Udránszky László
Udránszky László (Budatin,[1] 1862. október 12. – Budapest, 1914. március 21.) orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
| Udránszky László | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1862. október 12. Budatin |
| Elhunyt | 1914. március 21. (51 évesen) Budapest |
| Ismeretes mint |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | orvostudomány |
| Kutatási terület | élettan |
| Munkahelyek | |
| Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE | nyilvános rendes tanár, dékán, rektor |
| Budapesti Tudományegyetem | nyilvános rendes tanár |
| Szakmai kitüntetések | |
| MTA, l. tag, 1909 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Udránszky László témájú médiaállományokat. | |
Életpályája szerkesztés
Trencsén vármegyében született. Középiskoláit a budapesti I. ker. állami és a kegyesrendi főgimnáziumban végezte, az egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen. 1883-ban szerezte meg orvosi oklevelét. 1883–1886 között gyakornok volt a pesti I. sz. belklinikán, a Korányi Frigyes orvostanár klinikáján. 1886–1890 között külföldi tanulmányúton volt, és tanársegédként működött Hoppe-Seyler professzor strasbourgi intézetében. 1887-ben a freiburgi egyetemre ment, ahol 1889-ben magántanári képesítést nyert orvosi kémiából. 1890-től ismét a pesti I. sz. belklinikán dolgozott, a laboratórium vezetője volt. 1891-ben megszerezte a vegytan magántanára képesítést, 1892-ben kinevezték kolozsvári egyetemre az élettan nyilvános rendes tanárává, és a vegytan előadója is volt.
Több külföldi tanulmányúton vett részt Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Svájcban. 1894 telén a belügyminisztérium megbízásából Németországban tanulmányozta a fertőző betegségek kutatásával foglalkozó intézetek szervezetét.
Az 1895–1896 és 1902–1903 években az orvosi kar dékánja volt, 1909–1910-ben pedig az egyetem rektora.
1909. április 29-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, a király pedig ugyanazon év végén kinevezte a budapesti egyetem orvosi karára az élettan nyilvános rendes tanárává, ahol haláláig működött.
Munkássága szerkesztés
A szénhidrátok kimutatására kidolgozott reakcióival nemzetközi elismertséget szerzett. Kimutatta a ptomainok jelenlétét a vizeletben cisztinúria esetén. Kimutatta, hogy a glicerin az erjedésnél mint főtermék keletkezik. Tisztázta az urohelanin képződését. Jelentősek a hőérzésre, a látásra vonatkozó kutatásai is. Az Akadémiai Almanach 1910-es kiadásában a hazai és külföldi szaklapokban és folyóiratokban 1879–1910 között megjelent 71 munkáját sorolja fel.
Tudományos közleményei szerkesztés
- A furfurolreakcióról (Mathem. és Term. tud. Ért., 1888)
- Über die Identität des Putrescins und des Tetramethylendiamins (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1888)
- Az ép élettani glycosuria kérdésének mai állásáról és az emberi vizelet össz-szénhydráttartalmának meghatározásáról (Orv. Hetil., 1889)
- A glycerin képződéséről a szeszes erjedésnél (Mathem. és Term. tud Ért., 1889)
- Az épélettani szénhydrátkiválasztás szakaszos ingadozásairól (in: Korányi Frigyes működésének megünneplésére kiadott jubiláris dolgozatok, Bp., 1891)
- A száj szerveinek melegérzékenysége és meleg-fájdalom-érzékenysége (in: Dolgozatok Purjesz Zsigmond negyedszázados tanári működésének emlékére, Bp., 1906)
- A látás élettana (in: A szemészet kézikönyve, I. köt., Bp., 1909)
- A fájdalom egységértékének kérdése (Mathem. és Term. tud. Ért., 1911)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Bizonyos dokumentumokban Budetin szerepel (l Budatin története).
Források szerkesztés
- [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=268845&date=2021-02-28 268845&date=2021-02-28 Udránszky László] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kislexikon [Tiltott forrás?]
- Gaal György: Egyetem a Farkas utcában: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Kolozsvár: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. 2001.
.svg){kind=small}