Stanisław Nieżowski

erdélyi fejedelmi tanács tagja

Stanisław Nieżowski (1520 k. – 1573. május–június) lengyel nemesúr, az erdélyi fejedelmi tanács tagja. Neve a szak- és szépirodalomban megjelenik Nizowski Szaniszló,[1] Nizowszki Szaniszló,[2] Nizowsky,[3] Nisovszki[4] és Nizowszky[5] alakban is.

Stanisław Nieżowski
Született1520 k.
Elhunyt1573. május–június
HázastársaZamfira
SzüleiStefan Nieżowski
Tisztségeaz erdélyi fejedelmi tanács tagja
SablonWikidataSegítség

Apja Stefan Sroczyński lengyel köznemes, aki egyik birtoka után vette fel a Nieżowski nevet. Anyja János Zsigmond dajkája volt, neve nem maradt fenn. Stanisław Nieżowski feltehetőleg 1539–1540-ben anyjával együtt került Izabella királyné udvarába, de az első forrás, ami név szerint említi, 1551-ből való, amikor Izabella fiával együtt elhagyta Erdélyt. Ezt követően a folyton vándorló udvartartásban a királyné asztalnoka[6] vagy kincstartója[1] volt; emellett az ifjú János Zsigmond állandó kísérője volt. Amikor az erdélyi rendek 1556-ban visszahívták Izabellát és János Zsigmondot, velük jött Nieżowski is, és a kolozsvári beiktatási ünnepségen kiemelt helyet foglalt el.[6]

Forgách Ferenc nyomán egyes történészek úgy tartják, hogy Nieżowski a királyné szeretője volt, és ő tervelte ki Bebek Ferenc, Kendi Antal és Kendi Ferenc megöletését is.[3][7] Horn Ildikó szerint „Nieżowski szerepét nem lehet teljesen kizárni, ám a gyilkosságról jóval részletesebben és pontosabban szóló szász források nem a lengyelre mutattak.”[6]

Az 1550-es évek végétől Nieżowski több diplomáciai megbízást teljesített: 1557-ben Moldvában járt követségben, majd 1558-ban II. Zsigmond Ágost lengyel király (Izabella testvére) udvarában vezette a tárgyalásokat, amelyeknek az volt a célja, hogy a lengyel közvetítéssel Izabella egyezségre jusson a Habsburgokkal. Izabella halála után Nieżowski megtartotta pozícióját az udvarban, és 1565. elején már a fejedelmi tanács tagjaként szerepelt. Befolyását az is erősítette, hogy (a fejedelemmel és több tanácsosával együtt) unitárius hitre tért. 1563-ban ismét a lengyel királyi udvarban folytatott tárgyalásokat. 1565-ben Báthory Istvánnal együtt írták alá János Zsigmond nevében a szatmári békét. Csáky Mihály, Hagymási Kristóf és Bekes Gáspár mellett János Zsigmond végrendeletének egyik végrehajtója („testamentumos úr”) lett. 1569-ben a fejedelem neki adományozta Kemend és Bánpataka falvakat. 1570-ben feleségül vette Mózes havasalföldi fejedelem(wd) lányát, Zamfirát, Keserű István özvegyét.[6]

János Zsigmond halála után a trónra törő Báthory István számára segítséget jelentett, hogy a lengyel tisztek és udvaroncok vezérének tartott Nieżowski csatlakozott hozzá Bekes Gáspár ellenében.[8] Báthory udvarában címeit megtartotta, de befolyása megcsappant, és haláláig nem is tudott megerősödni.[6]

Alakja megjelenik Jósika Miklós A két barát című történelmi regényében.[9]

Hivatkozások

szerkesztés
  1. a b Veress Endre: Izabella királyné 1519-1559. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1901.  
  2. Borbély István: Dávid Ferenc és kora. Keresztény Magvető, XLVI. évf. 5. sz. (1911)
  3. a b Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. 1928.  
  4. Kővári László: Erdély történelme III. Pest: Ráth Mór; Kolozsvár: Stein János. 1860. 160–161., 175., 191. o.  
  5. Jósika Miklós: A két barát. Pest: Heckenast Gusztáv. 1860.  
  6. a b c d e Horn Ildikó: János Zsigmond lengyel tanácsosa, Stanisłas Nieżowski (1520 k.–1573). In „Nem sűlyed az emberiség!” Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerk. Jankovics József. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet. 2007.  
  7. Pezenhofer Antal: A magyar nemzet történelme: a mohácsi vésztől napjainkig. Pilisszentlélek: Út, Igazság, Élet. 1993–. ISBN 963 8283 00 9  
  8. Horn Ildikó: A hatalom pillérei: A politikai elit az Erdélyi Fejedelemség megszilárdulásának korszakában (1556–1588). Budapest: (kiadó nélkül). 2012.   [akadémiai doktori értekezés]
  9. Dézsi Lajos: Báró Jósika Miklós 1794-1865. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1916.