Wikipédia

MPlayer

Multimédia lejátszó program

Az MPlayer egy multimédia-lejátszó program, amit a magyar Gereöffy Árpád kezdett el fejleszteni. Később több fejlesztő is csatlakozott a projekthez. Gereöffy nem talált magának semmilyen kielégítő médialejátszó alkalmazást Linuxra, ezért 2000-ben elkezdte fejleszteni a projektet.

MPlayer
Linux alatt futó MPlayer
Linux alatt futó MPlayer
FejlesztőMPlayer team
Első kiadás2000
Legfrissebb stabil kiadás1.5 (stabil verzió, 2022. február 27.)[1][2]
Programozási nyelvC
Operációs rendszer
Elérhetőangol, magyar, lengyel, orosz, spanyol
KategóriaMédialejátszó
LicencGPL
A MPlayer weboldala

Történelmi áttekintés szerkesztés

Az első - "történelem előtti" - verzió mpg12play v0.1 néven látott napvilágot, fél óra alatt készült, a libmpeg3 felhasználásával.

A legelső MPlayer néven futott kiadás a WIN32 DLL codecek használatára képes avifile függvénykönyvtár felhasználásával, az mpg12play 0.90pre5 továbbfejlesztése révén történt meg.[3][4]

Az MPlayer születésének története[3]
Kiadás Kiadás dátuma Leírás
mpg12play 0.1 2000. 09. 22 libmpeg3 függvénykönyvtár felhasználásával
mpg12play 0.5 2000. 09. 28 második generációs lejátszó DVDview függvénykönyvtárral
mpg12play 0.9 2000. 10. 21 harmadik generáció a libmpeg2 függvénykönyvtár alkalmazásával
MPlayer 0.3 2000. 11. 18 két külön program, az mpg12play 0.95pre6 és az avip lejátszó használata
MPlayer 0.10 2001. 01. 01 az első mpeg és avi fájlok lejátszására képes bináris

Eleinte a legtöbb fejlesztő magyar volt, de jelenleg a világ minden tájáról fejlesztik programozók. Beregszászi Alex vitte tovább a projektet 2003-ban, amikor is Gereöffy Árpád abbahagyta az MPlayer fejlesztését, és elkezdte fejleszteni az MPlayer G2-t, mely program az MPlayer második generációja lett volna. Az MPlayer G2 jelenleg nem rendelkezik kiadott verzióval.

Jellemzők szerkesztés

Az MPlayer ma már több operációs rendszert is támogat a Linuxon kivül is: Mac OS X, Microsoft Windows, de a forráskódból lefordítható Sun Solarisra és különféle BSD változatokra is.

Az MPlayer teljes neve eredetileg "MPlayer – The Movie Player for Linux" volt. Ezt később a fejlesztők lerövidítették "MPlayer – The Movie Player"-re, mikor az alkalmazást kiadták más operációs rendszerekre, így például Windowsra is.

Az MPlayer ingyenesen használható szabad szoftver, a GNU General Public License alatt terjeszthető.

Az MPlayer-csapat másik programja a MEncoder, amely többféle formátumú bemeneti médiát (hangot, képet) képes átalakítani sokféle kimeneti formátumra. Lehetséges hozzáadni hang- vagy feliratsávokat, rengeteg hang- és képszűrő áll rendelkezésre.

Az MPlayer parancssoros alkalmazás. Többféle grafikus felhasználói felület érhető el hozzá a különböző platformokra, operációs rendszerekre. Unix, Linux, Mac OS X alapú rendszerekre, illetve Windows alá a hivatalos grafikus frontend a GMPlayer. Más grafikus felületek is elérhetőek a legtöbb platformra. Így például SMPlayer (Linux és Windows), NMC player (Windows), és MPU (Windows).

Az MPlayer támogat sokféle médiaformátumot, ezen felül képes a médiafolyamokat, internetrádió, -tévé adását fájlba menteni.

