Temür kán
Temür vagy Timur (meghalt: 1412) az Arany Horda kánja.
| Temür | |
 | |
| Arany Horda | |
| Uralkodási ideje | |
| 1410 – 1412 | |
| Elődje | Pulad kán |
| Utódja | Dzsalál ad-Dín kán |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Dzsingiszid |
| Született | 14. század |
| Elhunyt | 1412 |
| Édesapja | ?Temür Kutlug kán |
| Gyermekei | Kücsük Mohammed kán |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Temür a fia volt Temür Kutlug kánnak. Az Arany Horda trónján ekkoriban gyengekezű kánok ültek, akik helyett a valódi hatalmat Edögej emír birtokolta. A történészek feltételezik, hogy 1410-re Edögej fia, Núr ad-Dín is megerősödött és vetélkedni kezdett apjával. Temür Núr ad-Dín támogatottja lehetett, mert már 1406-ból is ismert a nevét viselő pénzérme a Krímről, de ekkor a trónra még Edögej bábja, Temür bátyja, Pulad került.
Pulad 1410-ben meghalt (feltehetően nem természetes úton) és Núr ad-Dín nyíltan fellépett apja ellen, Temürt ültetve a trónra és feleségül adva hozzá nővérét. Edögej nem akart a fia ellen harcolni és inkább visszavonult Horezmbe. Núr ad-Dín és Temür, megelőzendő a későbbi bonyodalmakat az üldözésére indult és amikor Horezm környékén utolérték az emírt, rátámadtak és szétverték csapatait. Edögej maradék híveivel a városba menekült, amit a kán ostrom alá vett.
Míg a Horda kánja Közép-Ázsiában időzött, a Vytautas litván nagyfejedelem által támogatott Dzsalál ad-Dín, Toktamis kán fia, Kijevből az Arany Horda fővárosába vonult és kánná kiáltotta ki magát. 1412 elején Temürt a saját hadvezére, Gazan meggyilkolta és utána átállt Dzsalál-ad-Din szolgálatába.
Források szerkesztés
- Греков Б. Д., Якубовский А. Ю. Золотая Орда и её падение Archiválva 2013. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben. — М.-Л., 1950.
- Howorth, Henry Hoyle. History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century. Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.