Főmenü megnyitása

Stanisław Nieżowski

erdélyi fejedelmi tanács tagja

Stanisław Nieżowski (1520 k. – 1573. május–június) lengyel nemesúr, az erdélyi fejedelmi tanács tagja. Neve a szak- és szépirodalomban megjelenik Nizowski Szaniszló,[1] Nizowszki Szaniszló,[2] Nizowsky,[3] Nisovszki[4]és Nizowszky[5] alakban is.

Stanisław Nieżowski
Született 1520 k.
Elhunyt 1573. május–június
Házastársa Zamfira
SzüleiStefan Nieżowski
Tisztség az erdélyi fejedelmi tanács tagja

ÉleteSzerkesztés

Apja Stefan Sroczyński lengyel köznemes, aki egyik birtoka után vette fel a Nieżowski nevet. Anyja János Zsigmond dajkája volt, neve nem maradt fenn. Stanisław Nieżowski feltehetőleg 1539–1540-ben anyjával együtt került Izabella királyné udvarába, de az első forrás, ami név szerint említi, 1551-ből való, amikor Izabella fiával együtt elhagyta Erdélyt. Ezt követően a folyton vándorló udvartartásban a királyné asztalnoka[6] vagy kincstartója[1] volt; emellett az ifjú János Zsigmond állandó kísérője volt. Amikor az erdélyi rendek 1556-ban visszahívták Izabellát és János Zsigmondot, velük jött Nieżowski is, és a kolozsvári beiktatási ünnepségen kiemelt helyet foglalt el.[6]

Forgách Ferenc nyomán egyes történészek úgy tartják, hogy Nieżowski a királyné szeretője volt, és ő tervelte ki Bebek Ferenc, Kendi Antal és Kendi Ferenc megöletését is.[7][3] Horn Ildikó szerint „Nieżowski szerepét nem lehet teljesen kizárni, ám a gyilkosságról jóval részletesebben és pontosabban szóló szász források nem a lengyelre mutattak.”[6]

Az 1550-es évek végétől Nieżowski több diplomáciai megbízást teljesített: 1557-ben Moldvában járt követségben, majd 1558-ban II. Zsigmond Ágost lengyel király (Izabella testvére) udvarában vezette a tárgyalásokat, amelyeknek az volt a célja, hogy a lengyel közvetítéssel Izabella egyezségre jusson a Habsburgokkal. Izabella halála után Nieżowski megtartotta pozícióját az udvarban, és 1565. elején már a fejedelmi tanács tagjaként szerepelt. Befolyását az is erősítette, hogy (a fejedelemmel és több tanácsosával együtt) unitárius hitre tért. 1563-ban ismét a lengyel királyi udvarban folytatott tárgyalásokat. 1565-ben Báthory Istvánnal együtt írták alá János Zsigmond nevében a szatmári békét. Csáky Mihály, Hagymási Kristóf és Bekes Gáspár mellett János Zsigmond végrendeletének egyik végrehajtója („testamentumos úr”) lett. 1569-ben a fejedelem neki adományozta Kemend és Bánpataka falvakat. 1570-ben feleségül vette Mózes havasalföldi fejedelem(wd) lányát, Zamfirát, Keserű István özvegyét.[6]

János Zsigmond halála után a trónra törő Báthory István számára segítséget jelentett, hogy a lengyel tisztek és udvaroncok vezérének tartott Nieżowski csatlakozott hozzá Bekes Gáspár ellenében.[8] Báthory udvarában címeit megtartotta, de befolyása megcsappant, és haláláig nem is tudott megerősödni.[6]

Alakja megjelenik Jósika Miklós A két barát című történelmi regényében.[9]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b Veress Endre: Izabella királyné 1519-1559. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1901.  
  2. Borbély István: Dávid Ferenc és kora. Keresztény Magvető, XLVI. évf. 5. sz. (1911)
  3. a b Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. 1928.  
  4. Kővári László: Erdély történelme III. Pest: Ráth Mór; Kolozsvár: Stein János. 1860. 160–161., 175., 191. o.  
  5. Jósika Miklós: A két barát. Pest: Heckenast Gusztáv. 1860.  
  6. a b c d e Horn Ildikó: János Zsigmond lengyel tanácsosa, Stanisłas Nieżowski (1520 k.–1573). In „Nem sűlyed az emberiség!” Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerk. Jankovics József. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet. 2007.  
  7. Pezenhofer Antal: A magyar nemzet történelme: a mohácsi vésztől napjainkig. Pilisszentlélek: Út, Igazság, Élet. 1993–. ISBN 963 8283 00 9  
  8. Horn Ildikó: A hatalom pillérei: A politikai elit az Erdélyi Fejedelemség megszilárdulásának korszakában (1556–1588). Budapest: (kiadó nélkül). 2012.   [akadémiai doktori értekezés]
  9. Dézsi Lajos: Báró Jósika Miklós 1794-1865. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1916.