Az MPlayer kiadások[3][5][6]
Kiadás Kiadás dátuma Megjegyzések
MPlayer 0.3 2000. 11. 18 két külön program, az mpg12play v0.95pre6 és az avip lejátszó használata
MPlayer 0.10 2001. 01. 01 az első mpeg és avi fájlok lejátszására képes bináris
MPlayer 0.17 (The IdegCounter) 2001. 04. 27 DVD, VCD, OSD, DivX/AVI/ASF/MPEG1/MPEG2
MPlayer 0.18 (The BugCounter) 2001. 07. 09 ASF támogatás
MPlayer 0.50 (The Faszom(C)ounter) 2001. 10. 08 GUI, open DivX támogatás
MPlayer 0.60 (The RTFMCounter) 2002. 01. 03 MOV/VIVO/RM/FLI/NUV, XAnim, DVD feliratok támogatása,

valamint az első MEncoder kiadás, TV grabber

MPlayer 0.90pre1 2002. 04. 21 100% GPL kód
MPlayer 0.90pre10 (The BirthdayCounter) 2002. 11. 11 két éves születésnapi kiadás
MPlayer 0.90 (The CounterCounter) 2003. 04. 06
MPlayer 0.91 2003. 08. 13
MPlayer 1.0pre1 (Development on the beach) 2003. 09. 01
MPlayer 1.0pre2 2003. 10. 05
MPlayer 1.0pre3 (The Real Counter) 2003. 12. 09
MPlayer 1.0pre4 (YAML Counter) 2004. 04. 28
MPlayer 0.93 2004. 07. 09
MPlayer 1.0pre5 2004. 07. 15
MPlayer 1.0pre6 (X-mas present) 2004. 12. 23
MPlayer 1.0pre7 (PatentCounter) 2005. 04. 16
MPlayer 1.0pre8 (NeuTeam strikes back) 2006. 06. 11
MPlayer 1.0rc1 (Codename intentionally left blank) 2006. 10. 22
MPlayer 1.0rc2 (AreWeThereYet?) 2007. 10. 07
MPlayer 1.0rc3 (BikeshedCounter AKA Godot) 2010. 05. 30
MPlayer 1.0rc4 (Yes we can) 2011. 01. 30
MPlayer 1.1 2012. 06. 10
MPlayer 1.1.1 2013. 05. 05
MPlayer 1.2 2015. 10. 03
MPlayer 1.2.1 2016. 01. 24
MPlayer 1.3.0 (worksforme) 2016. 02. 16

Támogatott formátumok, codec-ek[7] szerkesztés

 
Microsoft Windows alatt parancssorban futó MPlayer.

Támogatott bemeneti formátumok szerkesztés

  • (S)VCD (Super Video CD)
  • CDRwin's .bin képfájl
  • DVD, beleértve a kódolt DVD-t
  • MPEG-1/2 (ES/PS/PES/VOB)
  • AVI fájl formátum
  • ASF/WMV/WMA formátum
  • QT/MOV/MP4 formátum
  • RealAudio/RealVideo formátum
  • Ogg/OGM formátum
  • Matroska formátum
  • NUT formátum
  • NSV (Nullsoft Streaming Video)
  • VIVO formátum
  • FLI formátum
  • NuppelVideo formátum
  • yuv4mpeg formátum
  • FILM (.cpk) formátum
  • RoQ formátum
  • PVA formátum
  • HTTP/FTP, RTP/RTSP, MMS/MMST, MPST, SDP streamelés
  • TV digitalizálás

Támogatott codec-ek szerkesztés

legfontosabb video codek-ek szerkesztés

  • MPEG-1 (VCD) és MPEG-2 (SVCD/DVD/DVB) video
  • MPEG-4 ASP variánsok: DivX, OpenDivX (DivX4),DivX 5 (Pro), Xvid
  • MPEG-4 AVC (H.264), HEVC (H.265)
  • Windows Media Video 7/8 (WMV1/2)
  • Windows Media Video 9 (WMV3) (x86-os DLL-ekkel)
  • RealVideo 1.0, 2.0 (G2)
  • RealVideo 3.0 (RP8), 4.0 (RP9) (Real függvénykönyvtárakkal)
  • Sorenson v1/v3 (SVQ1/SVQ3), Cinepak, RPZA és más QuickTime codec-ek
  • DV video
  • 3ivx
  • Intel Indeo3 (3.1, 3.2)
  • Intel Indeo 4.1 és 5.0 (x86 DLL-ekkel, vagy XAnim codec-ekkel)
  • VIVO 1.0, 2.0, I263 és más H.263(+) variánsok (x86-os DLL-ekkel)
  • MJPEG, AVID, VCR2, ASV2 és más hardveres formátumok
  • FLI/FLC
  • HuffYUV
  • régi RLE-szerű formátumok

