Szesat
- Nem tévesztendő össze a következővel: SZESAT.
Szesat (sš3.t) az ókori egyiptomi vallásban az írás istennője. Neve az írnokot jelentő sš szó nőnemű alakja. Ő a feljegyzések, számolás, népszámlálások istennője is, egyes ábrázolásokon a hadizsákmányt, hadifoglyokat vagy a király uralkodási éveit számolja. Egyben a könyvtárak védelmezője.[2]
| Szesat | |
 | |
| Nem | nő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szesat témájú médiaállományokat. | |
| Szesat[1] | ||||||
|
Elsőként a II. dinasztia korában, Haszehemui fáraó alatt említik, egy templom alapítását feljegyző szövegben, amelyben leírják, hogy a fáraó a hagyománynak megfelelően maga jelölte ki az új templom alapjait (lásd: ókori egyiptomi templomépítészet). Összefüggésbe hozzák a bölcsesség istenével, az emberiséget írásra tanító Thottal, akinek egyes szövegekben a testvére, másokban a felesége vagy a lánya. Az Újbirodalom idején megjelenő Szefket-abui nevű istennő Szesat egy formája lehet, mivel jellemzőik megegyeznek;[2] neve („Aki a két szarvat viseli”) talán Szesat fejdíszére utal.[3]
Ikonográfiája szerkesztés
Ábrázolásai antropomorfak, ruháján leopárdbőrt viselő nőalak, fején diadémból kiemelkedő jelkép, talán hétágú csillag. A csillagot néha lefelé fordított szarv- vagy félholdforma veszi körül, amin néha két sólyomtoll áll.[2] A félholdforma talán Thotra utal, aki holdisten is volt.[3] Az istennő időnként az év hieroglif alakjaként is szolgáló pálmaágat tartja kezében, időnként alsó vége az örökkévalóságot szimbolizáló sen hieroglifában végződik. Egyes jelenetekben a rituálé megkívánta tárgyakat tart a kezében: új templom alapjainak kijelölésénél kalapácsot és cöveket, amellyel ő feszíti ki a kötelet; a király uralkodási éveinek összeszámolásakor a jubileumi ünnepet jelző hieroglif jel látható kezében a pálmaágon.[4]
Kultusza szerkesztés
Úgy tűnik, saját külön temploma nem volt (bár papságát említik[3]) és kultusza sem volt túl népszerű, talán mert az írástudók csak kis hányadát tették ki az egyiptomi népességnek.[5] A templomalapításban betöltött fontos szerepe révén azonban minden templomban jelen volt, és elképzelhető, hogy az írnokok, építészek védőistenükként tekintettek rá.[4] I. Széthi neki szentelte abüdoszi temploma egy részét, itt 43 oszlopon említik.[3]
Források szerkesztés
- ↑ szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971) , IV, p.280
- ↑ a b c Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207 p.166
- ↑ a b c d Caroline Seawright: Seshat: Female Scribe
- ↑ a b Wilkinson, p.167
- ↑ Barbara Lesko: The Great Goddesses of Egypt. University of Oklahoma Press, 1999. ISBN 9780585116808 p.274