagyma, a sorok között hónapos retek.

A káposzta nagyra nő, a szükséges tőtávolsága ennek kell megfelelő legyen. Amíg a fejek megnőnek, lehet közéjük salátát vagy nyári karalábét ültetni, amelyeket fel lehet szedni, mire a káposzta megnő.

Vetésforgó szerkesztés

A megfelelő vetésforgónak a hatása a terméshozamra legalább akkora, mint a szakszerű, a termesztendő növényeket és a talaj állapotát figyelembe vevő trágyázásnak. A vetésforgó elve az, hogy ugyanabban az ágyásban sem egymás utáni évben, sem másodvetésként ne vessük ugyanazt a növényt vagy közeli rokonát. Ilyen közeli rokonok:

Paradicsom—Burgonya
Vöröshagyma—Póréhagyma—Fokhagyma

A vetésforgó elhanyagolása vagy nem megfelelő kivitelezése a terméshozam csökkenését, a kártevők felszaporodását okozhatják.^[8]

A konyhakert bekerítése szerkesztés

A konyhakertet a házi és vadállatok illetve az illetéktelen látogatók ellen gyakran bekerítéssel védik. A legtartósabb és legdekoratívabb az épített kő vagy tégla kerítés, azonban az ára is magas, valamint a légáramlást is megfogja, amit nem minden növény szeret, illetve az árnyékának a hatását is figyelembe kell venni a beültetésnél.

A sövény könnyen karbantartható dekoratív kerítésforma. Hátránya, hogy legalább arra az időre amíg megerősödik más kerítésre is szükség van, illetve egyes fajták esetén gondoskodni kell arról, hogy a sövényt alkotó növény ne terjedjen tovább. A sövény nyírásakor keletkező hulladék is felhasználható a kertben.

A léc vagy deszkakerítés kevéssé fogja meg a levegőt és olcsóbb is, mint a kőkerítés.

A garádja, más néven garád a tüskés gallyakból, gazakból, trágyából rakott fal szerű kerítés már a XIX. század közepén is elavultnak számított. ^[9]

Közösségi kert szerkesztés

Vidéken a konyhakert művelése nagy hagyományokkal rendelkezik, azonban városi körülmények között kialakítása nagy odafigyelést igényel, hiszen a szennyező anyagok a növényekbe is beépülhetnek. Akiknek nincsen lehetőségük saját kert kialakítására, azok csatlakozhatnak valamelyik közösségi kert programhoz^[10], ahol mindenki a saját parcellájáért felelős, de ez a művelési forma támogatja az együttműködést, az idénymunkák elvégzésében.^[11]

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

↑ 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növény-termesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről 1. § 11. pont
↑ https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html
↑ tudatos vásárló
↑ https://net.jogtar.hu/rendelet?council=budapest13&docid=A1500018.13R
↑ Kertészet kézikönyve
↑ Magaságyás
↑ life.hu
↑ Konyhakert terv és a megvalósítás (magyar nyelven), 2009. február 20.
↑ néprajzi lexikon
↑ Közösségi kert
↑ zuglói házirend

Források szerkesztés

↑ Kertmester: Konyhakert (Veteményes kert, Zöldséges kert) (magyar nyelven). [2014. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
↑ közösségi kert: Százhalombattán is hódít a közösségi kert (magyar nyelven), 2013. április 18.
↑ zuglói házirend: Házirend Zuglói Közösségi Kert (magyar nyelven), 2013. május 16.
↑ life.hu: Paucsics Veronika: Egészséges konyhakert: így ültesd a növényeket, hogy elűzd a kártevőket (magyar nyelven), 2012. március 30.
↑ Kertészet kézikönyve: Galgóczi Károly: Kertészet kézikönyve (magyar nyelven), 1854
↑ Magaságyás: Hogyan kell magaságyást (emeltágyást) építeni? (magyar nyelven), 2013. április 15.
↑ Magaságyás PM: Fiona Gilsenan: How to Build and Install Raised Garden Beds (angol nyelven)
↑ Néprajzi lexikon: garád (magyar nyelven)
↑ Tudatos vásárló: Génbankok, tájfajta-gyűjtemények (magyar nyelven), 2009. augusztus 6.
10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről
KSH fogalomtár

További információk szerkesztés

Konyhakerti zöldségek termesztése saját készítésű magaságyásban

[1] 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növény-termesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről 1. § 11. pont

[2] ttps://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html

[tudatos_vásárló_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] tudatos vásárló

[4] ttps://net.jogtar.hu/rendelet?council=budapest13&docid=A1500018.13R

[Kertészet_kézikönyve_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Kertészet kézikönyve

[Magaságyás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] Magaságyás

[life.hu_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] .hu

[8] Konyhakert terv és a megvalósítás (magyar nyelven), 2009. február 20.

[néprajzi_lexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9] éprajzi lexikon

[Közösségi_kert_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10] Közösségi kert

[zuglói_házirend_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11] zuglói házirend

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]