legfontosabb audio codec-ek szerkesztés

  • MPEG layer 1, 2, 3 (MP3) audio
  • AC3/A52, E-AC3, DTS (Dolby Digital) audio (szoftveres, vagy SP/DIF)
  • AAC (MPEG-4 audio)
  • WMA (DivX Audio) v1, v2
  • WMA 9 (WMAv3), Voxware audio, ACELP.net etc (x86-os DLL-ekkel)
  • RealAudio: COOK, SIPRO, ATRAC3 (Real függvénykönyvtárakkal)
  • RealAudio: DNET és régebbi codec-ek
  • QuickTime: Qclp, Q-Design QDMC/QDM2, MACE 3/6 (QT függvénykönyvtárakkal), ALAC
  • Ogg Vorbis audio
  • VIVO audio (g723, Vivo Siren) (x86-os DLL-ekkel)
  • alaw/ulaw, (ms)gsm, pcm, *adpcm hasonló régi formátumok

Támogatott kimeneti formátumok szerkesztés

általános video kimenetek szerkesztés

  • x11: X11 SHM-mel
  • xv: X11 hardveres Xvideo kiterjesztéssel
  • xvmc: Xvideo Motion Compensation
  • vidix: VIDeo Interface for *niX
  • xvidix: VIDIX ablakban
  • cvidix: VIDIX konzolon
  • winvidix: VIDIX Windows alatt
  • dga: X11 DGA (v1.0, v2.0)
  • gl: OpenGL
  • gl2: OpenGL 2.0
  • fbdev: framebuffer
  • svga: SVGAlib
  • sdl: SDL
  • ggi: GGI
  • aalib: ASCII
  • caca: színes ASCII
  • vesa: VESA BIOS
  • directfb: DirectFB
  • direct3d: Windows Direct3D 9
  • directx: Windows DirectX
  • quartz: Mac OS X

video kártyák támogatása szerkesztés

  • mga: Matrox G200/G400/G450/G550
  • xmga: Matrox G200/G400/G450/G550
  • syncfb: Matrox G400
  • 3dfx: Voodoo 3/Banshee
  • tdfxfb: Voodoo 3/Banshee
  • mpegpes: Siemens DVB
  • dxr2: DXR2
  • dxr3: DXR3/Hollywood+
  • zr: Zoran360[56]7
  • vdpau: NVidia

egyéb video kimenetek szerkesztés

  • png: PNG
  • jpeg: JPEG
  • gif89a: animált GIF
  • tga: Targa
  • yuv4mpeg: yuv4mpeg
  • pgm: PGM
  • md5: MD5sum
  • null: null
  • bl: Blinkenlights

audio kimenetek szerkesztés

  • OSS (Open Sound System)
  • SDL (Simple Directmedia Layer)
  • ALSA (Advanced Linux Sound Architecture) 0.5/0.9/1.0
  • SUN audio
  • SGI audio
  • Mac OS X audio
  • Windows audio
  • NAS (Network Audio System)
  • ESD (ESound Daemon)
  • ARTS (KDE Sound System)
  • JACK (Jack Audio Connection Kit)

Legalitás szerkesztés

A legtöbb video-, és hangformátumot a libavcodec függvénykönyvtár segítségével támogatja, ami az FFmpeg project része. x86 alapú platformokon Windows DLL-eket is tud használni közvetlenül, egy DLL betöltő segítségével, ami az avifile nevű program része (eredetileg a WINE projektből átemelve).

Régebben az MPlayer OpenDivX-et is használt, de annak a licence GPL-el nem fér össze, ezért azt kivették belőle, így téve az MPlayert teljesen ingyenesen használható, és nyílt forrású programmá.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ MPlayer 1.5 released (angol nyelven), 2022. február 27.
  2. ↑ MPlayer - The Movie Player. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
  3. ↑ a b c MPlayer - The Movie Player (angol nyelven). www.mplayerhq.hu. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  4. ↑ MPlayer - The Movie Player (angol nyelven). www.mplayerhq.hu. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  5. ↑ MPlayer - The Movie Player (angol nyelven). www.mplayerhq.hu. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  6. ↑ MPlayer - The Movie Player (angol nyelven). www.mplayerhq.hu. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  7. ↑ MPlayer - The Movie Player (angol nyelven). www2.mplayerhq.hu. (Hozzáférés: 2018. január 27.)

Külső hivatkozások szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz MPlayer témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MPlayer&oldid=25101786”